2011. április 25., hétfő

Húsvét Magyarországon


A Húsvét ünnepéről az előzőekben írtam. Most a magyarországi vonatkozásairól fogok írni!

A keresztények legnagyobb ünnepe a Húsvét. Nagyszombaton, Húsvét vigíliáján,van ahol vasárnap is, körmenetek indulnak, megemlékezvén Krisztus feltámadásáról.

A Húsvétvasárnap délelőtt, Ünnepi Szent misét tartanak. Ehhez a naphoz tartozik az étel szentelés hagyománya is. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, sonka, tojás és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig, az újjászületés jelképe. A Magyar néphagyomány szerint, a húsvéti tojást együtt kell elfogyasztani a családtagoknak, azért ha valaha eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson,kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig haza találjanak. A Húsvét igen nagy ünnepe a Magyar Egyháznak.

Húsvét-Hétfő: Ezen a napon igen sokféle népszokás él. Például, a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító,megújító ereje, az alapja ennek a népszokásnak, mely idővel a kölnivel való locsolkodássá szelídült napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodásnak, e- szerint a Krisztus sírját őrző katonák, a feltámadás hírét vevő ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti piros tojások egyesek szerint, Krisztus vérét jelképezi. A tojások festése, és díszítése az egész világon elterjedt.

A Húsvét szimbólumai: a húsvéti nyuszi, és a hímes tojás. A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma, a húsvéti bárány, a fegyvertelenség szimbóluma, a vadállatokkal szemben. A húsvéti tojás, a tisztaság, a termékenység, és minden előtt az élet szimbóluma. A legszebb tojásminták, motívumok, Gyimes táján lelhetők fel.

Honnan ered a húsvéti locsolkodás szokása? Eredete nem egészen tisztázott. Keresztény hagyományok szövődnek bele, hiszen hajdan a vízbe merítéssel, a vízzel leöntéssel történő keresztelés, Húsvét táján volt. Amikor az egyház az év bármelyik napján keresztelt, az ősi gyakorlatot a nép tartotta fönn, alkalmazva azt, a maga sajátos szemlélete szerint. Locsoláskor igen híresek voltak a sajátos locsolóversek is. Magyarországon a Húsvét Ünnepe alatt mindenütt istentiszteleteket tartanak, zajlanak az igehirdetések.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése