unga hegységben.Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, az akkor csak 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza.3000 m magasan, meredek, trópusi terepen, esők természetvédőkkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal, és helyi "el"folytatott örökös harcban, bizonytalan 
politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie,és velük együtt élve,bizalmas viszonyt kialakítva , hatalmas méretű kutatómunkát végeznie Ő volt az aki csaknem az egész állományt felmérte, megfigyelhette viselkedésüket, apró napi teendőiket, esti készülődésüket a lefekvéshez, és a hozzá tanusított közeledés különböző formáit.Alattunk egy igen nagy nehézségek árán lencsevégre kapott apróság, kicsinyeiket a végletekig védik A másik képen látható a kelet afrikai Virunga hegység ami otthont nyújt a hegyi gorilláknak.Annyira kevés a termőterület,hogy a lakosság nagy magasságokig műveli, s a gorillák számára egyre kevesebb lakóterület jut
Megtapasztalta szokásaikat,sőt még a legintimebb szokásaikat is megfigyelhette A gorillák önálló lények, mindegyiknek, külön sorsa van.
Dian Fossey nagyszerű humorát dicsérik a kedvenceinek adott találó nevek A könyvet olvasva Beethoven,Bartók, Ikarusz Bert bácsi személyes ismerőseinké válnak.Gorilla és ember kapcsolatának talán legmeghatóbb és legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit talán a legerősebb és legkedvesebb gorillája kezét kinyújtva megérinti Dian Fossey kezét.Egyedülálló tudományos értéke mellett,az áradó emberiesség,humor és természetszeretete teszi maradandó élménnyé a hegyi gorillák lehetőleg nem utolsó példányainak történetét. Az elmaradott országok bonyolult problémáit, mai természetvédők,közgazdászok, szociológusok, újságírók már sokkal realisztikusabban közelítik meg, mint a múltban.Ez az örvendetes változás egyre inkább Afrika természetvédelmében is, megmutatkozik.Emiatt azután, tettvágy és kezdeményezőkészség, bontakozott ki akiktől a nemzeti parkok vadállományának,jövője leginkább függött.A tengődő fásult lakosság számára csak nyűg volt, a vadállatok, és csak annyit és csak akkor tartják őket valamire, ha gazdasági hasznot hajtanak, méghozzá kézzel fogható módon, agyarak ,hús, vagy bőr formájában.Másfelől azonban az idegenforgalom, amennyiben a megfelelő ederne mara, az egész nemzet számára hasznosnak bizonyulhat, és így talán a vadállatok mészárlóit, is rábírhatja, hogy fejet hajtsanak a többség akarata előtt.Afrikában azonban, ahol még élnek a"törzsi szokások"virágzik a nepotizmus, és élesen elhatárolt,társadalmi osztályok léteznek egymás mellett- csak azok érhetnek célt, akik következetesek, nem tesznek engedményeket, és az állatok érdekeit saját érdekeik, elé helyezik.A veszélyeztetett fajoknak, legyen akár szó a hegyi gorillákról, a egyéb más országokban élő veszélyeztetett fajokról, minden nap meg kell küzdeniük fennmaradásukért.Az idegenforgalom sokkal csekélyebb hatásfokkal érnek el eredményeket intézkedéseikkel, rendeleteivel, mint az érdekükben foganatosított,határozott célravezető intézkedések. a tevőleges vadvédelemnek, gondoskodni kell sz orvvadászok eszközeik, és fegyvereiket hatástalanító őrjáratokról, a törvények szigorú és következetes betartatásáról a védett állatok számára legalkalmasabb területek számbavételéről, és az élőhelyek szigorú őrzéséről.E tevékenységek senkinek nem hoznak dicsőséget és anyagi hasznot, de a vadon egyre fogyatkozó állatainak egyre nagyobb esélyt adnak fennmaradásra.A tevőleges természetvédelem módszerei,hosszútávú elképzelések is szükségesek.De csak úgy juthatunk egyről a kettőre ha az elméleti természetvédelmet, megelőzi a mindennapok természetvédelem.A hegyi gorillák védelmében ez a csapdák hatástalanítását, és a bűnösnek talált orvvadászok bebörtönzését, és a természetvédelmi területek szigorú őrzését jelenti.Nagyon hálás vagyok a sok elszánt ruandainak és zaireinek, akik áldozatos munkájukkal segítettek hogy a hegyi gorillákra egyszer jobb napok virradjanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése