Életünk bölcsője , a víz

Teremt és rombol.Éltet és öl. Megnyugvást ad, és borzongató ijedelmet szül. Ölébe simulunk, és levegő után kapkodva menekülünk, a szorításából. Szomjazunk...Piszkítjuk.Pazaroljuk. Leigázzuk.Védjük. Őselem. A föld, a levegő, a tűz mellett a víz, - életünk, urunk. Tudjuk - e? Becsüljük - e?Szeretjük - e teremtet világunk vizeit?...Hisz ismerős a kezdetektől. Kilenc hónapig benne lebegtünk, készülődtünk, hogy keserves diadalmas úton, kiverekedhessük magunkat a száraz partokra! A világra.Víz ringatott míg földet nem értünk!

Fújom a mondókát:",víz,víz tiszta víz,ha nem tiszta, vidd vissza, ott a szamár megissza...Aztán eszembe jut a mese:

Történt egyszer,hogy egy királyfi tettei jutalmául, három nádszálat kapott. De figyelmeztették:- Csak ott vágd föl éles késeddel a nádszálakat, ahol víz van a közeledben! Ám a királyfi kíváncsi volt módfelett. Megpihent egy erdőszélen, elővette az első nádszálat, és fölmetszette. Hát lássatok csodát ,egy gyönyörű lány bukott ki belőle, felsikoltva: vizet , vizet, mert mindjárt meghalok! Kapott fűhöz fához a legény, de sehol nem talált vizet, el is veszelytette a gyönyörű leányt. Így járt a második nádszállal is. Abból is szép lány feslett ki , de annak sem tudott vizet adni a királyfi. Na erős fogadalmat tett most, hogy a harmadik nádszálat csak akkor hasítja fel, ha vízhez ért. Ment ment, míg egy folyó partjára ért. Ott aztán elővette a harmadik nádszálat, jó késével fölmetszette! Hát abból fordult ki a legszebb leány. - vizet, vizet mert mindjárt meghalok! - kiáltotta. A királyfi megmerítette a kalapját és megitatta a szép leányt. Hát az a víztől még szebb lett...

A mesék rég tudjuk, igazat szólnak. Ennyire éltet bennünket a víz . A szomjúság veszedelmesebb, mint az éhség. Étel nélkül egy két hetet ,kibír az ember.Víz nélkül jó ha két, három, esetleg négy napot. Folyók,tavak, óceánok, tengerek. Források, gleccserek, dermedt vize, tengerszemek mélye.Verítékünk cseppjei, könnyeink.... Öreg kaszások korty itala a kannatetőben. Acapulcóban az ötméteres hullámok fölött a meleg trópusi eső.Becehegy alatt a nádason túl, a zöld Balaton...Keresztvíz egy kislány homlokán. Egy utoljára súgott mondat, az alkonyi Tisza két partja között.. Hogy viszi a víz a hangot! Forró homlokod mögött jéghideg finn tóban a felejtés... Az utolsó mosdatás megbékélt csendje. Odakint ekkor zuhogni kezdett a hó. A kiöntött Moldva partján a prágai könyvtár elázott fóliánsai... Lapátos hajó a Dunán... Jávárdi patakán a sulykoló asszonyok, a kanyargós gyimesi völgyben. Zsilipkapuk fájdalmas, kivagyi győzelme.... Úszó jéghegyek kristálytömbjei. Víz te gyönyörű..... Hol kezdjem a leltárt?

Egy japán professzor, dr.Masaru Emoto megvizsgálta víz kristályszerkezetét. Sokféle vízét. Arra jutott, hogy a víz rejtélyes módon átveszi a kapott információt. Ha a víz fölé hajolva, rendre ronda szavakat mondasz, a víz kristályszerkezete elroncsolódik a víz megposhad! Ha szép szavakkal illeted, tiszta, áttetsző marad. Gondoljuk csak meg, az ember is hasonlóképpen válaszol. Talán mert testünk hetven százaléka nem más, mint víz.

Láttam a Corporation c. filmet. Nem tudom elfelejteni a történetet. A hatalmas pénzvagyonnal rendelkező nemzetközi multinacionális cég a világ sorsára spekulálva, élő vizeket vásárolt. Igaz a történet: Bolívia vizét vették meg. Minden csepp édesvizét. Folyók, tavak, források vizeit. A majdan leeső esővizét is. A szerződés nyomán kitört lázadásba belebukott a kormány.Visszament a bolt...

VIZÜNK A TERMÉSZET ADOMÁNYA, EGY FÖLDÖN, ÉGBEN VÉGBEMENŐ CSODÁLATOS KÖRFORGÁS RÉSZE. NEM VÉGTELEN KÉSZLET, CSODÁLATOS AJÁNDÉK. NE FELEJTSD EL!!......