TÖBB EZER KILOMÉTERES SZEMÉTSZIGETEK AZ ÓCEÁNOKBAN

A műanyag térhódításával az óceánok is újabb fenyegetéssekkel néznek szembe. Az elmúlt évtizedekben óriási sodródó, szemétszigetek tűntek fel. Az egyik legnagyobb a Hawaii és Kalifornia között sodródó csendes - óceáni hulladékfolt,amely a becslések szerint kétszer akkora, mint Texas, és becsült tömege 100 millió tonna.Japán környékén is felfedeztek egy hatalmas "szemétszigetet". A műanyagok nagy része óriási utat tesz meg a városoktól az óceánig, ahol többek között fogkrémesdoboz, pilepalackok, nejlonzacskók, és joghurtos poharak milliárdjai szennyezik az élővilágot. Ezek a hatalmas úszó hulladékszigetek, komoly veszélyt jelentenek a madarakra, és más állatokra egyaránt. Nemcsak azért mert véletlenül belekeverednek és megfulladnak a víz felszíne alatt lebegő nejlonzacskókban, hanem mert az apróra oszlott darabkákat lenyelik, emiatt képtelenek tovább táplálkozni, vagy épp levegőt venni.Sőt a vízi élőlényeknél belső szervi elváltozásokat okozhatnak a műanyagban rejlő mérgek!

Sokáig azt hittük, hogy ezek a műanyaghulladékok hosszú éveken át csak lebegnek a vízen,majd szép lassan lebomlanak. Ám japán kutatók épp az ellenkezőjét bizonyították. Valószínűleg a túlzott napsütés, a szelek, a tenger ásványi anyag tartalma, és a heves esőzések hatására a műanyagok gyorsan elbomlanak, ám mérgező anyagaik továbbra is jelen vannak a vizekben. A hátramaradó biszfenol - A, és a PS aligomerek nem tűnnek el. Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy pl. a biszfenol - A jelenléte az állatok szervezetében hormonális problémákat okoz. A műanyagok az állatok szervezetében nem bomlanak le. Azt egyenlőre nem tudni miért, mert hiszen a szárazföldön,- normál esetben-, a hatóanyagok a komposztálódás során eltűnnek. Arra is keresik a választ a kutatók, hogy miért szenvednek jobban a hatóanyagoktól a szárazföldi állatok, mint a tengeriek. Az ENSZ becslései szerint évente 1 millió tengeri madár, és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza, a tengerekbe került műanyaghulladék.

Mivel az európai vizekben is sok a gond, ezért Brüsszelben különös ötlettel álltak elő: Maria Damanaki halászati uniós biztos azt szorgalmazza, hogy a halászok halfogás helyett szemetet gyűjtsenek a tengerből, és ezért pénzt kapjanak. Először a mediterrán régióban vezetik be a" különös halászatot". Itt a halászok speciális hálókat kapnak, hogy a felszínen lebegő műanyagot lehorgásszák. A kifogott szemetet aztán lemérik, és ez után kapnak kompenzációt a"szeméthalászok" .