A globális fölmelegedés

 A globális fölmelegedés hatására egyes trópusi erdőkben felére lassult a növényzet növekedésének üteme - állítják a Harvard Egyetem kutatói a Panama és Malajzia erdeiben végzett, több mint két évtizedes, több százezer fára kiterjedő adatgyűjtésükre támaszkodva. A tanulmány szerint a növekvő átlaghőmérséklet 50%-kal csökkentette a fák növekedési ütemét azon a két megfigyelt területen, ahol az elmúlt két évtizedben a fölmelegedés meghaladta a bolygónkon tapasztalt átlagos mértéket. Mind a panamai Barro Colorado-sziget, mind a malajziai Paso térségében több mint 1 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet az elmúlt 30 év során, és mindkét területen drámai módon lelassult a fák növekedése - Pasón a fafajok 95%-át érinti ez a változás.

A kiterjedt trópusi erdőknek különösen fontos szerepük van a légköri oxigén-széndioxid-egyensúly fenntartásában. A növények ugyanis a fotoszintézis során megkötik a levegőből felvett szén-dioxid egy részét, s csak a fennmaradó részt bocsátják vissza a levegőbe. Mindezidáig úgy tudtuk, hogy e hatalmas erdők szénmegkötő képessége nagyjából változatlan. Mi több, egyes klimatológusok egyenesen azzal számoltak, hogy a légköri széndioxid-szint emelkedésének hatására gyorsabban nő majd a növényzet. Ez elméletben helytálló megállapítás, ám úgy tűnik, egyéb körülményekkel is számolni kell, amelyek visszájára fordítják ezt a hatást. Ilyen lehet például a felhős égbolt vagy akár a kúszónövények, liánok elszaporodása is - mutatnak rá a kutatók.

A korábbi optimizmusunkat el kell felejteni - mutat rá Ken Feeley, a kutatás vezetője. "Az említett erdőségek idővel széndioxid-nyelőből nettó kibocsátóvá léphetnek elő, s ez alól nem lesz kivétel az Amazonas kiterjedt erdősége sem, amely jelenleg még nem szenved el jelentős hőmérséklet növekedést." Amennyiben bolygónk más trópusi erdeiben is megjelenik ez a folyamat, az olyan hatással lenne a globális fölmelegedésre, amellyel eddig nem számoltak a klimatológusok.

Selyemmajom

A karmosmajmok két faja, a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is szaporodott a budapesti állatkertben. A két-két kölyök világra jövetele azért is örvendetes, mert ezek az állatok őshazájukban fenyegetett fajoknak számítanak, az állatkertek pedig tenyészprogramokat tartanak fenn szaporításuk érdekében.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a karmosmajmok két fajánál, a fehérfejű selyemmajmoknál és az arany oroszlánmajmocskáknál is kölykök születtek. A kicsik még a múlt év végén jöttek a világra, ám eddig csak a szerencsés és figyelmes szemlélők láthatták őket, az apróságok ugyanis az első hetekben-hónapokban leginkább anyjuk szőrébe csimpaszkodva, illetve az anyaállat hátán utazva töltik mindennapjaikat. Mostanra már elég nagyok ahhoz, hogy önállóan is felfedezhessék állatkerti otthonukat, bár a szülőktől még nem távolodnak túlságosan messzire.

Brazíliában őshonosak

A három esztendeje felújított Majomház üvegtetejű csarnokában helyet kapott fehérfejű selyemmajmok (Callithrix geoffroyi) Délkelet-Brazíliában, Minas Gerais szövetségi állam erdőségeiben honosak. Budapesten két felnőtt állat él: egy a franciaországi Besancon-ban született nőstény, és egy bremerhaveni születésű hím. Az ő frigyükből született két kölyök november 13-án.

Az arany oroszlánmajmocskák (Leontopithecus rosalia) is Brazília partvidéki erdőségeinek lakói. Látványos, aranyszőke színű bundájukkal a veszélyeztetett fajok egyik emblematikus képviselőjének számítanak. A magyar főváros állatkertjében egy tenyészpár képviseli ezt az állatfajt. A tízesztendős hím az angliai Paigntonból került Budapestre, a hároméves nőstény pedig az Aalborgi Állatkert tenyészetéből származik.Az oroszlánmajmocskák szintén két utódot hoztak a világra: az apróságok december 15-én születtek. Szüleikkel együtt a Bagolyvár melletti férőhelyükön láthatja őket a közönség.

Veszélyeztetett fajok

A szaporulat annál inkább örvendetes, mivel természetvédelmi szempontból mindkét faj fenyegetettnek számít. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által megállapított, a veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriák szerint a fehérfejű selyemmajmok természetvédelmi helyzetét „sebezhetőnek”, az arany oroszlánmajmocskákét pedig „veszélyeztetettnek” minősítik a szakemberek. Az illegális befogás mellett mindkét faj fennmaradását a természetes élőhely pusztulása, egymástól elszigetelt, apró területekre való felszabdalása fenyegeti leginkább. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) mindkét faj megmentése érdekében tenyészprogramot tart fenn.

A karmosmajmok családjába (Callitrichidae), ahová a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is tartozik, összesen 26 fajt sorolnak a természettudósok. Valamennyi karmosmajom faj Amerika trópusi területein él, többségük veszélyeztetettnek, vagy legalábbis fenyegetettnek számít. Nevüket onnan kapták, hogy a majmok többségétől eltérően nem körmeik, hanem karmaik vannak. Aprócska termetük miatt ugyanis nem képesek kezükkel átfogni az ágakat, így karmaik segítségével kapaszkodnak a fák törzsébe. A nőstények általában ikreket hoznak világra, ami a majmoknál ritkaságnak számít. Vemhességi idejük 3-4 hónap, a kicsik általában 3 hónapos korukig élnek anyatejen. Az ivarérettséget másfél-kétéves korban érik el, élettartamuk pedig akár 15 év is lehet. 

Megint: A környezettudatosság, ökológiai lábnyom! Hogy mindenki megértse!

Magyarország ökológiai lábnyoma jelenleg másfélszerese, az ország tényleges területének,azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeit terheljük!

A természet állapota, az emberiség által igénybe vett készletek fogyása, és a globális környezet- szennyezés azt mutatja, hogy "ökológiai lábnyomunk"/ecological footprint/ messze meghaladja az emberiség tartós fennmaradásához szükséges "méreteket." Lássuk kicsit részletesebben, mit is jelent ez a meghatározás?

Az "ökológiai lábnyom" azt mutatja, hogy mily mértékben veszi az emberiség /személyes és ipari/ fogyasztásával, és az ehhez kapcsolódó környezetszennyezéssel igénybe, a Föld ökológiai erő- forrásait.

E globális mutató segítségével megállapítható, hogy mennyire vannak összhangban az emberek által a természeti javakra támasztott sokféle igény, bolygónk ökológiai újratermelési kapacitásával. Mily mértékben képes a szárazföld, és a tengerek, biológiailag produktív része regenerálni, az emberek által elfogyasztott készleteket, és befogadni, ártalmatlanítani, az ennek során keletkező szennyező anyagokat, és hulladékot.

Az erre alapozott becslési módszerekkel felmérhető, hogy adott, és hosszabb távon, változatlannak tekintett életvitel mellett,- a rendelkezésre álló és prognosztizálható készletek mennyiben nyújtanak ahhoz fedezetet! A kép elkeserítő! Szennyezzük és feléljük magunk alatt a Földet, jövő nemzedékeink elöl!

Földünk eltartó képességét, már 1987 -ben meghaladta, és 2006 -ban ENSZ becslések szerint, az emberiség 1,4 -szer több erőforrást vett igénybe, mint amennyi regenerálódni tud Földünkön.

De mit is jelent az, hogy egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit? A "deficit" a készletfogyás mellett, olyan környezeti ártalmakban jelentkezik, mint vízhiány, talajerózió, elsivatagosodás, a mezőgazdasági termelékenység stagnálása, vagy visszaesése, fajpusztulás, halászat összeomlása, a talajvízszint csökkenése, a legelők kimerülése, és a klímaváltozás.

Számos kutatás rámutatott arra, hogy az esztelen pazarlás mellett, a Föld népességének alakulása, a legfőbb tényezők, amik az ökológiai lábnyomunk "elméretezéséhez" vezethet.

Az ökológiai lábnyom kiszámításánál alapvetően a következő tényezőket szokás figyelembe venni: Étkezés: mennyi élelmiszert fogyasztunk, mennyi terület szükséges ennek a mennyiségnek az előállításához, és mennyi az ezzel járó hulladéktermelés. Lakhatás: Mekkora területet foglalunk el házunkkal, kertünkkel, mennyire szennyezzük azt, mivel biztosítjuk a számunkra szükséges hőmérsékletet, és az mennyi környezetszennyezéssel jár! Mivel közlekedünk,mit vásárolunk, s azt hogyan szállítjuk, hiszen a közlekedés igen meghatározó lehet a környezet szennyezését illetően. Mennyi hulladékot termelünk, abból mennyit hasznosítunk újra, mennyi az,ami szintén környezetszennyezést okozhat. Életvitelünk mennyire környezetkímélő?

Mint láthattuk Magyarország ökológiai lábnyoma mintegy másfélszerese területének, tehát életvitelünkkel a jővő nemzedékét terheljük. E "túlméretezett lábbeli" következménye Magyarország várható klímaváltozásai is. A hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja leginkább, és a hőmérséklet emelkedése főleg az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érezhetően kevesebb lesz a csapadék, az enyhe telek miatt elszaporodnak a kártevők.

Hogy mindezek a tényezők miként hatnak például mezőgazdaságunkra, és állattenyésztésünkre, arról egy külön fejezet szólhatna. Országunk meghatározó személyiségei külön figyelhetnének arra, hogy erősen import - export orientált ország vagyunk, ami szintén erősen befolyásolhatja, országunk szennyezőanyag kibocsátás mennyiségét.

Egyszóval óriási országunk környezeti terhelése. Mindenkinek oda kellene figyelni,mennyi az a káros ill. túlhasználás, amivel már hozzájárul ökológiai lábnyomunk túlméretezéséhez. El kell gondolkodnunk, hogyan élnek majd gyermekeink, unokáink, egy erősen leterhelt, és természeti adottságaitól megfosztott területen, amit nekünk, ill. esztelen felhalmozásunk, és az ebből származó hulladéközön okozta természeti adottságaink elsöprésének köszönhetnek!

Egyáltalán nem biztos, hogy amit kapnak tőlünk, természeti, gazdasági örökséget, arra büszkék lesznek, hiszen egy mai fiatal sokkal felvilágosultabb, és környezettudatosabb, mint a mostani elöregedett nemzedék. Ne mondjuk azt, hogy "majd a fiatalok"! Nem! Nekünk is erkölcsi kötelességünk, élhetővé tenni Magyarországot, és egyben a kék bolygót!!!!

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

Az ökológiai lábnyom, a mai erőforrások, és természeti lehetőségeinkben használt érték,amely kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett, egy emberi társadalmi egységnek, milyen mennyiségű vízre, földre,élni való területre van szüksége, önmaga eltartásához, és az általa termelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés Villiam Rees, és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik.Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, társadalmi csoportokra,régiókra, országokra, vagy egyéb vállalkozásokra is.




A lábnyom analízise: figyelembe veszi az egyes csoportok, mintegy - család-város,energia - étel - víz,építőanyag és más fogyasztását,hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával,az embereket a meglévő erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására, és a fogyasztói társadalom bevett szokásai megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyom adatait gyakran használják érvként, a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja leginkább az erőforrás takarékosság tudatosítása, és a figyelem felkeltése, az iparosodott országokban!

A pusztuló esőerdő, általános veszélyeztetés!

Amazónia haldoklik! Az esőerdők általában az egész világon haldoklanak. A tét az esőerdők páratlanul gazdag növény, és állatvilága, az őslakók és ősi kultúrájuk - s az a remény, hogy a betegségekre új gyógyszereket találjunk. Veszélyben van, egész bolygónk egészsége, és jóléte! Naponta percenként csaknem 70 holdnyi esőerdő hal ki,- nagyobb mint a New Yorki Centrál park. 1988 -ban egy Belgiumnyi esőerdőt nem csak kiírtottak, hanem visszafordíthatatlanul elpusztítottak.

Nem pánikkeltés amikor azt mondjuk, Amazónia néhány évtizeden belül sivataggá válhat. Afrikában volt valamikor hasonló esőerdő. Ma

az egész terület Szahara néven ismert. Mi a világ népeinek, és nemzeteinek tagjai,nem lehetünk sem közömbösek, sem,kívülálló szemlélők. Bűnrészesek vagyunk ebben a " fejlődésben"és ezért kötelességünk segíteni, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket és utakat, amelyek segítségével az esőerdő sebeit, begyógyíthatjuk.

A trópusi őserdők megsemmisítésére úgy tekintenek, mint
a világ történelmének legveszélyesebb fenyegetettségére. Az esőerdők fenyegető pusztítása, az írtás, az égetés, az állattenyésztés, a fakitermelés, a bányászat, a duzzasztógátak, az utak építése, olyan válságot idéz elő, amely egy atomháborúéhoz hasonlítható. A következmények világszerte pusztítóak volnának: áradások, erózió,

elsivatagosodás, a vízmedencék, folyómedrek kiszáradása, valamint az éghajlat megváltozása világszerte.

Mint az atomveszély esetében, itt is abban rejlik az igazi veszély, hogy az emberek félrenéznek, és a problémát egyszerűen száműzik, elfelejtik a cselekvéseikből. Az általános éghajlat - melegedés, és az óceánok emelkedése olyan katasztrófális jövőt jelentenek, ami elött az átlagpolgár egyszerűen behunyja a szemét. A kérdés olyan sokrétű, mint az esőerdők egészen meglepően összetett ökológiai rendszere.

Az esőerdő megmentése, - egyben bolygónk, és saját magunk megmentése! / és egyik feltételezi a másikat/ - egyaránt kíván megértést, és hajlandóságot a cselekvésre! Meg kell értenünk, hogyan játszódik le a fejlődés folyamata, az esőerdőn belül, ill. azon kívül. Itt számtalan szociális, politikai, és gazdasági összetevő van, amely mind a fejlődő, mind a fejlett országokban hat. Mindnyájunknak el kell gondolkodni azon, hogy milyen értékítéletek határozzák meg cselekvésünket, és hogy mennyire befolyásolják ezek az értékítéletek a világot. S ha ezt megértettük, akkor cselekednünk is kell, -mégpedig gyorsan! Másképp ugyanis, nemsokára már késő lesz!

LÁRNAKA, CIPRUS:i.e. 1400 óta lakják

Lárnaka Ciprus legöregebb városa, az itteni élet jelei 6000 évre nyúlnak vissza. Az egykori Citiumban ma alig 80 ezren élnek, viszont 25 km-es tengerpartja miatt népszerű üdülőhely.Ciprus nagy előnye, hogy klímájának köszönhetően strandjai egész évben látogathatók. A legjellegzetesebb látnivalók "Kition romjai", amelyek még az i.e. 13.századból valók. Az ásatások során hatalmas kőtömbökből álló ciklopszfalazat, és öt templomból álló épületegyüttes maradványai kerültek elő. A városon belül az erőd, és a Szent Lázár - templom lehet érdekes látványosság, míg a városon kívül a Kamares / régi vízvezeték/, ill. a több ezer flamingó költőhelyéül szolgáló Sóstó nyújthat kellemes élményt.

HANIA, KRÉTA,GÖRÖGORSZÁG i.e.1400 óta lakják

A sziget nyugati részének egyik leghangulatosabb települése. A város 150 km-re fekszik Herakliontól, és i.e. 1400 óta élnek itt emberek. Jelenleg alig 60 ezren élvezik a török és a velencei stílusjegyektől hemzsegő várost. Az állandó lakosokon kívül sok ezer turista érkezik külföldről, akik napközben a napernyőkkel fedett sikátorokban élvezhetik Hania hangulatát, majd délutáni forróságot a tengerparton próbálják átvészelni.A látványosságok közül érdemes megnézni, a Splantzia városrészben található Szent Rocco barokk templomot, az ortodox katedrálist, a kikötőt, és a világítótornyot, valamint a központi piacot.

PLOVDIV , BULGÁRIA i.e.3000 4000 óta lakott

Bulgária második legnagyobb városában a letelepedés első bizonyítékai egészen időszámításunk elött 6000 -ig nyúlnak vissza. Plovdiv ma az ország középső részén, a Marica folyó két partján helyezkedik el. Az egykori Oszmán birodalom uralkodásának nyomain túl, szinte minden korból találunk érdekes emlékeket. Igaz Plovdiv és egész Trákia, ma is a mezőgazdaságáról híres, ám a történelmi látványosságok miatt érdemes e városba is ellátogatnunk. A legtöbben a városközpontban lévő mecsetet keresik fel, de híres az 1970 - es években feltárt római kori amfiteátrum, és színház is. Jellegzetességei a 19 sz.i vallási épületek, ortodox templomok, két török dzsámija, és zsinagógája. Az óvárosi utcácskákban, szépen felújított, és gazdagon díszített faspalettás ablakokkal tagolt, a bolgár reneszánsz stílusjegyeit viselő házakban gyönyörködhetünk.

ATHÉN GÖRÖGORSZÁG i.e. 4000 5000 óta lakott

A klasszikus görög és nyugati civilizáció szülőhelye.A mai élénk nyüzsgő metropolisz tulajdonképpen ráépült ókori elődjére.A hatóságok különös gondot és figyelmet fordítanak,a történelmi emlékekre,amelyek a görög kultúra klasszikus korából,főként az i. e.5. századból származnak.Emberek már lakhattak a területen,az i. e.11 - 17. században,de az írásos történelem az i.e.1400- ig nyúlik vissza.A város legnevezetesebb látnivalója az Akropolisz. fontos látványossága az agora,a királyi palota, és a város szívének tekinthető Szintagma tér, ahol ma leginkább tüntetések zajlanak. aki inkább a város hangulatát akarja megtapasztalni, és csak tudat alatt akarja élvezni az ősi metropolisz évezredes múltját,azoknak a város éjszakai életéből ragadnánk ki egy egy jellegzetességet. Itt vannak pl. a fiatalabb generáció kedvencei, a barakiák.Ezek a pubszerű helyek főleg a ma divatos zenékkel szórakoztatnak. Ahol viszont a buzuki hangja élőben szól,és színpadon láthatjuk a zenészeket, azok a buzukiák.

Európa öt legöregebb városa

Ahol már évezredekkel ezelőtt is éltek, ahol jelentős kultúrák virágoztak, és ahol még ma is érdemes körülnézni! Ezek a városok: Athén, Lárnaka, Plovdiv, és Hania. Európa világviszonylatban is igen érdekes. Perszepolisz, Jerikó,Bejrút, Teotihuakán, Damaszkusz, és Nagy - Zimbabwe, vezeti a világranglistát, ám nekünk itt az európai kontinensen sincs szégyenkezni valónk. Az urbanizáció hajnalán olyan települések, és városállamok alakultak ki, mint a ma ismert egyik legrégebbi, / ma már nem lakott/ Pavlopetri. Ez az egykori görög város a Lakóniai - öbölnél, alig három, négy méterrel a felszín alatt, a Földközi - tengerben nyugszik. Itt jelenleg még folynak a feltárási munkálatok, így sem üvegfenekű hajóval, sem búvárruhában nem lehet megközelíteni a helyet. A ma is létező, és ,a turisták által is elérhető városok, viszont még tartogatnak meglepetéseket. És következzék az öt város!

Az űrből is látszik a földi pokol

Már az űrből is tisztán látható a napokban kitört chilei Puyehue vulkán több kilométer magas hamufelhője. A tűzhányó több évtizedes szunnyadás után, junius 4. -én kelt életre, a térségből több ezer embert menekítettek ki a hatóságok. A Dél - Chilei Puyehue - Cordón Caulle nem is egy vulkán, hanem egy kis vulkáni lánc, melyben bazaltokból a riolitokig, mindenféle magmás kőzet előfordul.A Puyehue rétegvulkán 2236 méter magas. A térségben ezelött 1990 -ben volt kisebb kitörés. Az utóbbi időkben növekedett a vulkán aktivitása, junius harmadikán hatvannál is több rengést észleltek. Junius 4.-én helyi idő szerint 14 -és 15 óra között kitört a vulkán, 14h 40 perckor már látható volt a magasba tornyosuló hamufelhő, ami hamarosan elérte a 10 kilométeres magasságot is, az argentínai Bariloche városában félhomály uralkodik,a város repterét lezárták a hamu miatt. Az utcákon seperni lehet a hamut, a vezetékek leszakadtak a ráüleplő hamu miatt, a közlekedés lehetetlenné vált. A hatóságok mindeddig mintegy négyezer embert evakuáltak,Rodrigo Ubilla, Chile belügyminisztere szerint viszont, mitegy ötven környékbeli család, nem hajlandó elhagyni otthonát, írja a Daily Mail. Holdbéli táj lett Chile és Argentina egyes részein, és még remény sincs arra, hogy a közeli napokban csittulni fog a vulkánláncolat kitörése!

Két keréken az Unióban kerékpártúra egy erőszakmentes békés Vlágért

2011. New York - Vashington Emléktúra

2011 -ben lesz a tízéves évfordulója a NewYorkban elkövetett terrortámadásnak. 7 éve minden túrám a World Trade Center ellen elkövetett merénylet megemlékezése okából történik. Meséli Zelei József, aki bicikléjével a béke nagyköveteként járja a világot. 10 eddigi béketúrám - minden alkalommal, 2001 szeptember 11. -ről emlékezett meg. A budapesti Béke térről startolt. Bejártam Európa 36 országát. Kerékpároztam 30 000 km.-t, kb.225 000 percet voltam nyeregben, és legkevesebbszer 10 000 000 -szor tekertem meg a pedált.

Túráimmal évről évre - a sajtó, a média, politikusok, városvezetők, a lakosság segítségét kérve,kapva- minden alaklommal Európa szerte megemlékeztem, a 2001 szeptember 11.i New Yorki terrortámadásról. Ez képezi a 2011 -es Washington - New York Emléktúra alapelemeit.

Melyet a következőként tervezek: 2011 nyarán látogatás az Amerikai Egyesült Államokba, Washingtonba. itt szeretnék találkozni, és békekönyvemet átadni a Béke Nobel - díjas Barack Obama Elnök Úrnak. Mivel Őt, - a világbéke nagykövetét - s engem -mint Európa nem hívatalos kerékpáros béke nagykövetét tartanak nyilván, ez szolgáltatja okát a találkozásnak. 2011 szeptember 11. -én New Yorkba kerékpározom, és pontban o8 óra 46 perckor az egykori WTC helyén magyar gyermekek békéről készített relikviáinak zászló fűzér másolatát világgá repítem. Természetesen szertnék találkozni, Washington és New York város vezetőivel is! Így emlékezvén meg a történtekről! Bővebb program már készül a New Yorki és Washingtoni szervezőkkel.

Nem csak a környezetvédelemről.....

Rájöttem arra, hogy ma már nem csak arról kell írnom, ha valaki kárt tesz a "zöldben". Nem csak arról lehet írni, hogy fogy a levegőnk, a tiszta levegőnk. Ma már nem csak a helytelen életmód, a környezettudatlan viselkedés, ill. a nemtörődömség, a környezetszennyezés,ellen, és az ipari termelés legolcsóbb megoldásaira való törekvés mellett, kell szót emelnem, megírnom azt. Látom, hogy Földünket más is veszélyezteti. A politika, a békétlenség, a nemzetek összeférhetetlensége, s az ebből adódó mérhetetlen fegyvermennyiség halmozódása, s illetéktelen kezekbe való kerülése. Minden nap félhetünk, egy világűrből közeledő, becsapodó aszteroidtól, ám félhetünk, attól is hogy valahol felrobbantanak egy atombombát! Vagy olyan kezekbe kerülnek, igen nagy hatású fegyverek, sőt biofegyverek, amik tán mindennél veszélyesebbek, hogy Földünket ugyanolyan veszély fenyegeti erről az oldalról is. A fegyverek oldaláról. A terrorizmus oldaláról. A békétlenség oldaláról. Hallhattunk arról, hogy Amerika földalatti robbantásai, mivel jártak! Hallottunk arról, hogy az "utolsó pillanatban" lett hatástalanítva egy, egy világot megrengető fegyver! Tehát ezek ellen is szólok ezután. A béke fenntartásáról, a béke eléréséről, ott ahol nincs, gyermekek harcba küldése ellen, felemelem a hangom, s e lapokon fogom méltatni azt, aki ha a maga módján is , de küzd a világbékéért. Mert csak az összefogás, a természeti katasztrófák lehetséges kivédésével, nem menthető meg a Föld! Csak békével, és összefogással! Csak békében beszélhetünk, környezettudatos viselkedésről, csak békében segíthetünk a másikon. Ezt az irányvonalat is fölvettem, mondandóim közé, akinek nem tetszik ne olvassa. Ám remélem nem lesz ilyen, soraim rákényszerítik az embereket, hogy figyeljenek! Figyeljünk az életre, a kék bolygóra, amely csakis békében maradhat egy picit még olyan, mintha nem lenne baj, mintha megmenthetnénk még valamit! Én teljes erőmből ezen vagyok! Gyertek velem!!!

Grönland: olvad a jég, nő a tengerszint!

Legalább kilenc centiméterrel emelkedik a tengerszint, a grönlandi olvadt jég által, amerikai kutatók új modellszámításai szerint.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete /IPCC/ 2007 -ben még igen csak visszafogottan nyilatkozott Grönland olvadó gleccsereinek, a tengerszint emelkedésére gyakorolt hatásairól. Ez jó részt annak volt köszönhető, hogy az eddigi modelleket túl pontatlannak ítélték meg.

Amerikai kutatók most új modellszámításokat mutattak be, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, arra vonatkozóan, mennyi jég olvad el Grönlandon, és hogyan zajlik ennek folyamata. Ezek szerint a felszíni jégpáncél olvadása az olvadékvíz mindössze ötven százalékáért tehető felelőssé. A másik fele amolyan " kihelyezett" gleccserekből származik, amelyek vize közvetlenül a tengerbe jut, - írja a Der Standard c. osztrák lap internetes kiadása.

Az elmúlt évtized kutatásaiból arra következtettek a kutatók, hogy az elkövetkező évtizedekre nézve, ez a folyamat visszafordíthatatlan. A kutatók mindemellett hangsúlyozták:a kilenc centiméteres érték nőhet is, ha az olvadás felgyorsul, vagy más előre nem látható események következnek be!

A MA HŐSEI Magyar aktivista a grönlandi börtönben

Múlt héten a Greenpeace aktivistái négy napig akadályozták, a Cairn Energy olajfúrótornyának munkáját a sarkvidéken, majd letartoztatásuk után újabb 18 aktivista szállta meg a tornyot. Az akció oka, hogy a cég nem adja ki az esetleges üzemzavarok kezelésére vonatkozó akcióterveit. Az aktivistákat, köztük Magyar Dávidot a Dán haditengerészet
különleges alakulata távolította el a toronyról.

A különösen értékes sarkvidéken, ahol a narválok fontos populációja található, egy Mexikói öbölhöz hasonló katasztrófa elhárítása, még nehezebb lenne, a kiömlött olaj feltakarítása pedig- a brit kormány szerint is- lehetetlen lenne. A Cairn Energy ügyvédei csillagászati, napi 2 millió eurós kártérítési perrel akarják elhallgatattani a Greenpeace - t. Ma reggel a Greenpeace hívatalos panaszt nyújtott be a Grönlandi parlament ombudsmani hívatalánál. A panaszban kifejtik, hogy a Greenpeace, 17 különböző dokumentumba kért betekintést, ám csak kettő esetében tették ezt lehetővé. A Grönlandi Ásvány és Petróleum Hívatal nem hajlandó nyilvánosságra hozni azokat az iratokat, amelyek részletezik, hogy a Cairn hogyan kezelne és finanszírozna, egy esetlegesen bekövetkező olajszivárgást. Ezekből a technikai jelentésekből derülne ki, az olajfúrás északi - sarkra gyakorolt kockázata. A Greenpeace már többször kérte a dokumentumok nyilvánosság elé tárását, hogy független szakértők is megvizsgálhassák. Miután ezt a Cairn megtagadta, újabb 18 aktivista foglalta el a Leiv Eiriksson fúrótornyot, és nyolc órára megint megállt a munka.

Major Dávid, aki egy daruhoz láncolva töltötte ezt a nyolc órát, letartóztatása elött így nyilatkozott:" A Cairn ügyvédeinek több millió euró büntetésekkel való fenyegetése jól bizonyítja, hogy a végsőkig titokban akarják tartani az olajszivárgási akciótervet. A Cairn bevetheti az összes méregdrága ügyvédjét, mi akkor is követelni fogjuk, amit az embereknek joguk van tudni! De ki fog derülni, amit a szakértők már hónapok óta mondanak: nem lehetséges megtisztítani a Sarkvidéket egy esetleges olajszennyeződés után!"

Majd így folytatta:" A visszahúzodó jeget úgy kell felfognunk,mint egy figyelmeztetést! Elérkezett az ídő, hogy túllépjünk az olajon, és tisztább technológiába fektessünk be. Elérkezett az idő, hogy megálljt parancsoljunk, és eltávolítsuk az olajcégeket, a sarki régióból, ezzel is megmutatva, hogy a fosszilis üzemanyagok korszakának vége!"

Klímaváltozás és élelmiszerellátás

Már a közeljövöben komolyan veszélyeztetheti az élelmiszerbiztonságot, és akár éhínségekhez vezethet a klímaváltozás Dél-Ázsia, és a szubszaharai Afrika jelentős részein,- derül ki egy tudományos jelentésből Az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaival foglalkozó Climate Change, Agriculture and Food Security/ CCAFS/ jelentése szerint, ezeket a térségeket érintheti legsúlyosabban az aszályokkal, és szélsőséges ídőjárásokkal járó klímaváltozás. A kutatók a trópusokra koncentrálva azokat a térségeket vették számba, amelyekben a lakosság krónikusan alultáplált, és erősen függ a helyi élelmiszertermeléstől. Ezt követően az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottságának, /IPCC/ adatait felhasználva kiszámították, hogy e területek közül, melyeken várható a legnagyobb mértékű hőmérséklet, és csapadék változás, a következő negyven évben.

"Kezdjük sokkal világosabban látni, hogy a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása mely helyeken fokozhatja az éhínséget, és a szegénységet"- magyarázta Patti Kristjanson, a CCAFS agrárközgazdásza. A nemzetközi kutatócsoport tanulmányában mindazonáltal hangsúlyozza: az itt élők százmilliói már most élelmiszerválságot élnek át.

Bruce Campbell, a CCAFS igazgatója szerint Afrikán belül pedig nagy eltérések mutatkoznak, a kilátások tekintetében: míg az elsősorban kukoricát termelő Dél-Afrika még válthat szárazságtűrőbb növényekre, addig a nyugat-afrikai Nigerhez hasonló, már eleve szárazságtűrő fajokat, pl. cirokot, kölest, termelő országoknak, nem sok mozgásterük marad. A legaggasztóbb jövő elé tehát Nyugat-Afrika államai - Burkina Faso, Niger, Mali - nézhetnek." Afrikában valóban sok helyen mezőgazdasági forradalomra lesz szükség! Hangsúlyozta Campbell. E forradalom segítőinek a fejlett országoknak kell lenniük

Használt sütőolaj - Hozza a MOL - töltőállomásokra! Tegyen ÖN is, környezetünk védelméért!!!

BIZONYÁRA SOK HÁZIASSZONYNAK OKOZOTT MÁR BOSSZÚSÁGOT, HOGY MIT IS KEZDJEN A HÁZTARTÁSBAN FELGYÜLEMLŐ HASZNÁLT SÜTŐOLAJJAL. EGY IDEIG ÖNTÖGETI EGYIK ÜVEGBŐL A MÁSIKBA, VÉGÜL AZONBAN JELLEMZŐEN A SZEMÉTBEN, VAGY A CSATORNÁBAN VÉGZI A FOLYADÉK. EGY KIS ODAFIGYELÉSSEL, AZONBAN SOKAT TEHETÜNK A KÖRNYEZETÜNKÉRT, EHHEZ NYÚJT MOST SEGÍTSÉGET A MOL 

Országszerte mintegy 100 MOL - benzinkúton található már olyan gyűjtőhordó, amely lehetővé teszi a lakossági használt sütőolaj és zsiradék tárolását. Aki veszi a fáradtságot, és ahelyett, hogy a lefolyóba öntené, a MOL benzinkutakra viszi, ajándékba egy praktikus gyűjtőedényt kap, amelyben csöpögés mentesen , praktikusan tudja gyűjteni, a használt sütőolajat.

Magyarországon évente több tízezer tonna étolajat használnak fel a háztartások, üzemi konyhák, éttermek.Ha a használt olaj a lefolyókba jut, igen káros, hiszen a csővezeték falára lerakódva, a csatorna dugulását is okozhatja. A háztartási szemétbe öntve pedig, nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókban.Ha pedig a sütőolaj gondatlanságból, vagy akár véletlenül, az élővizekbe kerül, az még veszélyesebb. Tavakban, folyókban ugyanis a víz felszínén úszva, meggátolja az oxigén felvételt, így elpusztítva a vízi élőlényeket. Mi történik a Mol - benzikúton a begyűjtött olajjal? Komáromban már működik olyan üzem, ahol a használt étolajból bioüzemanyagot gyártanak. A tisztítás során keletkező hulladék /prézli, ételmaradék/ a biodizelgyártás melléktermékeivel együt, kiváló alapanyaga a biogáz - előállításnak. A sütéshez elhasznált anyagból pedig a környezetet károsító hulladék helyett, ezzel a megoldással, környezetbarát termék lesz.

Rekordot döntöt tavaly a széndioxid kibocsájtás

Rekordot döntött tavaly a globális széndioxid- kibocsájtás, derült ki a Nemzetközi Energia Ügynökség /IEA/ nyilvánosságra hozott jelentéséből! Egy évvel korábban 2009 - ben - a válság hatására visszaeső ipari termelés miatt - csökkenést tapasztaltak az ügynökség szakemberei, az üvegházhatásért felelős gázok világpiaci kibocsátásban. Tavaly már 30.6 gigatonna széndioxidot bocsátottak a Föld légkörébe, ami csaknem 5% - al több, mint az előző rekordévnek számító 2008 - ban tapasztalt 29,3 gigatonna, és a 2009.évi 29 gigatonna.

Az IEA arra figyelmeztetett, hogy az évtized végéig a villamosáram termeléséhez kapcsolódó kibocsátás mintegy 80%-a rögzített, nem fog csökkenni: olyan erőművekből származnak, amelyek már üzemelnek, vagy amelyek éppen építés alatt állnak.

Fatih Birol, a szervezet vezető közgazdásza szerint a kibocsátás "jelentős" növekedése, komolyan hátráltatja azon célok elérését, amelyek a Föld átlaghőmérsékletének növekedését, 2 fok Celsiusban korlátoznák.

A tavalyi klímacsúcson elfogadott előirányzat teljesítéséhez, az üvegházhatást okozó gázok hosszú távú koncentrációját, egy millióból 450 széndioxid egyenértékű rész alatt kéne tartani, ami mintegy 5 százalékkal több mint a 2000 - ben számított 450 rész. Ez azt jelenti, hogy a világ energiaipari kibocsátása 2020 - ra nem nőhet, 32 gigatonna fölé. A kibocsátás növekedési üteme így nem lehet nagyobb az évtized végéig, mint amennyit egy év alatt nőtt - figyelmeztet az IEA.