Közel - Kelet csodaországa: Jordánia

Merné valaki azt mondani a jordániai fővárosra, Ammánra,hogy olyan öreg mint az országút? Kikérné magának. Sokkal öregebb. Jerikó és Damaszkusz mellett,a világ egyik legrégibbb,a bibliai korban is létezett városa.Később hanyatlásnak indult,csak a 20.század elején ébredt fel hosszú álmából, de akkor roham tempóban hozta be a lemaradását.Ókori színháza, és bazilikája antik ékszerek, az az ultramodern városképben. Forgalmas eleven világváros,ahol minden kapható, a nyugati márkás holmitól, a keleti csemegékig.Bazár is van, az árusok már magyarul szólongatják a turistáinkat:"Gyere be kicsit, csak nézni"S bemegyek csak nézni.És kijövök két szatyor fűszerrel, mézédes arab édességekkel. Elveszni sem lehet a kétmilliós házdzsungelben, annyi a taxi.Nyugodtan beszállhatunk,nem fognak megkopasztani.Mivel Ammánból minden nevezetes hely könnyen elérhető,érdemes taxit fogadnunk.


SZIKLAVÁROS RÓZSASZÍNBEN

Naponta turisták ezrei keresik fel a nabateus arabok kétezer éves sziklavárosát, Petrát. Petra Jordánia gyöngyszeme. Mély szurdokok között kanyarog az odavezető út, a táj lélegzetelállítóan gyönyörű, de a Sik /azaz szűk/ - szorosnál, át kell szállnunk négy kerékről, négy lábú járművekre.Választhatunk lovat, szamarat, tevét. Megadom magam egy vidám beduin kisfiú, bús képű tevéjének, és a "sivatag hajóján" hullámzom a képről már jól ismert épülethez, a Fáraó Kincstárához. Úgy faragták ki rózsaszínű homokkőből, akár egy szobrot. Kiemelkedik belőle, mint dióbél a héjából.



WADI RUM - ÉJSZAKA A SIVATAGBAN
"Végtelen visszhang zeng benne,nem e világi" - írta e gyönyörű, vad, sivatagról Arábiai Lawrence. Ma már csak kőhalmot találnak a híres brit kalandor egykori szálláshelyén, de általa a bölcsesség hét oszlopának nevezett sziklaszurdok szinte visszhangozza a szavait. Nem e világi. A kőzetek harmincmillió éve törtek fel a mélyből, és valóban úgy merednek a magasba, akár a gigászi oszlopok. Ezen a köves, sziklás, homokos, terepen, csak dzsippel lehet közlekedni.Éjszakára is ott maradunk, felejthetetlen élmény vendégszerető beduinokkal vacsorázni a csillagfényes éjszakában.

MÁSNAP.

Állok a Nebo - hegyen, ott, ahol Mózes megpillanthatta az Ígéret földjét.Ha arra gondolok ,hogy otthon most tél van, itt meg süt a nap, mindjárt lemegyek és megfürdöm a királykék,Vörös - tengerben, akkor tudom, mit látott Mózes. Ugyanazt mint én. Jordániát.

Közel-Kelet csodaországa Jordánia. Lehet búvárkodni, a Vörös - tengerben, fantasztikus formájú vörös sziklafalat mászni a Wadi Rum sivatagban. Felkeresni az Ószövetség szent helyeit,ahol megkeresztelték Jézust, Illés próféta ketté választotta a Jordán vizét, mielőtt a mennybe száguldott. A földünk. Ez a hely is a földünk szépségeit, egyediségét igazolja. S mi háborúzunk e szent helyeken? MIÉRT?

Itt telelő gólyáink

Amint arról augusztus végi felhívásunkban beszámoltunkk, a júniusi időjárásban "megcsúszó" fehér gólya költések késői fiókáiból nagy eséllyel több madár is itthon maradhat télen, emelve az utóbbi években egyre nagyobb számban áttelelő gólyák számát. Az előrejelzés - úgy látszik - bejött, egyre több gólya megfigyelés érkezik Monitoring Központunkhoz, ezért fontos néhány szót ejteni arról, hogy mit tehetünk gólyáink védelmében.

Mivel és hogyan etethetők a telelő gólyák?A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit: halat, békát, kígyót, kis rágcsálókat megfognak, amit le tudnak nyelni.

Ez a stratégia szinte az énekesmadarakéhoz hasonlóan megkönnyíti a téli etetésüket, amihez a következő táplálékokat használhatjuk:

női tenyérnél nem szélesebb vagy ekkorára darabolt hal, elsősorban keszegfélék;

10-15 cm hosszú, kolbász vastagságú nyers marhahús (nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt sem állatnak, sem embernek nem adható!) darabok;

tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és napos kacsa tetemek.Egy gólya napi táplálékigényét: 3-5 tenyérnyi keszeg, egy nagy marék marhahús nyesedék, 6-8 egér, 1-2 süldő patkány, 3-4 naposcsibe vagy -kacsa télen is fedezi.

Az etetés elkezdése a dolog legkényesebb része. Lassan, nem közvetlenül a madarak felé haladva közelítsük meg max. 6-8 méterre a földön keresgélő gólyát, majd lassú, nyugodt, alulról induló kézmozdulattal dobjuk a madár elé 1-2 méterre a táplálékdarabokat. Amint ezzel megvagyunk, óvatosan hátráljunk el, hagyjunk teret és időt a madárnak, hogy felfedezze az élelmet, hogy rájöhessen, neki próbálunk segíteni.

Néhány alkalom után már nem nagyon kell óvatoskodni, a madarak tudni fogják, sőt, várják is az etetést, különösen akkor, ha alkalmazni tudjuk az alábbi praktikákat:

Etetéskor érdemes fütyülni, hívóhangot hallatni - a lényeg az, hogy mindig ugyan azt a hangot adjuk -, mert ezt a madarak gyorsan megtanulják, és tudni fogják, hogy a közeledő ember táplálékoz hoz.

Próbáljunk meg a nappal azonos időpontjában élelmet vinni a gólyáknak, akik néhány alkalmat követően már várni fogják ezt, távolabbról is odarepülnek, ami azért is fontos, hogy a táplálékot ők, ne pedig macskák és kutyák szedjék össze.

A képeken látható telelő fehér gólyákat a környékbeliek rendszeresen etetik,amit a madarak megtanulnak kihasználni. Az ilyen gondoskodó helyeken a gólyák az emberek nagy örömére rendszeres áttelelővé válhat.

Mégegyszer a Vörös áradatról

Az október 4.-én történt iszapkatasztrófa, főképpen Kolontáron és Devecseren pusztított végig. A tájékoztatások szerint mintegy egy millió köbméter vörös iszap ömlött ki a zagytározóból. A károsodott terület a becslések szerint, Veszprém megyében megközelíti az ezer hektárt. Az emberi áldozatokat is követelő katasztrófa után a kormány megkezdte a helyreállítást. A szörnyű károkról és természeti értékek pusztulásáról,Baracskay Lajost az OMVK Veszprém megyei területi szervezetének titkárát kérdeztük. Elmondta, hogy a katasztrófa miatt felhívást tettek közzé,hogy a megye és az egész ország vadgazdálkodói támogassák a bajba jutott Veszprém megyei településeket. A legfontosabb feladat most az, hogy a lakosság életét rendezzék, és csak ezt követően lehet majd a külterületekkel foglalkozni.Baracskay Lajos arról beszél,hogy amennyiben a talaj pH-ja engedi azonnal erdőt kéne telepíteni,hiszen a legfejlettebb növénytársulások a legalkalmasabbak, a sebek gyógyítására.Ilyen esetekben mindig az erdészeket hívják. Ahogyan a terepjáróval áthaladunk Devecseren, mindenütt vegyvédelmi ruhába öltözött emberekkel találkozunk.Rajtunk is maszk van, mert lassanként szikkad a terület,és a szálló vörös por irritálhatja a nyálkahártyát, - sokan köhögnek. A legnagyobb problémát a maró hatású lúg, /NaOH/tartalma okozza, amit az alumínium - hidroxid bauxitból való kivonására használnak, és aminek egy része visszamarad a vörös iszapban.Baracskay Lajos azt is elmondta, hogy teljes vadászati és horgászati tilalom lépett életbe, a Marcal folyón, és árterületén, a Torna patak, a Gerence, a Kodó, a Cinca patakon, a Kigyós patak a Rába folyó és a Mosoni - Duna érintett szakaszán és,Dunán is, és a Mersevári tőzegbanyatavon, és lápon, és a Nagypinti bányatavon.Részleges vadászati tilalmat rendeltek el, Veszprém megyében a Fekete István vadásztársaságnál,a Képesfa, vadásztársaságnál, a Sümegi Kinizsi vadásztársaságnál, a Somlótája vadásztársaságnál, a Marcal - Bitfaközi vadásztársaságnál,és még kb. három közeli vadásztársaságnál.Ezek a tilalmak október négytől léptek életbe.Az intézkedés a vadászatra jogosultak területének, a vörös iszappal borított részeit érinti,valamint azok egy kilométeres védőzónáját.A szennyezéssel érintett vízterületeket, és azok szintén egy kilométeres védőzónáját.Majd újabb korlátozó intézkedéseket vezetnek be, a környező összes vadásztársaságoknál.Veszprémgalsa közigazgatási területén határozatban tiltják meg a földművelést.B.L. még elmondta,hogy számottevő vadhullásról nem tudnak, de az iszappal elárasztott területekre, ki sem tudtak menni az erdészek, és vadászok. Továbbá a szennyezett patakokat magánszemélyek nem közelíthetik meg, így egyenlőre nem tudják mi vár rájuk. Az MgSzH. Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Apácatorna, Tüskevár, Kisberzseny,Veszprémgalsa, közigazgatási ,határozatban tiltotta meg a talajművelést.Prof.dr. Németh Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet korábbi vezetője a napokban bejelentette,hogy az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a föld felső rétegeiben maradt a vörös iszap anyagának jó része. Ezt magam is láttam, hiszen a tározó kiszakadt gátja alatt most földgyalukkal dolgoznak. Itt első ránézésre is látszik, hogy a felső rétegekben jelen van a vörös iszap, míg az alsóbb rétegekben már nem, vagy alig látszik. A tározó alatt ipari bányamunkagépek,bilencsek, köbméteres kanalakkal felszerelt markolók dolgoznak, hogy megépítsék a védőgátat.Tehát a munkálatok folynak, az áldozatok, házai még mindig vöröslik a az iszaptól, a fák, megtisztítása, alig alig halad, holott a gyönyörű kastélyparkban a legkűlönbféle, értékes fák, és egzotikus fák, várják, hogy törzsükről lemossák, az ott maradt vörös iszapot.Remélhetjük csak, hogy megmenekülnek. A felelősség megállapítása még mindig folyik!

Returjeggyel a pokolba ! Katasztrófaturizmus

Őszinte érdeklődés vagy közönséges kukkolás? Mi az indíték, a cél? Látni a pusztulást? Részvét testközelből?Embertelen kíváncsiság? Emberi gesztus? Morbid horroréhség?Bánat, gyász?Egyszerűen csak jelen lenni, akkor és ott, a fontos történéskor, mely úgy lehet az emberiség, bolygónk sorsára kihathat? Katasztrófaturizmus.Terjedőben itthon is. Lehet, hogy a vörösiszap-katasztrófához is szerveznek utat? " Repüljön 1300 dollárért Grönlandra, és piknikezzen Kangerlussuaqban, a gleccseren a 250 láb magas jégfal tövében!"Könnyen lehet, hogy képzelt hirdetésünk szövege, majdnem teljesen megegyezik a Baltimorban feladott valóságos változatéval. És kisértetiesen rokon egynémely csernobilba csábító ajánlattal.Az angol Guardian egy száma, levlap a pokolból címmel közölt riportot az 1986-os reaktorkatasztrófa helyszínéről.A tudósító részt vett egy fejenként 139 fontért szervezett egynapos úton. A cikk nem minden alap nélkül, Csernobilt egy alvó oroszlánhoz hasonlítja. És ha egy oroszlán alszik - figyelmeztet -ne nyitogassuk a ketrecét. A katasztrófaturizmusnak tehát veszélyei is vannak.De akadnak akik épp ezt keresik benne !

SZÖRNYŰSÉGHISTÓRIA Nem ma kezdődött, nem is tegnap.Gondoljunk csak a gladiátorok élethalálharcára a Római Birodalom arénáiban!A nyilvános kivégzésekre! A halottasházak iránti érdeklődésre a viktóriánus Angliában .A katasztrófatörténelem egyidős az emberiséggel. Földrengések szökőárak, tűzvészek ,repülőbalesetek. Tömeghalál, járványokban, csatákban. Olykor az emberi kíváncsiság is katasztrófális. Riasztó! Olykor meg, sokkal- sokkal többször hajtóerő, a haladásé. Jó is, rossz is. Hol a határ? Nehéz megvonni. Itt van mindjárt az időmesszeség. Feloldozó, megszépítő, kétségtelen. Nem ugyanaz, turistaúton megnézni a Vezúv majd 2000 éve halálba dermedt áldozatait,mint autóbuszba ülve akkor New Orleansba utazni , amikor a Katrina hurrikán épphogy csak elhagyta a város maradékait. Mert így történt .

"SZÉGYELJÉTEK MAGATOKAT" csakhogy majd minden éremnek van másik oldala. Ennek is 2005-ben ,New Orleansban a nincstelen és hontalantúl élők egy része, érthető okokból megbotránkozott, és "szégyeljétek magatokat " kiáltásokkal illette a sajátságos "halálközeli élményt" keresőket. Mások viszont , különösen az első sokk elmúlta után,úgy gondolták, jó ha ott vannak a turisták, és a tévé stábok kamerái, hiszen így nem lankad majd a rájuk irányuló figyelem. Annak idején a cunami áldozatai is, igyekeztek a maguk javára fordítani az érdeklődést. És ne vitassuk , vannak akiket a részvét, a kegyelet ,sarkall arra, hogy a pusztulás helyszinén megjelenjenek. Nem hiába kapott nevet az úgynevezett bánat vagy gyászturizmus. Milliók látogattak már el, a náci népirtás tetthelyeire , nagy katonai temetőkbe, koszorúznak sok országban az ismeretlen katona sírjánál, itthon az aradi tizenhármak emlékhelyein, a közelmúltbéli csejtei légi szerencsétlenség helyén. Ezenközben pedig tudjuk, hogy többet lássanak, sokan lassítanak kocsijukkal, amikor egy egy balesethez érnek. Nem vitás akarva - akaratlan mindannyian katasztrófaturisták vagyunk. Nézzük ,"fogyasztjuk" a televíziós híradók néhol már horrorisztikus képeit, beszámolóit.Kétségtelen, hogy a média a fekete turizmus egyik ihletője. Az ilyen kis világvégékből lesz a nagy világvége .Igaz hozzá már nem kéne elzarándokolnunk.Ő ugyanis házhoz jönne!

ÚJRA VAN FARKAS A BÜKKBEN!

Egyre gyakrabban látnak farkasokat a Bükkben.

Ez a ragadozó őshonos volt sok sok évvel ezelőtt, nemcsak a Bükk hegységben , hanem egész

Magyarországon. Sajnos a helytelen vadgazdálkodás, a dúvadnak nyilvánítás teljesen visszaszorította őket a szomszédos országokba.

Mivel, ma már felelősségteljes és tudatos vadgazdálkodás folyik ,így csak örülni tudunk, a jövevényeknek.A ragadozók feltehetően mind többen vannak, üldözésük tilos, így az első ordas megjelenése után remélhető, hogy a megfelelő élőhely visszacsábítja őket.A leggyakrabban Bálapátfalva, Mikófalva, és Szilvásvárad környékén bukkanhatnak fel a ragadozók,ne ijedjünk meg tőlük, a farkas nem támad az emberre. Mindezt neves vadászmúlttal rendelkezők is alátámasztották. Védjük óvjuk őket, hisz Magyarország vadállománya e ragadozókkal is gazdagabb lesz. Kirándulók esetleges találkozáskor ne dobálják, hessegessék őket, viselkedjenek nyugodtan, a farkas fél az embertől, és normális esetben nem támadja meg az embereket, inkább elinal előlük.

Az ózon is felelős az allergiáért

Egy nemzetközi szaklapban megjelentetett tanulmány szerint, nemcsak a légutakra hat károsan az ózonnal súlyosan terhelt levegő, hanem a növények allergén tartalma is megnövekszik.Eddig is ismert volt a forró nyári napokon, főleg a nagyvárosok szennyezett levegőjében, az erős napsugárzás hatására feldúsuló ózon légszennyező hatása, de most vontak először párhuzamot az ózon szennyezte levegő, és az allergia terjedése között. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az utóbbi esetben nagyobb mértékben lépett akcióba a rozs allergén része az immunrendszer által termelt antitestekkel. Egyre több dolog derül ki az időjárás változással kapcsolatban. Vigyázzunk tehát!

Nőtt a fókák száma a Watt - tengerben

Elképesztő, hogy tőlünk alig 2000 kilométerre, az Északi - tenger partján, majdnem 6700 fóka éli mindennapjait.Sőt a jelek szerint, növekszik a szaporulat.Igaz,hogy ez még így is lassú gyarapodásnak tekinthető, a 2002 - ben mért, 6400 - as állományhoz képest, az azonban mindenképpen örvendetes, hogy a mostani populáció nagy többségét, egészséges, fiatal egyedek alkotják. A számlálókat légi felvételek segítik a hiteles adatok feljegyzésében, mivel a fókák kizárólag viharmentes időben napoznak a tengerparti sávban. Ahogy feltámad a szél, a félénk állatok azonnal a tengerbe menekülnek, és így lehetetlenné válik a további számlálásuk.

A Naphoz hasonló csillagot találtak

Tudósok csoportja kilenc éve tanulmányoz egy tőlünk 127 fényévre található, a Naphoz hasonló csillagot: a HD10810. - et. Színképmozgás - vizsgálatokkal öt, viszonylag nagy belső - ,ill. két kisebb külső bolygót fedeztek fel körülötte. A hasonlóságok mellett a legjelentősebb eltérés, hogy a nagybolygók tömege jóval nagyobb, mint a naprendszerbelieké, és sokkal közelebb találhatóak az anyacsillaghoz.A legbelső pályán keringő bolygó például 20-szor közelebb található, mint a nap - föld távolság. Ez azt jelenti, hogy 1,18 földi nap tesz ki egy évet ezen a bolygón! Mivel a többi nagybolygó is ott tömörül szorosan a csillag körül,ezért akkora a forróság, hogy esélye sincs az élet létrejöttének.

Négylábúak az emberért

MOL GYERMEKGYÓGYÍTÓ PROGRAM

KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

A KUTYA NEMCSAK A LEGJOBB, HANEM A LEGRÉGEBBI BARÁTJA IS AZ EMBERNEK. TIZENKÉTEZER ÉVE SZOLGÁL BENNÜNKET, ÉS AMI RITKÁN MONDHATÓ EL BÁRKIRŐL: MINDIG LEHET RÁ SZÁMÍTANI.

Rin -Tin- Tin, Lassie, Rex, és ,hogy egy kicsit haza is beszéljünk, a híres Mancs. Talán ők a legismertebb ebek, "akik" valamilyen módon ott vannak a mindennapjainkban. Egy hős az első világháborúból, egy mindenhonnan hazataláló vándor, egy tévésztár, és minden idők egyik legjobb mentőkutyája. Nem kell ahhoz a szó fizikai értelmében emberi életeket menteni, hogy egy kutya segítsen.A Négylábúak az Emberért Közhasznú Alapítvány szolgálatában álló kutyák, egészen más módon nyújtanak segítséget a rászoruló gyerekeknek.

A 2004 - ben létrejött alapítvány kutyás terápiával foglalkozik,egészségügyi és szociális intézményekben végez rehabilitációs munkát sajátos nevelési igényű gyerekek között, Szombathelyen és környékén.A munka során az alapítvány hat kutyája és öt vizsgázott kutyavezetője heti rendszerességgel tart terápiás foglalkozásokat. De mi a szerepe a kutyáknak ebben a történetben? A terápia célcsoportjai mind életkor, mind sérülés tekintetében, nagyon változatosak:3 - 18 éves korig megtalálhatók tanulási nehézségekkel, zavarokkal küzdő, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, mozgás ill.halmozottan fogyatékos, autisztikus, hiperaktív, és beszédproblémás gyerekek." A kutya egy élő motiváció számukra " - mondja az alapítvány vezetője, Schrőterné Vári Anita. " Gyakran előfordul a részképességzavarral küzdő gyerekek között, hogy a teljesítmény centrikus iskolai élet szorongást okoz.A kutya segít egy laza, fesztelen légkör megteremtésében. Jelenléte pozitívan befolyásolja a koncentrálóképességet. A gyerekek a kutya közeledését örömmel fogadják, jutalomként élik meg"." Számos olyan dolog van, amit nem tudunk a hagyományos órai keretek között megtanítani a gyerekeknek, a kutyákkal viszont gyors és tartós fejlődést érünk el el náluk.A fejlődés egyik mozgatórugója az lehet, hogy a gyerekek azt érzik, ők tanítják a kutyákat.Vezényszavakat adnak, mozdulatokat kérnek a kutyáktól,ehhez pedig nekik maguknak is mozogniuk, beszélniük kell.Így lesz egyre jobb a mozgásuk, a térérzékelésük, többet beszélnek,jobban artikulálnak. És ami nagyon fontos: ezeket a megtanult, fejlesztett készségeket magukkal viszik az egymás közötti kapcsolataikba is. Nagyon hálásak vagyunk az alapítványnak a segítségért, a gyerekeknek, minden óra hatalmas élmény, alig várják, hogy jöjjenek a kutyák" Az alapítvány egyik létrehozója a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesületnek, amely ma a Magyarországon működő különböző habilitációs kutyák nyilvántartását végzi.

A Ferihegyi Repülőtér elvérzett a bíróságon | Levegő Munkacsoport

A Ferihegyi Repülőtér elvérzett a bíróságon Levegő Munkacsoport

Ismeretek az erdei vizekről Magyarországon

Az elmúlt években jelentősen változott az erdőgazdálkodás, és a vízgazdálkodás együttesen és külön külön is. Ezért minden egyéb körülménytől függetlenül időszerű erdeinkre vonatkozó vizes ismereteink felújítása.

Az erdő és a víz kapcsolata:

A teljesen természetes körülmények között is, meglehetősen változatos, az erdők és a vízviszonyok egymásra hatása, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás által befolyásoltan pedig különösen sokrétű. E kölcsönhatás térben és időben, dombvidéken ,és síkvidéken nedvesebb vagy száraz környezetben, más és más módon érvényesül. Az érdeklődés azonban ahogy az más dolgokkal is lenni szokott, gyakran évtizedekre háttérbe szorul, de időről időre felerősödik, például az erdők és az árvizek vonatkozásában. Az erdők és a vizek között sajátos kölcsönhatás van. Ez abban nyilvánul meg egyfelől, hogy az erdők igen jelentős mértékben gyakran meghatározó módon kötődnek a vízviszonyokhoz. Az erdők létezését és létezésének módját, formáját, minőségét, a hidrológiai tevékenységek alapvetően befolyásolják. A magyarországi erdők sokfélesége, egyebek felől, a vízviszonyok sokféleségének a visszatükröződése.Mindemellett az erdők/telepítésükkel, létükkel, kitermelésükkel ,egyaránt,visszahatnak a patakok, folyók vízjárására, a talajvízszintek, az erózió, az árvizek alakulására, a kisebb nagyobb területek, térségének vízháztartási sajátosságára.

Az erdészeti vízgazdálkodás:

Vízgazdálkodásnak általános értelemben és a törvényi megfogalmazás szerint is, a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével, a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, összefüggő tevékenységeket értjük. Fontos a vízkészletekkel együtt történő működések, vízgazdálkodókkal való társulás, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, természetvédelmi, és közjóléti célú vízhasznosítások.Tudatában kell lenni mindig, hogy a területhasznosítással kapcsolatos tevékenységeink, hatással vannak a vízviszonyokra,, amelyek azután kihatnak az erdőkre.Az erdőtervezés során, a termőhely feltárásakor és kiválasztásakor,figyelembe kell vennünk, annak adottságait, így vízáteresztő, vízbefogadó, sajátosságaira, a szivárgó vizekre, a talajvíz elhelyezkedésére.Lényeges olyan fafajt alkalmazni ami a meglévő adottságokat a legjobban hasznosítja. Amikor az erdőművelési beavatkozások során arra is gondolunk, hogy a tisztítással, gyérítéssel befolyásoljuk a vízháztartást, mert a kisebb levélfelület révén kisebb lesz a intercepció, nagyobb lesz az állományi csapadékrész, s így növekedhet, a beszivárgás lehetősége, akkor gazdálkodunk a vízzel.Ha a véghasználatkor előre látjuk a terület elvizesedésének lehetőségét, mert drasztikusan csökken a vegetáció tömege, és így a vízfelvétel is, akkor is kalkulálunk a vízgazdálkodással is.Amikor az erdészeti utak kijelölésével, gondolunk az erózió, lehetőségére is, akkor is gazdálkodunk a vízviszonyokkal. Erdészeti vízgazdálkodásnak nevezzük tehát a szélsőséges viszonyok elleni védekezést, a vizek vízkészletek védelmét, s egy olyan tudat érvényesülését, amely a vízviszonyokhoz való alkalmazkodással, a vízháztartás befolyásolásával, ill. a vizekkel való gazdálkodással közvetve, vagy közvetlenül foglalkozik.Lényege a vízrendezés, vízhasznosítás, és víztározás.

Magyar katasztrófa Velük most mi lesz?

1 000 000 köbméter vörös iszap törte át a múlt hétfőn, a kolontári tározó hatalmas sáncait. Az ajkai timföldgyártás erősen lúgos kémhatású ,nehéz fémekkel teli mellékterméke,sárlavinává alakult, és mindent elsöpört, ami az útjába került. Legalább négy embert azonnal megölt,száznál is többet megsebesített. Házak tucatjait tette lakhatatlanná, családokat nincstelenné,néhány

perc alatt.Az eltünteket és a felelősöket keresik. Így szólt az akkori jelentés.

Miközben a Marcal folyó felé hömpölygött a lúgos áradat, a mínium vörös sárban fuldokló Kolontár megtelt újságírókkal, fotósokkal, operatőrökkel, közvetítőkocsikkal.A tragédia másnapján sorra érkeztek a fekete autók, zakós sofőrökkel,a volán mögött,öltönyös, vagy egyenruhás férfiakkal a hátsó ülésen.Csak a MAL.Zrt vezetői nincsenek sehol. Kolontár és Devecser a világ összes hírösszeállításában az első helyre került. A sárcunami túlélői,-sokan kölcsönkapott melegítőben álldogálva, hiszen mindaz ami előző reggel még az övék volt, tegnap óta bíbor sár alatt lapul - távolról nézték a sokadalmat.Nem rázták az öklüket, nem zokogtak, válaszoltak ha kérdezték őket, és csak csendben kérdeztek vissza: azt ki mondja meg, velünk most mi lesz?Az apátiát szerdán jogos felháborodás váltotta fel: összefogunk, perlünk, nem hagyjuk magunkat! Felébredt a remény.A tragédia hírére azonnal a helyszínre siettek az állami katasztrófaelhárító egységek, még külföldről is érkeztek speciális mentőcsapatok.Keresték az eltűnteket. Mentették a túlélőket. Érkeznek az adományok is, a kormány megígérte, hogy mindenkit kártalanít. Lehet ?Kártalanítani azokat a családokat akiknek egy élet munkájából semmi nem maradt? Lehet kártalanítani azt az anyukát, akinek pici gyermekét a feje fölött tartva, a kezéből ragadta ki az ár? Lehet-e kártalanítani azt, akinek kedvenc állatai, fulladtak az iszapba? Lehet-e kártalanítani azt a kisfiút aki a kórházból nem akar hazamenni, mert fél, hogy meg fog fulladni, mert lehet,hogy megint jön az áradat? És azt az apukát akihez nem szól a fia, mert ígérete ellenére - hogy megvédi mindentől -nem tudta kimenteni az áradatból. Ezt a sok lelki sérülést lehet-e kártalanítani?A devecseri Kis Robertnek arra sem volt ideje, hogy felkapja az asztalon heverő pénztárcáját, amikor meglátta a házuk felé száguldó vörös masszát.Kiáltott a feleségének, és az ablakon veteték ki magukat.Párját a szörnyű árral küzdve, a hátán cipelte a dombtetőre.Lakásukat nemrég újították fel. Autójukat és minden vagyonukat elvitte a sár.

És az illetékesek hallgatnak. Nem néznek a falusiak szemébe. Nem látogatják meg a kórházban súlyos állapotban fekvő égett embereket. Senki nem látta még őket.

A házakat, kerteket elborító vörös iszap miatt, sokan égési sérülésekkel kerültek kórházba. Ez az anyag elpusztítja a növényeket, megöli a vízben élő állatokat, terméketlenné teszi a kerteket, szántóföldeket, mérgezővé a kutakat. Száraz pora belélegezve súlyos betegségeket okozhat. A tározó gazdája a MAL Zrt vezetői szerint, ez nem igaz. Az iszap ártalmatlan, ők vétlenek,de lakossági fórumokon nem vesznek részt! Vajon miért? Mert a gát már régen szivárgott, mert nem megfelelően kezelték az iszapot, mert nem megfelelő helyre épült a tározó, talán túl sok embert rántanának magukkal? Sok mindent biztosan tudunk, de nagyon sok mindenről nincs tudomásunk? És ez baj! Nagyon nagy baj!

KINA - gyötrelmes fejlődés

Több mint egy évtizede dolgozom Kínában. Lenyűgözött az ország gyarapodása.- s meg-

döbbentett az ezzel járó, mindenütt szagolható, látható, sőt ízlelhető környezetrombolás.Számtalan jelentést, statisztikát olvashat az ember a környezeti bajokról, ám ha a saját bőrén tapasztalhatja a hatásokat, az egészen más milyen.A kínai talajeróziót világviszonylatban is igen súlyosnak ítélő jelentések,merőben új értelmet nyer,ha az ember kinéz az ablakon, s azt látja, hogy fullasztó sárga porfelhő kavarog az Örök Béke sugárútján.Az eróziós válságot-melynek gyökere Mao Zedong/Mao ce-tung/agrárpolitikájáig nyúlik vissza- csak súlyosbította az észak-nyugat-kínai sztyeppéket,és fennsíkokat, portengerré változtató aszály: A kelet felé tartó tavaszi porviharok végigsöpörnek Japánon,a Koreai - félszigeten, és elérnek Észak-Amerikába is.Meglehet ,hogy a világ műhelyévé váló Kína meggazdagszik, ám- ahogy a jómodú és szegény pekingiek kérdik- mit ér a pénz ha rossz a levegő?Ha a gazdaság ilyen tempóban fejlődik,Kína megelőzheti az Egyesült Államokat- már ami a globális felmelegedésben szerepet játszó üvegházhatású gázok kibocsátását illeti.Kína ma is a szén kitermelésével , és elégetésével nyeri az energia 75 %-át. Emellett évi 17 tonna kén-dioxidot juttat a levegőbe/az Egyesült Államok 10 millió tonnát/,nagymértékben elősegítve ezzel a savas esők képződését.A szénfűtés miatt, a beltéri légszennyezés évente 700 ezer ember életét követeli.Bármilyen rossz a levegő, a vízhiány még veszedelmesebb.Mintegy 700 millió ember iszik emberi és állati szennyel fertőzött vizet,melynek szennyezettsége jóval meghaladja a megengedett határértéket.

A kínai nagyvárosok kétharmadában súlyos az ÍVÓVÍZHIÁNY.MINDANNYIUNKAT ÉRINTHET, HOGY AZ ORSZÁG MEGBIRKÓZIK-E VÍZELLÁTÁSI GONDJAIVAL
A vezetők újfajta szemléletének egyik, radikális megnyilvánulása a természet "természetessé tételére irányuló terv.A kommunista párt 1949-ben történő hatalomra jutása után-a" természet leigázása"jegyében-széltében hosszában gátakat és öntözőműveket építettek.A Jangce és más folyók vízgyűjtőjén a parasztok hegyoldalakat és tavakat csapoltak le,hogy gabonát termesszenek.Ez volt a kínai vidékfejlesztési politika egyik sarkköve.A növényzet letarolásával viszont meggyorsult az erózió és a vizek elfolyása, s az 1990-es évekre minden eddiginél nagyobb árvizek pusztítanak.

Mindezek ismeretében felötlött bennem, hogy a kínaiak a gazdasági szuperhatalom kiépítése helyett, inkább öngyilkosságot követnek el.Talán a kínai vezetők is megfontolták e "veszélyt." A kínai kormány még soha nem tartotta ilyen fontosnak a környezet ügyét.Kétségtelen ,hogy aki figyel, az láthatja miként kezdi átitatni a kínai lakosság rétegeit, egy újfajta környezeti tudatosság. Nyilvánvaló, hogy Kína még csak most kezd elszakadni a régi szokásoktól és szemlélettől. A fordulat 1999-ben következett be, amikor a Jangce áradásakor kis híján 4 ezer ember veszítette életét, és milliók váltak hajléktalanná.Zhu Rongji/Csu Zsu-csi / akkori miniszterelnök válaszintézkedése mérföldkövet jelentett a kínai környezetpolitikában. A monumentális Három szurdok -gát építésével, ugyan folytatódott a Jangce további leigázása,de Zhu szigorúan megtiltotta a természetes erdők irtását, s a Jangce vízgyűjtő területén kiterjedt erdőtelepítési programot kezdeményezett.A terv, hogy újra elárasztják a Jangce ártereit- ahol hattyúk, gémek gólyák, récék, ludak, kárókatonák, kócsagok és hódarvak pihentek meg ázsiai vonulásuk során mintegy 2,5 millió ember kitelepítésével jár: magasabb helyekre, kisvárosokba kell költözniük.Egy idős paraszt felidézte , milyen boldogok voltak amkor 1958-ban megépült a gát, és ideköltözve birtokba vehették az újonnan elhódított területeket. Most megint költözniük kell. Nem könnyű ez már egy idős parasztcsaládnak,és egy új megélhetési formát kell biztosítani számukra.Olyasvalami történik ma, ami korábban elképzelhetetlen volt: a kínai vezetők megmutatták,hogy képesek felhagyni a mamutprogramokkal, s eredeti állapotába állítják vissza a tájat.Kína amellett, hogy elismerte az ország problémáinak súlyosságát- külföldi segítséget is elfogad.A Kínától szélirányban álló Japán megsínyli a széntüzelésből eredő kén-dioxid kibocsátás okozta savas esők hatását,épp ezért füstgázmosókat adományozott a Shanxi tartomány erőműveinek.Ez a tartomány adja a a kínai széntermelés negyedét.Shanxi fővárosa Taiyuan a legszennyezettebb városok egyike.A levegőminőség javítására a város engedélyezte az "emissziókereskedelmet"- azaz a szennyezést gazdaságosan, s az előírtnál nagyobb mértékben csökkentő üzemek "krediteket" adhatnak el a magasabb költséggel működőknek. Kínában tudatossá vált a szennyezés elleni küzdelem és a természetvédelem, ám az állami környezetvédelmi hívatal megalakításával vált szervezettebbé.A törvényeket azonban nagyon nehéz a gyakorlatba átültetni.A jogrendszerűnk még korántsem tökéletes-állítja Xu Kezhu, aki környezetvédelmi jogot tanít.A kapzsiság és a központi pénzek szűkös volta, még mindig dominál.Kunming iparvárosban még mindig ritkán kényszerítik a szennyvizüket a Chi tóba zúdító üzemeket arra,hogy fizessék be a rájuk kiszabott büntetést.A hivatalnokok rendszeresen "megszépítik a kimutatásokat, a tó szennyezettségi adatait, nehogy elrontsák a sikerjelentéseket.Az e fajta kozmetikázott adatok, nem kezdik-e ki a környezeti bajokat? Ha ez a kiábrándultság civil mozgalmakká erősödik, netán, polgári engedetlenségig fajulhat, akkor még a polilitikai rendszer is nyitásra kerülhet, amit még semmilyen politikai mozgalomnak nem sikerült elérni. Ám ahogy a szilikózisba belerokkant daquiaói aranybányászok története jelzi, még a hatalomtól való félelem is elenyészik ha emberéletekről van szó.1998-ban a bányászok beperelték a a megyei közigazgatást,kártérítést követelve, a z őket ért ártalmakért. Sok kínai reméli hamarosan átveheti a világ más országaiban élő gazdag városiak életstílusát.Drága terepjárókra, és egyéb kütyükre szórják a pénzt.Hazafelé menet Kína növekvő gazdaságán töprengtem.Meg azon, ezzel együtt jár egy régi gond, a szegénység helyére miképp lép, egy új probléma: az erőforrások felélése.

Régmúlt áradások nyoma a Marson

A Mars egyik jelentős völgye a Ma' adim Vallis.Kanyargós medre, a déli félgömb kráterekkel szabdalt felföldjének egyik mélyedésébe, a 160 km átmérőjű Guszev- kráterbe torkollik. A déli fennsíkon mintegy 3,5 milliárd éve kiáradhatott egy nagy tó, ennek észak felé özönlő vize, mosta ki a szurdokvölgyet, s bezúdult a kráterbe, ahol egy új tó keletkezett.A NASA két mars járójának egyike a tervek szerint e hónapban landol a Guszev- kráterben, hogy ott üledékes kőzetet keressen.Viharos geológiai esemény vájta a Kasei Valles roppant medrét/A kép/Az alakzat mintegy 500 km széles, és 3000 km hosszú, de bármilyen hatalmas is, egyes kutatók szerint a völgyet létrehozó végletes erejű talajvízkitörés legföljebb csak néhány hétig, esetleg hónapig tartott.Mások úgy vélik, a víz jég formájában gyűlt össze a felszin alatt. Amikor a jég, -feltehetően vulkáni tevékenység miatt- összetöredezett elemi erővel tört fel a víz.A Kasei vízhozama másodpercenként egymilliárd köbméter lehetett, jóval meghaladva, az Amazonasban vagy a Gibraltári-szorosban áramló vízmennyiséget is. De hová tűnt a rengeteg víz?Fogós kérdés ez, a bolygó geológiai történetét rekonstruáló kutatók számára.A víz egy része beszivárgott a talajba, majd megfagyott, más része a sarki jégsapkákba került, avagy elszökött a légkörből,- a teljes mennyiségről nem tudnak számot adni a tudósok. Szent igaz: a Mars már nem olyan fortyogó mélyű vulkánokat emelő világ, mint egykor volt. De ha a bolygó nem is olyan aktív már mint a föld, változékonysága nem a múlt jelensége.A Mars nem a vég nélküli hanyatlás világa, hanem a az ismétlődő regenerációé.Tehát ha a kutatók a biológiai élet nyomait is felfedezik, netán a metángáz jeleit is találják, az végkép megváltoztathatja az élet előfordulásával kapcsolatos felfogásunkat.

Ismeretlen londoni alvilág

FELTÁRÚLNAK A VÍZTÁROLÓ TITKAI

Belülről olyan, akár egy székesegyház- de golfpálya van a tetején, s rendszerint több mint 245 millió liter víz tölti meg. A londoni Honor Oak Európa egyik legnagyobb földalatti víztározója. Nemrégiben kiürítették, s a javítást végző munkások előtt feltárultak, az Edward- korabeli 94 éves építmény falai, boltívei, támpillérjei. A Honor Oak háromévi építkezés után 1990-ben készült el. A többmedencés tároló vizével akár hetven versenyuszodát, is meg lehetne tölteni. Részenként ürítették ki,hogy a felújítás ne okozzon zavart,London délkeleti kerületeinek vízellátásában.

2004 janárjában elpusztult az albínó gorilla

Megkésve de hadd emlékezzek rá. Egész életében a figyelem középpontjában állt.Ugyanis a világ állatkertjeiben ő volt az egyetlen albínó gorilla. Rendkívül magas életkort élt meg:negyvenévesen pusztult el bőrrákban.Otthona-majdnem egész életében- a Barcelonai állatkert volt, így a katalán főváros valóban sajátjuknak érezhették őt. Jordi Sabater főemlőskutató 1966-ban hozta az egyenlítői gunieai Ikundéből Bacelonába. Sabater akkor az állatkert afrikai akklimatizációs állomásának igazgatója volt.Hópehely európai életének szomorú előzménye van. Egy ikundei farmer fegyverrel űzte el, a termését dézsmáló gorillacsapatot.Sikerrel. Az egyik elpusztult állat karjába kapaszkodva egy kicsiny, ugyancsak sérült fehér gorillát talált.Pár nappal később a katalán kutatónak adta el a majmot, aki ellátta sebeit, és megmentette az életét. Ha nem kerül állatkerti környezetbe, és nem kap megfelelő orvosi ellátást, Hópehely a pigmenthiány miatt,saját környezetében, biztosan elpusztult volna.A következő évben már a National Geographic, cikket közölt róla, sőt a márciusi szám borítójára is ő került. Sokszor próbálkoztak Hópehely albínó tulajdonságának továbbörökítésével,ám ezt a veleszületett jellegzetességét egyetlen utóda sem örökölte.A képet nem sokkal halála előtt készítette Bagosi Zoltán a budapesti állatkert fotósa, aki hát évig maga is gorillagondozóként dolgozott.

Visszavonuló sivatag, földművesek az afrikai Szahel fásításáért

A nyolcvanas évekre erősen megfogyatkozott Burkina Faso Ranawa nevű falujának lélekszáma. A lakosság fele ugyanis elvándorolt az aszály miatt."Olyan volt a föld mint egy repülőtér kifutópályáján a beton."- mondja Chris Reij, az amszterdami szabadegyetem munkatársa.Ekkor a Ranawában maradt földművesek megpróbálkoztak valami újjal, és a terméketlen barnára égett földek ma ismét zöldellnek. Segélyszervezetek támogatásával a helybeliek két egyszerű módszert sajátítottak el:az enyhén lejtős terepen köveket raktak le a rétegvonalak mentén, továbbá gödröket ástak a földeken. A kövek fent, lassították a csapadékvizek lefutását a lejtőkről, lehetővé téve a talajt megkötő fák és növények ültetését, a gödrökben pedig összegyűlt a víz, és átjárhatta a talajt. A földművesek trágyát és magokat raktak a gödrökbe, s újra teremni kezdett a köles és a cirok. A hatás minden várakozást felülmúlt: a terméshozam 50 százalékkal nőtt, a kutak nem száradtak ki, s a családok már nem vándoroltak el, hanem visszatértek a szarvasmarhatartáshoz, és a növénytermesztéshez.A Szahel- övezet teljes hosszában, Szenegáltól Etiópiáig, hasonló átalakulás megy végbe, noha nem azonos okok miatt,- magyarázza Lennart Olsson, a svédországi Lund város egyetemének munkatársa. Az 1960-as évek óta aszályos, elsivatagosodó térségbe, kezd visszatérni a növényzet egy része. Hogy miért? a talajvédelem és a vízmegőrzés mellett több eső esik, ezenkívül az aszály által leginkább sújtott területeken- például Szudánban-a földeket parlagon hagyták, így a fűfélék, cserjék és a fák, újra megtelepedhettek ott. A dúsabb növényzet több csapadékot hozhat, ami megint csak a növényzet terjedésének kedvez-és jobb élethez segítheti a világnak ebben a rendkívüli szegény térségében tengődő embereket.

Klónhalacskák- anyai ágon

A NŐSTÉNYEK PÁROSODNAK DE NEM A SZOKÁSOS CÉLLAL 

Hímek kinek kellenek? Az amazonfogasponty nőstényeinek biztosan, csak épp más okból , mint a legtöbb nőstény állatnak. Ezek az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban élő apró halak,szűznemzéssel szaporodnak: természetes körülmények között előforduló nőivarú klónok tehát. Ám a szaporodáshoz ettől még párosodniuk kell-no nem a saját fajukkal / mert nincsenek hímjeik,/, hanem egyik vagy másik közeli rokonságban lévő fajbelivel, melynek spermája megindítja az embrionális fejlődést. E hím DNS-e elvész: az amazonfogasponty ivadékai az anyjukra hasonlítanak, annak tökéletes másai. A sperma így csupán katalizálja a biológiai reprodukciót. De vajon mi hasznuk van ebből a hímeknek, ha génjeiket nem adhatják tovább? Kiderült, hogy az amazonfogaspontyokkal párosodó más fajú hímeket rátermettebbnek tekintik saját fajuk nőstényei, így ők nagyobb szerepet vállalhatnak fajuk fennmaradásában.

Búcsúztató Egy hawaii gyapjasmadár megmentése

Az alig három példányra csökkent endemikus hawaii madárfaj, a po'ouli gyapjas madár / Melampros phaeosoma/ biológusok hada próbálja meg nehéz körülmények között befogni, hogy fogságban, szaporodásra bírja őket.Amikor a fajt 1973-ban felfedezték Maui szigetén a Haleakala tűzhányón, a populáció már csak pár száz egyedből állt. Feltehetően a szigetre behurcolt patkányok, macskák, és mongúzok ritkították meg őket. 1977-re csak két tojó és egy hím maradt. Ezeket rövid időre foglyul ejtették, hogy párosodjanak, majd elengedték őket. Tavaly a biológusok hálóval befogták az egyik tojót, és a hím revírjében szabadon engedték. Másnap a tojó párosodás nélkül hazarepült. A biológusok most ismét a három példány befogásán fáradoznak, hogy azután egy keltetőhelyre vihessék őket. Ha a szállítás során bármelyik madár baleset, vagy betegség áldozatául esne, annak katasztrofális következményei lennének. "Vállalnunk kell a kockázatot- mondja Trent Malcolm, Maui Forest madárvédelmi program résztvevője.- Még mindig jobb, mint tétlenül nézni a faj kipusztulását"

Veszélyben volt a föld?

Mindössze 14 ezer kilométerre suhant el a föld mellett november hatodikán a 2009 VA kódnevűaszteroida. A Catalina Sky Survey projekt csillagászai mindössze 15 órával a lehetséges becsapódás előtt vették észre, a föld felé tartó objektumot.A föld és az univerzum viszonylatában ez a távolság inkább közelségnek mondható, hiszen a hold 360 ezer kilométerre, a távközlési műholdak pedig, 36 ezer km-re keringenek tőlünk.A földet átlagosan a statisztikák szerint,évente két aszteroida is megközelíti, öt évente egy be is csapódik, de ezek a föld légkörébe érve felrobbannak, így nem is jelentenek nagyobb veszélyt.Egy nagyobb üstökös azonban katasztrófát idézne elő, ezért a NASA azt tűzte ki célul, 2020-ra feltérképezi a föld pályáját megközelítő egy kilométernél nagyobb objektumokat a Naprendszerben.

Eltünnek Hawaii strandjai?

A szigetek eróziójának köszönhetően eltűnőben vannak a Hawaii szigetek homokos tengerpartjai.A Kauai szigetek standjainak, több mint hetven százaléka pausztolófélben van, Oahu már elveszítette homokos partjainak mindegy negyedét , s a helyzet a következő évtizedekben várhatóan látványosan rosszabbodni fog. Legalábbis ezt állítják a geológusok.A tizenkilencedik század óta tartós folyamatos tengerszint emelkedés, a szokásos civilizációs gondok,az emberi tevékenység,de még a természetes környezet is komolyan hozzájárul a strandok fokozatos eltűnéséhez.Ez pedig nem egy pótolhatatlan látványosságot,természeti kincset pusztít el,de a szigetvilág gazdaságát is tönkreteheti .

A jövő energiája?

BARACK OBAMÁNAK EGYETLEN SZAVÁBA KERÜLNE A VILÁG ENERGIAPROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA- Állítja egy Nobel- díjas fizikus

Utána jártunk igaz-e az örömhír?

Dr CarloRubbia a világ vezető atomfizikusa, aki nemrég a britt Daily Telefraph nevű napilapnak nyilatkozott. A professzor szerint a világ energiafogyasztása hamarosan túlnő a szén-, olaj, és földgáz alapú termelésen, ez pedig komoly problémákhoz vezethet.Rubbia azt mondja, a megoldás egy a tórium nevű radioaktív fém, amelynek egy tonnájából, annyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból, vagy 3,5 tonna szénből. "Alig egy maroknyira volna szükség, hogy London egy hétig fényben ragyogjon". A professzor szerint Amerikának át kéne állnia a mostani, uránalapú atomerőművekről tóriummal működőkre, a világ pedig biztosan követné a példáját.Már csak a jelenlevő energialobbit kell "legyőzni",hiszen ők pénzügyileg abban érdekeltek, hogy amíg lehetséges maradjon a mostani rendszer.

Felkerestük dr. Aszódi Attilát, a budapesti Műegyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatóját, és megkérdeztük tőle, igazak-e a fenti állítások.

ÍME AMIT MEGTUDTUNK?

1. A tóriumról fontos tudni, hogy önmagában nem energiatermelő hasadóanyag, hanem úgy nevezet tenyészanyag. Ez azt jelenti, hogy ha energiát akarunk belőle nyerni, előbb át kell alakítani. Ez egy atomreaktorban lehetséges, ahol a tórium atomok neutronsugárzás hatására-több magátalakuláson keresztül-Urán 233-á alakulnak. Ez pedig már felhasználható energiatermelésre. 2. A tórium legnagyobb előnye,hogy a földön jelenleg , mint legalább 5-ször annyi található belőle, mint uránból,így évezredekig biztosíthatja az energia-utánpótlást az emberiségnek.További előny, hogy olyan országok is rendelkeznek tórium lelőhelyekkel, amelyeknek nincs uránjuk,ám egyre több energiára van szükségük.Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy a tórium reaktorok működése után kevesebb veszélyes hulladék marad, mint a hagyományos atomreaktoroknál. 3.Tórium reaktorokat a múltban már építettek.Legjobb példa Németország, ahol Hamm városában működött működött egy kísérleti tóriumos erőmű sikeresen. Sajnos a csernobili katasztrófa után egy, a tóriumos reaktorban bekövetkezett üzemzavart követően, beszüntették a kutatásokat, és bezárták az erőművet. Az akkori körülmények között nem volt gazdaságilag versenyképes az uránalapú reaktorokkal szemben. 4.dr.Aszódi Attila szerint, akármennyire is jól hangzik, Rubbia professzor állítása mégis túlzó.A magyar tudós szerint az uránreaktorokat nem lehet "pikk-pakk,"csak úgy átalakítani tóriumreaktorokká. Ahhoz, hogy hatékonyan működjenek, újfajta erőműveket kell kifejleszteni, építeni, és üzemeltetni. Ezzel a nagyívű kutatási programmal, ugyanakkor tényleg előre kellene haladni, mert az atomenergia a megújuló energiaforrások mellett valóban segíthet az emberiség energiaellátását hosszú távon biztosítani.

Rövid távon tehát nem reális a Rubbia professzor által javasolt tóriumos energiatermelésre való átállás. Azonban középtávon, ha sikerűl elérni, hogy a fejlett országok összefogjanak, és közösen kifejlesszék,/megépítsék/ a jövő tóriumerőműveit, akkor Aszódi professzor szerint valóban rengeteg energiához juthat az emberiség. Kérésünkre a magyar szakember még hozzátette: a fosszilis üzemanyagok közül először az olaj, fog kifogyni, /40-60 év múlva /, utána a földgáz/kicsit később/ majd a szén/jóval később, több száz év múlva./ Korlátokat okoz azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid légköri kibocsátása . Aggódni a rendelkezésre álló energiaforrások esetleges kifogyása miatt nem kell, az emberiségnek vannak alternatív tartalékai. Minél gyorsabban nő az olajból szerzett energia ára, annál jobban megéri áttérni az új technológiákra. Magyarul, világítás lesz. Az unokáinknak is. De mennyiért?

FÓKASORS Védik és vadásszák

Fagyos vízalatti birodalomban lebegek. A kanadai Szt.Lőrinc- öböl jégtömbjei gomolygó felhőkre emlékeztetnek, alattam homályba vész a fenék.Bár a téli napsugarak áthatolnak a víz felszinén, azonnal elnyeli őket a szürke mélység. Áttetsző medúzák lebegnek mellettem, az áramlatok rabszolgáiként.Alig kivehetően grönlandi fókák tünnek föl. Alakjuk, sebességük akár a szellemtorpedóké. Uszonyuk ide-oda jár, mint egy legyező.

Kecses erőteljes csapásokkal haladnak.Páran közelebb jönnek, s alaposan megnéznek, sötét dülledt szemükkel. Egyikük fejjel lefelé fordul, így láthatóvá válik hátán a fajra oly jellemző hárfa alakú rajzolat.A jégtáblák közti résen a felszinre emelkedem.Nőstény grönlandi fókák bukkanak föl a kásás jég alól, s a jégtábla pereme fölött rá-ránéznek kölykeikre.Fejük ritmikusan mozog föl s alá, mintha dugattyúk lennének egy láthatatlan tengelyen.Március közepén járunk.Fontos időszak ez a grönlandi fókák életében.Az Északi Sarkvidékről 3200km-t vándoroltak le, dél felé, hagyományos nyári szálláshelyeikre a Szt.Lőrinc öbölbe, Labrador és Newfoundland partjaihoz.Életük minden jelentős eseménye- a párzás, az ellés, a vedlés- itt történik, ahol hóviharok tombolnak a befagyott tenger fölött, s az áramlások Stonehenge formájúra gyűrik, tornyozzák a jeget. Azért jöttem ide, hogy megfigyeljem a "grönlandi jégkedvelő"-Pagophilus groenlandicus- déli tartózkodását.De más okom is volt. Negyven éve elkeseredett háboruskodás tört ki, a kanadai fókavadászok, és az állatvédők között a grönlandi fókabébik vadászata miatt.A puha fehér bundájú fekete szemű, könyörgő tekintetű fókakölyök, a vadászat ellen élesen tiltakozó mozgalom szimbóluma, és mindazon bűnök jelképe lett, melyeket az ember a természet kiuzsorázásával elkövetett.Közel húszévnyi heves tiltakozás után az az Európai Gazdasági Közösség

engedett a környezetvédők nyomásának, és 1983-ban betiltotta a fehér prémbőr, és minden más termék forgalmazását ami fehér bundájú fókabébitől származik. De amint vedleni kezdik hófehér bundájukat a halászok, elindulnak....Magyarázat: Biológusok szerint egy grönlandi fóka évente legalább egy tonna halat fogyaszt el.A halászok úgy vélik, a grönlandi fókák falják föl leendő zsákmányuk nagy részét.A grönlandi fóka ritkítása csak kiegyenlíti a játszma esélyeit- mondják.Ellenfeleik, a természetvédők, cáfolják ezt a vélekedést.A tengeri élővilág miriádnyi

kölcsönhatása ismeretében, ostobaság volna feltételezni, hogy valamely faj megtizedelése, gyarapít egy másikat.Szerintük a halászok, kényük kedvük szerint, sáfárkodnának a tenger erőforrásaival.S noha a mértéktelen lehalászás eredményei a környezetvédőket igazolják, a halászok tiltakoznak. Én már a halászok új nemzedékéhez tartozom, mondja az egyik halász, eszem ágában sincs kiirtani a fókákat. Csak sportszerű játszmát akarok.

Hogy mi számít sportszerű játszmának, az végűl is döntés kérdése.Odakint a jégtáblákon,Mike Hammill biológus épp a fókákat tanulmányozza. A kanadai kormánynak dolgozik: a tengeri erőforrásaival való gazdálkodás kidolgozását segíti. A jégen álmos szemű újszülöttek szívják anyjuk tejét. kissé odébb, több vedlő bundájú kis halálraítélt, 15-30 napos bébi is látható. Ezek elhullajtják fehér szőrüket, hamarosan " ütővé" válnak. Némelyik már a vedlés végén tart, ezek a borjak nemrég váltak el anyjuktól. A tőkehal feldolgozás elsorvadása új célt adott a halászoknak, akiknek a megélhetésük múlik,azon, hogy betakarítsák, mindazt amit a tenger kínál. -Figyelembe véve,hogy évente hány állat születik, és mennyi pusztúl el, és milyen népes egy egy korcsoport.A kormány e modell segítségével határoz meg egy fontos adatot: a TAC. ez egy kvóta mely meghatározza, a vadászok még éppen akkora zsákmányra tehetnek szert, hogy ne veszélyeztessék a fóka állományt. Ám a vadászok túl alacsonynak, a természetvédők túl magasnak tartják a kvótát.. Vagyis a megengedett zsákmány mennyiségét.Hammill szerint a minisztériumi vezetők célja a fókák még fönntartható vadászata. Az az elképzelésük, hogy ha a hivatal területenkénti ellenőrzése folyamán túlszaporodottnak találja az állományt, bőkezűbben szabja meg a kvótát.Hammill szerint ha kimerítik a kvótákat,csökkeni fog a fókák egyedszáma,de nem túl nagy mértékben. A túlzásba vitt vadászatot megellőzendő a minisztérium referenciaértékeket is megszabott- az útóbbi időkben legfeljebb 5,5 millióra becsült fóka -állomány 57, 50, ill. 30.százalékában. A kormány azon van hogy , 70 százalékon tartsa az állományt. Amennyiben eléri a harminc százalékot, ill. az 165 milliós határt betiltja a fókavadászatot.Még korai lenne megállapítani, milyen hatásai lesznek a jelenlegi kvótarendszernek.Ha a felnőtt populáció egészséges és hosszú életű akkor-elméletben-az állomány veszélyeztetése nélkűl, aránylag sok fiatal állat zsákmányolható. A fókavadászat ellenzői azzal vádolja a kormányt, hogy ingatag feltevésekre építenek.Vádjuk az,hogy egy sebezhető faj jövőjét kockáztatják."Ne feledjük, hogy amikor legutóbb ennyi grönlandi fókát ejtettek el,húsz év alatt, alig a felére apadt a populáció.Lassan kitavaszodik. Két hónapon belül mindenképp eltűnik az öböl jege, s elmennek a grönlandi fókák is,- észak felé mennek, vissza a sarkvidékre. A világ e táján régóta ismétlődik, a fókák és a fókavadászok érkezése,és távozása, a víz befagyása, majd fölengedése.A fókavadászat azonban máig fönnmaradt.A zsákmány megközelíti a száz évvel korábbit:200-300 ezer állatot ejtenek el évente,ezen felül mintegy százezret Grönlandon. A Kanadában zsákmányolt grönlandi fókák feldolgozott termékeinek értéke meghaladja a 22millió kanadai dollárt- ez az útóbbi ídők rekordja. A legtöbbet a prém hozza a konyhára, de sok millió dolláros piaca van, a fókazsírnak is.Ma már nem varrógépeket kennek vele, hanem kapszulákba feldolgozva,táplálékkiegészítőként forgalmazzák,értékes omega 3 zsírsav tartalma miatt.A kutatók egy fókazsírból álló kézápolókrémet is kifejlesztettek, s azon dolgoznak,hogy fehérjeszármazékot állítsanak elő fókahúsból.Teljes volna a siker? Nem egészen hiszen a kvóták nem válaszolják meg az alapvető kérdést? Kell e egyáltalán fókát ölni?Tovább csatáznak azok, akik egy megujúló természeti ,méltányos hasznosításának tekintik a fókavadászatot, s azok, akik szerint ugyanúgy be kéne tiltani mint a cetekét. A kanadai kormány egyenlőre a fenntartható hasznosítás mellett voksol.Ez elkeseríti a természetvédőket, viszont lehetővé teszi, hogy a halászatból élő emberek, tovább folytassák eddigi életformájukat. Mit látunk ha egy grönlandi fókára nézünk?Isten bárányát? A jég farkasát? A szent, vagy hasznosítható természetet?Talán mindkettőt együtt. A Manon Yvon hajóhídján egy rövid, nyomtatott ima van kitűzve, mellette ezüst kereszt.A tulajdonosnak a nagyanyja adta amikor hajóját a vízre bocsájtotta.Az egyszerű ima a jó sáfárkodásról szól, ami nem más, mint a fenntartó hasznosítás, csak régies szavakkal. Így szól:"Uram kicsiny az én csónakom, s hatalmas a Te tengered. Segíts meg ma engem, hisz a tenger minden gazdagsága a tiéd. Merci"

TISZTA ÜZLET

A Faire Trade méltányos kereskedelmet jelent. Azt, hogy segítő kezet kellene nyújtanunk,azoknak akik tőlünk távol élnek, de kávénk, csokink, ruhánk, a ő kezük munkájának eredménye.MIT TEHETÜNK ÉRTÜK? A FÖLD MÁSIK OLDALA: Csak ritkán szembesülünk azzal, micsoda különbségek vannak,a világ polgárainak életszínvonalában.Pedig a fejlődő országoknak nincs esélyük, helyzetük javítására.Ez adja a Fair Trade mozgalom alapgondolatát:e szerint a fejlődő országokban előállított termékekért is reális árat kell fizetni,nem bagóért megvenni azokat. A Fair Trade ennek érdekében újszerű és ésszerű segítséget kínál: nem a gyakran ellenőrizhetetlen segélyek és könyöradományok eljuttatásával tesz a harmadik világ felemeléséért, hanem azzal, hogy helyi fejlesztéseket ösztönöz, kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatokat épít, tisztességes árat fizet a "gyarmatáruért". TÁMOGATÓ SZTÁROK: A Fair Trade mozgalom olyan hírességeket nyert meg, mint Antonio Banderas,Colin Firth, Alanis Morissette, Chris Martin, vagy Bono.Sólyom László volt köztársasági elnököt lehetett említeni a kezdeményezés támogatójaként, mígnem egy éve A sztárok a fejükre estek c. műsor győztese, Kucsera Gábor kajakozó a Fair Trade nagykövete címet kapta meg.Frei Tamás is támogatja a rendszert: ő a nevével jegyzett kávék alapanyagát,közvetlenül a termelőktől szerzi be. MI LESZ ITTHON? A Fair Trade-et méltányos kereskedelemnek fordítjuk,és bár nálunk néhány éve indult el, már létezik Fair Trade árut kínáló kávézó is. Elsősorban mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket/kávé, kakaó, tea, szárított gyümölcsök, méz, rizs/tudunk az üzletekben beszerezni,de létezik ruhában is méltányos minősítésű.A rendszerbe a hipermarketek is bekapcsolódtak, így már a legtöbb nagyobb üzletlánc kínál ilyen árut.A Fair Trade termékek fogyasztása terén mégis rosszul állunk: a rendszer több mint két milliárd eurós világszintű éves összvolumenéből hazánk csak mintegy 30 milliós forgalommal veszi ki a részét./Fair Trade bolt és terméklistát a http://www.fair/ világ.hu oldalon találhatunk.

A Badacsony és Tihany tájvédelme

Geológiai értékekben, történelmi és irodalmi értékekben gazdag, tájképi, szépségekben bővelkedő vonzó üdülő és kirándulóhely,ahol Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza regényes szerelmét,és a balatoni táj festőjének,Egry Józsefnek, emlékét idézve csendülnek koccintásra, a zamatos badacsonyi borral teli poharak. A tágas Tapolcai medencemozgalmas és szép tájában nemrég még működő tűzhányóknak tűnő bazaltsipkás tanúhegyek, legjellegzetesebbje a 336 méter magas Badacsony.A hegy alakja nem eredeti felhalmozódás eredménye,hanem szelektív lerakódás révén létrejött forma.A Tapolcai -medencét eredetileg pannon rétegek töltötték ki, többször egymás után. a kiömlő híg bazaltláva megszilárdulva, a lazább üledékes réteget megmentette, a teljes pusztulástól.A kihűléssel járó térfogatváltozás miatt, a felületre merőlegesen összehúzódó repedések keletkeztek.A repedések aprózódás , mállás, következtében tovább tágulva hozták léte a bazaltra oly jellemző oszlopos elválási formákat.A bazaltfennsík élén sorakozó-rendszerint tekintélyes méretű-bazaltoszlopok,úgy állnak egymás mellett és egymás mögött, mint egy orgona sípjai, innen az elnevezés bazaltorgona. A bazaltoszlopok a haránt elválásokat is mutatják,így egy egy formája a pénztekercsekre emlékeztet.Az elváló bazalttörmelék a pannon üledékkel elvegyülve,hazánk egyik leghíresebb szőlőtermő vidékét hozták létre.A hegyet beágazó turista út hálózattal, a hegy minden érdekes és nevezetes pontja bejárható" így a Bujdósok lépcsője,, mint geológiai érdekesség a " Kőkapu", ahol a bazaltoszlopok koszorúzta kapun keresztül csodálhatjuk az egész tájat, s rálátást kapunk gyönyörű tavunkra, a Balatonra.Eme kis tájvédelmi megemlékezésemben szorosan idekapcsolódik és megemlíteném még a Balaton egyik különleges üdülő és kirándulóhelyét a Tihanyi félszigetet.A Balaton egyik leglátogatottabb üdülő és kirándulóhelye a 5,5km, hosszú és 2-3 km széles félsziget, a geológiai, biológiai, népművészeti, történelmi és tájképi értékek, harmonikus szép együttese.A magas vízállású Balatonban Tihany sziget volt,a vízszint csökkenése óta, az"aszófői nyak" biztosítja, az északi parttal való kapcsolatot. A félsziget valóságos geológiai paradicsom. A félsziget legszebb, legéppeben maradt hévforráskúpja az un."Aranyház"amely elnevezését a sziklákat borító sárga zuzmó kéregszerű telepeiről kapta.Geológiai érdekesség a balatoni kecskeköröm, mely régebben igen sokféle elbeszélés alapjául szolgált, mesék és történetek, kapcsolódtak hozzá. A balatoni "kecskekörömnek"nevezett, de valójában a hullám mosott partokon meggörgetett és lekoptatott, Congeria- kagylóhéjak egyre ritkábban fellelhető darabjai.Emlékszem gyerekként versenyt szedtük barátainkkal. Hiszen számunkra nem a tudományos meghatározás, hanem a tündérmese vált igazán vonzóvá, mely a tihanyi kecskekörmök kedves népmondáját idézte, Fáy András tündér regényéből és GarayJános költeményéből ismerjük.A területen végzett ásatások sok muzeális leletet hoztak a felszínre.Történelmi emlékek a "Barátlakások"amellyel a bazalttufa sziklafalába vájt cellák.Lakóikat a görögkeleti szerzeteseket I.András hozatta, a Kijevi fejedelem udvarából Tihanyba,ahol kb. egy évszázadon át éltek ezekben a maguk készítette üregekben.A barátlakásoktól felfelé kanyarodó útról, szép a kilátás a Balatonon sikló vitorlások, mint fürge lepkék cikáznak, a fénylő víztükrön,és jól látszanak, a háttérben emelkedő hegyvonulatok, amelyekből sajnos egyre több szabad területet foglalnak el a gyorsan gazdagodó tulajdonosok gyorsan szaporodó házai, kertjei.Nem volna szabad, engedni országunk kincseit, magántulajdonba adni, mert majd egyszer elérjük, hogy az egész Tihanyi félsziget, s a szemben lévő szőlőtermő hegyek magántulajdonban vannak.

A tihanyi félsziget szubmediterrán jellegéhez jól illeszkedő egykori levendulamezőknek, ma már csak nyomai fedezhetők fel,mely Tihany jellegzetessége volt mindig.Később e levendulatelepeket mandulafákkal ültették be, ilyen olyan meggondolásból, ami viszont akadályozta a telep fogatos művelését, és a várt termést sem hozta, így a magukra maradt mandulafák lassan kipusztultak. A világhírű levendulatermelésre visszatérve, kár volt elpusztításuk, mert a világ egyik illóolaj-szakembere, aki jól ismerte a francia levendula telepeket,a Tihanyban termelt levendula illatát és minőségét azonosnak minősítette a francia levendulaolajjal.Különös látvány a félsziget déli katlanában a Balaton tükrénél, mintegy 25m-el magasabban fekvő kis tó az un. Belső- tó,mely nincs összefüggésben a Balatonnal.Szakemberek feltevése szerint a puha talajból, a szél vájta ki a tó medencéjét, s ebben jól felhalmozódhatott a csapadékvíz.Igy tehát megdőlt az a feltevés miszerint a a Belső tó medencéjét is kráternek tekintette. A település mint néprajzi emlék is érdekes. Lakói régen szőlőtermeléssel,és halászattal foglalkoztak.A félsziget becses állattani értékei:Füles kuvik, nyári lúd, kabasólyom. Az állandó változás az igények, a pénz hatalma támasztott építések, Tihanyban is jelentkeznek. Tennünk kell azért, hogy e táj eredeti szépségét megőrizve, ne az üdülőparadicsomok sorsára jusson, megfosztva minden eredeti és régi értékeitől.