Negyedszázada történt a csernobili katasztrófa

25 éve 1986 április 26-án történt az emberiség atomfelhasználásának egyik legnagyobb atomkatasztrófája, a csernobili erőmű négyes blokkjának robbanása. A detonáció során hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott az atmoszférába, melyből bőségesen kapott az akkori Szovjetunió nyugati része, valamint Európába is eljutott. Moszkva csak napokkal később ismerte be a történteket.

A csernobili atomerőmű Kijevtől 130 km-re északra található. A hat blokkosra tervezett erőmű építését még 1969 - ben kezdték meg, az első négy blokkját 1984 - ben helyezték üzembe. Az erőmű közel sem sikeredett tökéletesre. Fennállt pl. a lehetősége annak, hogy egy esetleges áramszünet során, nincs mivel keringetni a hűtővizet, amelyre még a reaktor leállítása esetén is szükség van.Ezen probléma elkerülésére felmerült egy ötlet,amelyet éles helyzet elött le kellett tesztelni, modellezni. A próbát csökkentett reaktor -teljesítmény mellett lehetett csak elvégezni, amelyhez kapóra jött a négyes blokk karbantartásából adódó ütemezett leállítása. Ezt 1986 március 25-én kezdték meg, de a hétvége miatt, mikor is többletenergiára volt szükség, 50 százalékos teljesítménynél félbeszakították a leállítási szekvenciát, a reaktor tovább működött félgőzön. Ez nem tett jót neki, s mikor 25-án tovább csökkentették a teljesítményt, a reaktor már extrém instabil állapotban volt. A láncreakció hirtelen összeomlott, a teljeítmény visszaeset egy százalékra. A teszthez min. 10% - os teljesítményre volt szükség , s a biztonsági előírásokra fittyet hányva, vadul növelni kezdték azt. Üzemen kívűl helyezték a legnagyobb mentsvárat is, az erőmű biztonsági rendszerét is. Majd annak ellenére, hogy a teljesítmény a szükséges mérték alatt volt, megkezdték a tesztet.

Ez a döntés végzetes hiba volt, a reaktor melegedni kezdett, egy konstrukciós hiba következtében, az ellensúlyozó automatika miatt megfutott a láncreakció, a teljesítmény az egekbe ugrott, meggörbültek a fűtőanyag - rudak, felforrt a hűtővíz. A reaktorblokkot pillanatok alatt, kettő hatalmas robbanás rázta meg, a falak szétszakadtak, a reaktortető lerepült. A fűtőanyag összeolvadt, izzó masszává alakult, a detonáció során pedig hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe. Súlyosbította a helyzetet, hogy Moszkva csak három nappal a történtek után, ismerte be a katasztrófát, mikor már Svédországban is mérni lehetett a radioaktivitást. A reaktor összesen tíz napig égett, a környékről 200 -ezer embernél is többet kellett kitelepíteni.

A romeltakarításban több százezer katona vett részt, akiket likvidátoroknak, vagy bio-robotoknak hívtak. Miután a sugárzó anyagok eltávolítására hivatott robotok az őket ért írtózatos sugárzástól tönkrementek,/!/ emberi erőt kellett mozgósítani. Arról, hogy hányan vesztek oda, a munka kapcsán elszenvedett írtózatos, több életre elegendő sugárzás miatt, nincs pontos adat, egy biztos: kevesen élték meg a nyugdíjas kort. A likvidátorok a környéken élő összes állattal is végeztek, hogy ne vigyék tovább a sugárzást!

Oroszország 45 millió, Franciaország pedig 47 millió eurót ajánlott fel, a csernobili atomerőmű felrobbant atomreaktora köré építendő új betonszarkofág építéséhez, azon a csúcstalálkozón, mely Kijevben nyilt meg kedden, a katasztrófa 25. évfordulóján.

"A csernobili katasztrófa mély sebet hagyott, amellyel Ukrajnának még sok éven át együtt kell élnie!" hangzott el a találkozón, Viktor Janukovics Ukrán elnök szájából. Egyuttal köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek amiért nem hagyja Ukrajnát egyedül, ebben a rettenetesen kiszolgáltatott állapotban. Egyben emlékeztetett rá, hogy a tragédia megtörténtéért, az akkori egész Szovjetunió a felelős, / felsőbb utasítás/ azonban a történtek okozta hatalmas károk felszámolására, Ukrajna az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tett. A károk felszámolására tett intézkedésekre dollárszázmilliókat fordítottak, pusztán a költségvetésből.

Az Európai Bizottság 110 millió euróval járul hozzá az új szarkofág megépítéséhez,- közölte még hétfőn az ukrán fővárosban José Manuel Barroso bizottsági elnök.

NINCS JOGUNK CSERNOBILT ELFELEJTENI!