2010. október 9., szombat

Régmúlt áradások nyoma a Marson

A Mars egyik jelentős völgye a Ma' adim Vallis.Kanyargós medre, a déli félgömb kráterekkel szabdalt felföldjének egyik mélyedésébe, a 160 km átmérőjű Guszev- kráterbe torkollik. A déli fennsíkon mintegy 3,5 milliárd éve kiáradhatott egy nagy tó, ennek észak felé özönlő vize, mosta ki a szurdokvölgyet, s bezúdult a kráterbe, ahol egy új tó keletkezett.A NASA két mars járójának egyike a tervek szerint e hónapban landol a Guszev- kráterben, hogy ott üledékes kőzetet keressen.Viharos geológiai esemény vájta a Kasei Valles roppant medrét/A kép/Az alakzat mintegy 500 km széles, és 3000 km hosszú, de bármilyen hatalmas is, egyes kutatók szerint a völgyet létrehozó végletes erejű talajvízkitörés legföljebb csak néhány hétig, esetleg hónapig tartott.Mások úgy vélik, a víz jég formájában gyűlt össze a felszin alatt. Amikor a jég, -feltehetően vulkáni tevékenység miatt- összetöredezett elemi erővel tört fel a víz.A Kasei vízhozama másodpercenként egymilliárd köbméter lehetett, jóval meghaladva, az Amazonasban vagy a Gibraltári-szorosban áramló vízmennyiséget is. De hová tűnt a rengeteg víz?Fogós kérdés ez, a bolygó geológiai történetét rekonstruáló kutatók számára.A víz egy része beszivárgott a talajba, majd megfagyott, más része a sarki jégsapkákba került, avagy elszökött a légkörből,- a teljes mennyiségről nem tudnak számot adni a tudósok. Szent igaz: a Mars már nem olyan fortyogó mélyű vulkánokat emelő világ, mint egykor volt. De ha a bolygó nem is olyan aktív már mint a föld, változékonysága nem a múlt jelensége.A Mars nem a vég nélküli hanyatlás világa, hanem a az ismétlődő regenerációé.Tehát ha a kutatók a biológiai élet nyomait is felfedezik, netán a metángáz jeleit is találják, az végkép megváltoztathatja az élet előfordulásával kapcsolatos felfogásunkat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése