Az elmúlt években jelentősen változott az erdőgazdálkodás, és a vízgazdálkodás együttesen és külön külön is. Ezért minden egyéb körülménytől függetlenül időszerű erdeinkre vonatkozó vizes ismereteink felújítása.
Az erdő és a víz kapcsolata:
A teljesen természetes körülmények között is, meglehetősen változatos, az erdők és a vízviszonyok egymásra hatása, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás által befolyásoltan pedig különösen sokrétű. E kölcsönhatás térben és időben, dombvidéken ,és síkvidéken nedvesebb vagy száraz környezetben, más és más módon érvényesül. Az érdeklődés azonban ahogy az más dolgokkal is lenni szokott, gyakran évtizedekre háttérbe szorul, de időről időre felerősödik, például az erdők és az árvizek vonatkozásában. Az erdők és a vizek között sajátos kölcsönhatás van. Ez abban nyilvánul meg egyfelől, hogy az erdők igen jelentős mértékben gyakran meghatározó módon kötődnek a vízviszonyokhoz. Az erdők létezését és létezésének módját, formáját, minőségét, a hidrológiai tevékenységek alapvetően befolyásolják. A magyarországi erdők sokfélesége, egyebek felől, a vízviszonyok sokféleségének a visszatükröződése.Mindemellett az erdők/telepítésükkel, létükkel, kitermelésükkel ,egyaránt,visszahatnak a patakok, folyók vízjárására, a talajvízszintek, az erózió, az árvizek alakulására, a kisebb nagyobb területek, térségének vízháztartási sajátosságára.
Az erdészeti vízgazdálkodás:
Vízgazdálkodásnak általános értelemben és a törvényi megfogalmazás szerint is, a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével, a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, összefüggő tevékenységeket értjük. Fontos a vízkészletekkel együtt történő működések, vízgazdálkodókkal való társulás, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, természetvédelmi, és közjóléti célú vízhasznosítások.Tudatában kell lenni mindig, hogy a területhasznosítással kapcsolatos tevékenységeink, hatással vannak a vízviszonyokra,, amelyek azután kihatnak az erdőkre.Az erdőtervezés során, a termőhely feltárásakor és kiválasztásakor,figyelembe kell vennünk, annak adottságait, így vízáteresztő, vízbefogadó, sajátosságaira, a szivárgó vizekre, a talajvíz elhelyezkedésére.Lényeges olyan fafajt alkalmazni ami a meglévő adottságokat a legjobban hasznosítja. Amikor az erdőművelési beavatkozások során arra is gondolunk, hogy a tisztítással, gyérítéssel befolyásoljuk a vízháztartást, mert a kisebb levélfelület révén kisebb lesz a intercepció, nagyobb lesz az állományi csapadékrész, s így növekedhet, a beszivárgás lehetősége, akkor gazdálkodunk a vízzel.Ha a véghasználatkor előre látjuk a terület elvizesedésének lehetőségét, mert drasztikusan csökken a vegetáció tömege, és így a vízfelvétel is, akkor is kalkulálunk a vízgazdálkodással is.Amikor az erdészeti utak kijelölésével, gondolunk az erózió, lehetőségére is, akkor is gazdálkodunk a vízviszonyokkal. Erdészeti vízgazdálkodásnak nevezzük tehát a szélsőséges viszonyok elleni védekezést, a vizek vízkészletek védelmét, s egy olyan tudat érvényesülését, amely a vízviszonyokhoz való alkalmazkodással, a vízháztartás befolyásolásával, ill. a vizekkel való gazdálkodással közvetve, vagy közvetlenül foglalkozik.Lényege a vízrendezés, vízhasznosítás, és víztározás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése