A jövő energiája?

BARACK OBAMÁNAK EGYETLEN SZAVÁBA KERÜLNE A VILÁG ENERGIAPROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA- Állítja egy Nobel- díjas fizikus

Utána jártunk igaz-e az örömhír?

Dr CarloRubbia a világ vezető atomfizikusa, aki nemrég a britt Daily Telefraph nevű napilapnak nyilatkozott. A professzor szerint a világ energiafogyasztása hamarosan túlnő a szén-, olaj, és földgáz alapú termelésen, ez pedig komoly problémákhoz vezethet.Rubbia azt mondja, a megoldás egy a tórium nevű radioaktív fém, amelynek egy tonnájából, annyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból, vagy 3,5 tonna szénből. "Alig egy maroknyira volna szükség, hogy London egy hétig fényben ragyogjon". A professzor szerint Amerikának át kéne állnia a mostani, uránalapú atomerőművekről tóriummal működőkre, a világ pedig biztosan követné a példáját.Már csak a jelenlevő energialobbit kell "legyőzni",hiszen ők pénzügyileg abban érdekeltek, hogy amíg lehetséges maradjon a mostani rendszer.

Felkerestük dr. Aszódi Attilát, a budapesti Műegyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatóját, és megkérdeztük tőle, igazak-e a fenti állítások.

ÍME AMIT MEGTUDTUNK?

1. A tóriumról fontos tudni, hogy önmagában nem energiatermelő hasadóanyag, hanem úgy nevezet tenyészanyag. Ez azt jelenti, hogy ha energiát akarunk belőle nyerni, előbb át kell alakítani. Ez egy atomreaktorban lehetséges, ahol a tórium atomok neutronsugárzás hatására-több magátalakuláson keresztül-Urán 233-á alakulnak. Ez pedig már felhasználható energiatermelésre. 2. A tórium legnagyobb előnye,hogy a földön jelenleg , mint legalább 5-ször annyi található belőle, mint uránból,így évezredekig biztosíthatja az energia-utánpótlást az emberiségnek.További előny, hogy olyan országok is rendelkeznek tórium lelőhelyekkel, amelyeknek nincs uránjuk,ám egyre több energiára van szükségük.Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy a tórium reaktorok működése után kevesebb veszélyes hulladék marad, mint a hagyományos atomreaktoroknál. 3.Tórium reaktorokat a múltban már építettek.Legjobb példa Németország, ahol Hamm városában működött működött egy kísérleti tóriumos erőmű sikeresen. Sajnos a csernobili katasztrófa után egy, a tóriumos reaktorban bekövetkezett üzemzavart követően, beszüntették a kutatásokat, és bezárták az erőművet. Az akkori körülmények között nem volt gazdaságilag versenyképes az uránalapú reaktorokkal szemben. 4.dr.Aszódi Attila szerint, akármennyire is jól hangzik, Rubbia professzor állítása mégis túlzó.A magyar tudós szerint az uránreaktorokat nem lehet "pikk-pakk,"csak úgy átalakítani tóriumreaktorokká. Ahhoz, hogy hatékonyan működjenek, újfajta erőműveket kell kifejleszteni, építeni, és üzemeltetni. Ezzel a nagyívű kutatási programmal, ugyanakkor tényleg előre kellene haladni, mert az atomenergia a megújuló energiaforrások mellett valóban segíthet az emberiség energiaellátását hosszú távon biztosítani.

Rövid távon tehát nem reális a Rubbia professzor által javasolt tóriumos energiatermelésre való átállás. Azonban középtávon, ha sikerűl elérni, hogy a fejlett országok összefogjanak, és közösen kifejlesszék,/megépítsék/ a jövő tóriumerőműveit, akkor Aszódi professzor szerint valóban rengeteg energiához juthat az emberiség. Kérésünkre a magyar szakember még hozzátette: a fosszilis üzemanyagok közül először az olaj, fog kifogyni, /40-60 év múlva /, utána a földgáz/kicsit később/ majd a szén/jóval később, több száz év múlva./ Korlátokat okoz azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid légköri kibocsátása . Aggódni a rendelkezésre álló energiaforrások esetleges kifogyása miatt nem kell, az emberiségnek vannak alternatív tartalékai. Minél gyorsabban nő az olajból szerzett energia ára, annál jobban megéri áttérni az új technológiákra. Magyarul, világítás lesz. Az unokáinknak is. De mennyiért?