
Ez hát a tiszavirágzás.Esztendőről esztendőre késő tavasszal, nyáron a természet elvarázsolja a Tiszát.A falusiak csodájára járnak a víz felszinén kibomló"virágoknak"A hoszú "uszályú" kérészek millióinak alig néhány óra leforgása alatt kell az utódokról gondoskodniuk.A tiszavirágok hatalmas felhőkben kirajzanak, párosodnak, majd ha


VIZALATTI KEZDETEK: A tiszai Palingenia longicauda melynek hímje a fejétől a farokfüggelékéig a tizenhárom centimétert is elérheti, Európa legnagyobb kérészfaja.Röviddel a párzás után a nőstények a vízbe rakják petéiket,melyek a fenékre süllyednek, majd mindegy negyven nap múlva kikelnek a lárvák.Ezek a folyóágyba ássák magukat.Három év után a lárvák a felszinre bukkanak. Itt a hímek hímek két a nőstények egy alkalommal vedlenek.A teljes kifejlődés után a hímek és a nőstények alig három órát élnek. A tiszavirágzás a három éve bekövetkezett természeti katasztrófa tükrében, csodálatosnak mondható.

A hímek kérlelhetetlen légiói ostromolják a nőstényeket a Tiszán. A kérészeket a polarizált fény vonzza a vízhez. A NÁSZLÁZ: A nászídő alatt a víz felszíne élettől pezseg.A kifejlett hímek a folyó fölött verdesnek szapora szárnyukkal. A kérészek nem igen ismerik az udvarlást. A párosodás gyakran erőszakos, és egyetlen nőstényt egyszerre akár húsz hím is üldözőbe vesz. Az üldözők valószínűleg a külső alapján ismerik fel célpontjaikat: a nőstényeknek kisebb a szemük,és a farokfüggelékük.A testük halvány borostyánszínű, ami nyilván vonzóan hat. Az ídő eközben vészesen fogy.Egy béka körül elpusztult, és néhány élő tiszavirág kavarog. A kérészek milliói dús lakomát kínálnak a ragadozók számára, bár azok legtöbbje csak a még élő rovarokat fogyasztja el.Közben a nőstények petéiket mentve több kilométert repülnek,folyással szemben, ahol a megtermékenyített petéknek a legideálisabb helyet találva, egy nyugodtabb helyen, a vízbe majd az iszapban fejlődési helyükön érik el az aljzatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése