Ormányos bölcsesség

A kenyai Amboseli Nemzeti Park zoológusai harminckilenc elefántcsaládot vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, van - e összefüggés a csapatot vezető nőstények életkora, és bölcsessége között. A kísérletben oroszlánok hangját játszották le az ormányosoknak. A fiatal nőstény vezette csapatok egyik hangfelvételre sem reagáltak érzékenyen, de az öregebb elefánthölgyeknél, beindultak a vészreakciók. A vezető szembefordult a hanggal,és feszülten figyelt, míg a többi felnőtt a fiatal borjakat védte. A 60 év feletti matrónák szinte mindig riasztották társaikat! A kutatók szerint ez bizonyíték arra, hogy a közösség profitál a sokéves tapasztalatból, csakúgy mint nálunk embereknél.

Szmogszűrő csigák

Szentpéterváron az afrikai csigák nemcsak a kisállat - kereskedések kirakatait díszítik mostantól, hanem a legszennyezetebb utak mentén is fellelhetőek lesznek majd. Ezek az állatok ugyanis hasonló módon reagálnak a szmogra, mint a nagy érzékenységű műszerek. Tiszta levegő esetén a trópusi puhatestűek nyugalmi állapotban vannak, de ahogy megnő a szennyezettség mértéke, izgatottá válnak. Szívverésük felgyorsul, és bár csiga módra, de megnő az aktivitásuk is. A jó hír az, hogy "munka közben"a kis puhatestűek szervezete egyáltalán nem károsodik!

Újabb madárfajt találtak hazánkban, 404-re emelkedett a regisztrált madarak száma

Hortobágyi madarászok egy szibériai partimadárfaj, a hegyesfarkú partfutó / Calidris acuminata/ koborló példányát figyelték meg szerdán, egy vizes élőhelyen.Idehaza ez az első bizonyított megfigyelése, ennek a fajnak, ezzel a Magyarországon regisztrált madarak száma 404-re emelkedett.Legutóbb tavaly októberben gyarapodott hazánk madárvilága, amikor a Magyar Madártani, és Természetvédelmi Egyesület Vas megyei helyi csoportja, egy kékfarkút fogott, a tömördi gyűrűző állomáson. A hegyesfarkú partfutó megfigyelt példánya, egy havasi partfutókból, és más partimadár - fajokból álló csoportban bukkant fel, késöbb több terepmadarásznak is sikerült megfigyelnie. A madárfaj elterjedési és fészkelési területe Északkelet - Szibéria tundráira korlátozódik, telelőterületei Délkelet - Ázsiában, Indonéziában, és Ausztráliában vannak. Vonulásuk során egyes egyedek egészen Nyugat - Európáig elkóborolnak, így ez a példány is feltehetőleg, így került Magyarországra.

Az Eyjafjöll izandi vulkán kitörése!

A csütörtöki műhold képeken már markánsan kirajzolódik az az Európa felé közeledő sötét hamusáv,amelyet az Eyjafjöll izlandi tűzhányó ujabb kitörése lövelt a légkörbe. A kidobott anyag egy része Magyarországot is elérheti. Látványos vörös naplementékben gyönyörködhetünk a következő hetekben, végül is az Atlanti óceán tágulásának köszönhetően! A vulkán csaknem két évszázados szunnyadás után idén március 21. -én aktivizálódott.Míg az akkori kitörés kevés füstött, és látványos tűzfüggönyt produkált, addig az árilis 14.i aktivitás rengeteg vulkáni hamut lövellt a légkörbe.Emiatt jelentős korlátozásokat vezettek be a légiforgalomban,a hamufelhő pedig Magyarországig is elérhet. Felvételeken látható, hogy a hamufelhő, a felhőknél lényegesen sötétebb, barnás árnyalatú felhő lassan halad, kelet -délkelet felé, érintve a Feröer,és a Shetland szigeteket, majd eléri Skandinávia partjait. Timár Gábor az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszékének vezetője elmondta: ezt úgy kell elképzelnünk, mint például az avar égetésekor a kertből felszálló füstöt, sőt annál is sűrűbb. A ritkább részek kiterjedése jóval nagyobb,és a hamu egy része már a légkör második rétegének, a körülbelül 10 km. magasan kezdődő sztratoszférának az aljára is feljutott. Azt még nem lehet megmondani, hogy pontosan hogyan terjed tovább a felhő, de ha a szélirány olyan lesz, akár Magyarországig is eljuthat. Az biztos, hogy Magyarországon is igen szép szokatlanul vöröses naplementéket láthatunk az elkövetkező hetekben!

Mélytengeri áramlatok alakítják Nyugat - Afrika éghajlatát

Három kilométer mélyen kavargó óceáni áramlatok határozzák meg,többek közt, hogy mennyi eső esik Nyugat - Afrikában, - erre a meglepő összefüggésre jöttek rá német és amerikai kutatók.

A kutatók a Nature c. folyóiratban számolnak be, a Der Spiegel internetes ismertetése szerint, hogy miként hatnak a mélytengeri áramlatok, az Atlanti óceán trópusi felszíni vizeire, ezáltal a szárazföld éghajlatára. Eddig a trópusi éghajlat ingadozására,mindig a felszín fölött, elsősorban a légkörben keresték a magyarázatot. Az, hogy az óceán felszíni vize fontos szerepet játszik Nyugat - Afrika csapadékingadozásaiban, már régóta ismert tény. A mostani adatok azonban első ízben hívják fel a figyelmet, az óceán mélyének jelentőségére, jelentette ki a németországi Tengerkutató Intézet munkatársa. A nemzetközi Tropical Atlantic Climate Experiment / TACE/ elnevezésű kísérletben a kutatók bizonyítani tudták,

az Atlanti óceán trópusi felszíni vizében korábban ismeretlen, négy és fél évente ismétlődő - hőmérséklet és áramlatingadozások létét. Igen hasonló ingadozásokat fedeztek fel azokban a másodpercenként tíz, húsz centiméterekkel haladó, mélységi áramlatokban is, amelyek az Atlanti - óceán teljes egyenlítő menti részén húzódnak.

Úgy tűnik, hogy a mélytengeri áramlatok energiája a vízrétegeken keresztül továbbítodik a felszínre, ahol befolyásolja az ottani áramlatokat, és hőmérsékletet - magyarázzák a tudósok. A szakemberek kutatóhajójukról több kilométer hosszú, mérőszondákkal ellátott acélkötelet engedtek le az óceán mélyére. A kötél a különböző mélységek áramlatainak sebességéről, irányáról, sótartalmáról, és hőmérsékletéről adott információt.

Eddig leginkább a csendes - óceáni áramlatok hatását vizsgálták behatóan. A rendszeres El Nino éghajlati jelenség, regionális aszályokat, illetve tetemes csapadékot okoz Dél -Amerikában. A mostani tanulmány bizonyítja, hogy a Föld más részein is hasonló összefüggések állnak fenn, az óceáni és a szárazföldi éghajlat között.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mekkora a mélytengeri áramlatok befolyása, és hogyan alakul ki. Újabb információkat a német Maria S. Merian kutatóhajó szolgáltathat majd, amely junius 19. -ig gyűjt adatokat.

Melyik országban a legnehezebb felnevelni egy gyereket

Afganisztánban a legnehezebb anyának lenni, egy tanulmány szerint, amely a nők és a gyermekek helyzetét vizsgálja. A Save the Children nemzetközi gyermekvédő szervezet által készített tanulmányban Norvégia áll a lista élén. Afganisztán és kilenc másik ország kullog a sor végén, a Save the Children nevű civil szervezet "anyák mutatója" besorolása szerint. Ezekben az országokban anyák és gyermekeik, nagyon nehéz körülmények között élnek, és minden hatodik gyerek meghal ötéves kora elött, minden harmadik pedig alultáplált. A gyermekeket nevelők fele nem jut ivóvízhez. Ezek az országok - sorrendben a legrosszabbtól felfelé - Niger, Bissau - Guinea, Jemen, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Eritrea, Mali, Szudán, és a Közép - afrikai Köztársaság. A szervezet kutatói 164 - 43 gazdag, és 121 fejlődő - országban elemezték részletesen a nők és a gyermekek helyzetét. Az anyák és a gyermekek számára a legjobb feltételeket biztosító tíz ország, sorrendben a következő: Norvégia, Ausztrália, Izland, Svédország, Dánia, Új- Záland, Finnország, Belgium, Hollandia, és Franciaország. Norvégiában magasan képzett egészségügyi személyzet közreműködésével történik minden szűlés, míg Afganisztánban csak a szűlések 14 százaléka történik orvosi felügyelet alatt. - olvasható a szervezet jelentésében. A nők születéskor várható élettartama Norvégiában 83 év, Afganisztánban pedig 45 év. Tíz norvég nő közül átlagosan több mint nyolc alkalmaz korszerű fogamzásgátló módszereket, és csupán minden 175.gyermeket fenyegeti az a veszély, hogy nem éri meg az ötödik születésnapját. Afganisztánban ezzel szemben, mindössze a nők 16 százaléka, használ valamilyen modern fogamzásgátló eszközt, és minden ötödik gyerek hal meg, ötéves kora elött.

Németország, Spanyolország, Nagy - Britannia, Svájc, a 11., 12., 13., és 14., míg Kanada csak a 20., az Egyesült Államok a 31. helyen áll. Magyarország a listán a 22., megelőzve Litvániát, Csehországot, Lettországot, és Ausztriát.

Megvan miért szeretik a nők a rózsaszint....

Tudósok megállapították, hogy azt, hogy a nők a pirost és a rózsaszint, a férfiak pedig a kéket és a zöldet kedvelik, a vadászó - gyűjtögető életmódra vezethető vissza.

Abban az ídőben a nőknek a bogyók színeire kellett odafigyelni, így fordulhatott elő, hogy a pirosra, és a rózsaszínre reagálnak érzékenyen. Az ég kék színe, és a fű zöldje pedig a férfiaknak üzente azt, hogy megfelelő - e az időjárás a vadászathoz.

Az elméletet először kínai tudósok vetették fel, akik 350 egyetemi hallgatót kértek fel arra, hogy három percig vizsgáljanak 11 színt, s ezután döntsék el, melyiket választják. A diákokkal személyiségtesztet is végeztettek. Az eredmények kiértékelésekor azt fedezték fel, hogy a nők a rózsaszínt, a lilát, és a pirosat, míg a férfiak a kéket, és a zöldet, szeretik. A narancssárgát az optimista, a citromsárgát pedig az idegességre hajlamos nők választották.

Az eredmények jól illenek a "vadászó -gyűjtögető" elmélethez, amely alapján a piros szin preferálása segítette az ősi asszonyokat, megkülönböztetni az ehető bogyókat, a még éretlen, ehetetlen, vagy mérgező zöld színűektől. Ezenkívűl abban is segítette a nőket, hogy a pirospozsgás arcú, tehát egészséges férfiakat válasszák társul.

A kutatók ezen ösztönös megérzések testet öltésének tartják, hogy a fíú csecsemőket kékbe, a kislányokat pedig rózsaszínbe szokás öltöztetni. Korábban a szem kémiájának vizsgálatai azt is megállapították, hogy nemtől függ, kinek az agya milyen színre reagál. Az erdmények összecsengenek a Newcastle - i Egyetem felfedezésével, amely szerint a névtelen kérdőíveken is, ki lehet találni a kitöltő nemét, pusztán annyiból, hogy milyen színt szeret.

Teszedd - Önkéntesen a tiszta Magyarországért

A magyar kormányzat civil szervezetek összefogásával, 2011 május 21.-n nagyszabású önkéntes hulladékgyűjtési akciót tervez. A "Teszedd 2011 - Önkéntesen a tiszta Magyarországért" cimmel megrendezett akció célja, hogy egyetlen nap leforgása alatt a lehető legtöbb szeméttől megtisztítsuk az egész országot.

Az Európai Bizottság 2009 júniusában tett javaslata, és az EurópaiTanács 2009 novemberében hozott határozata alapján, 2011. az Önkéntesség Európai Éve /ÖEÉ/hazai megvalósításáért, végrehajtásáért,- a civil szervezetek, és a kormányzati oldalt képviselő delegált személyekből álló - Nemzeti Koordináló Testület felelős. A Testület jóváhagyása alapján elkészült, Nemzeti Program célja, hogy felhívja a Magyar társadalom figyelmét az önkéntesség jelentőségére.

A Nemzeti Program célkitűzéseivel párhuzamosan kerül megrendezésre, a "Takarítsuk ki Magyarországot" elnevezésű projekt, melynek során a civil társadalom széleskörű bevonásával, mindenki számára nyitottá és elérhetővé válik az " Önkéntesség éve" programsorozatában való részvétel, egy közös hulladékgyűjtő akció során. A Közigazgatási, Vidékfejlesztési, és Igaszságügyi Minisztérium koordinálásával megvalósuló, az egész országot megmozgató projekt célja: Magyarország elhagyott hulladékainak felszámolása. A szemétszedési akciónap sikeréhez fontos, a lehető legtöbb ember megszólítása.

Az akció keretében egy önnálló internetes honlapot hoznak létre, amelyre minden érdeklődő feltöltheti, hol tapasztalt illegális szemétlerakóhelyet az országban, annak részleteit, így alakítható ki Magyarország hulladéktérképe. A 2011 május 21. -re szervezett önkéntes hulladékgyűjtő napon, várhatóan több ezer önkéntes gyűjti össze, az illegálisan elhagyott hulladékot, szemetet.