Egy kismadár torkoskodik.A cím japánból szabadon

Nem tudom e cím mit jelent.Nem tudom elolvasni.Mert egészen távoli országban írták és készítették e képet, van belőle több is , de engem ez az egy is, valamiféle hitre, vagy optimizmusra ösztönöz.Egy madár amint nektárt iszik, vagy tán esővizet, egy egzotikus virág kelyhéből.Messze tőlünk, ott ahol az iparosodás teljes erőből tombol,ott ahol a szénbányák, teljes kapacitással működnek, ahol az autókból kipufogó elégett üzemanyag miatt, szájkendőt kénytelenek hordani az emberek .
Sokan vannak, nagyon sokan. Nem hibáztathatjuk őket, amikor úgy akarnak élni, mint amit a 21 század megkíván. Főleg akkor amikor ők is belátják, hogy a világ szennyeződésében igen nagy részük van. Rombolnak ,ám de építenek is.Sok évtized lemaradását kell behozniuk, ahhoz ,hogy megmutassák, nem olyanok ők amilyennek hittük őket.Emberek.Ugyan olyanok mint mi vagyunk. Köztünk is van olyan, aki a legújabb márkájú mercijével megáll a parkolóban, és amíg a kislánya edz, a jégpályán, ő takarít.A csili-vili autóját takarítja.Nem a fantáziám működik, ott voltam ,láttam. Volt ott üres papírpohár, banánhéj,csipszes zacskó, és a hamutartó.Ezt nemes egyszerűséggel kiöntötte, helyben, hagy vigye a szél, mint valaki porait, a kiszórt szemetet, pedig egy önfeledt rúgással arrébb taszajtotta a mellette álló autó alá. A nagy konténer alig tíz méterre volt.Érdekes dolgot vettem észre, vagy tapasztalat?Valakinek minél több van, annál kevésbé törődik a környezetével.Olyan mint a fordított arányosság.No de igen eltértem a témától.E kép látványától jöttek a gondolataim, amik végül is onnan indultak, hogy más is észreveszi azt ami szép, a föld adománya, az élet megnyilvánulása, ráadásul egy, sok mindent feláldozó országban, amit a haladásért tesznek.Megható a kép és bájos.Kérem a Mindenhatót engedje még, hogy ihassanak a madarak , ne halljanak ki a jegesmedvék, ne olajtartályokká váljanak a tengerek,Hadd kapjuk vissza amit eltékozoltunk. Mindent megteszünk a régi rend visszaállításáért.Csak egy a baj.. hogy ez csak az én kérésem! Kérjük hát, mindannyian!

Őkologógiai katasztrófa a Mexikói öbölben Mi lesz az olajfolt sorsa?

A környezeti katasztrófa április 20 -án egy robbanással kezdődött amely egy nap alatt a tenger fenekére süllyesztette a Deepwater Horizont nevű fúrótornyot. A balesetben eltörött olajvezetékből azóta is naponta hétszázötvenezer liternyi nyersolaj ömlik a tengerbe.A fúrótorony tulajdonosa, a British Petróleum olajtársaság beton - acél olajfogó kamrák mélybe eresztésével, próbálja meggátolni az olajfolt terjedését. Első kísérletük kudarcba fulladt, mert 1500 méter mélységben a nagy nyomás miatt befagyott a kupolából kivezető cső, amellyel egy olajszállító-hajóba szivattyúzták volna a nyersolajat.Az Egyesült Államok partvidékénél lévő szennyeződés, több madárfajt, delfineket, halfajokat, rákokat és egyéb tengeri élőlényeket veszélyeztet.A robbanás a lehető legrosszabbkor történt,/mikor történhetett volna jókor, kérdem én a történés írója/ a vándorlási időszak miatt több százezer Kanadából, Alaszkából vagy Dél Amerikából származó madár van átutazóban a Mexikói öbölnél.Ráadásul itt fogják, az Egyesült Államok legtöbb étkezésre szánt tengeri különlegességeit.A halászatot leállították, a hatóságok még nem tudják, mikor kezdődhet meg újra.Eddig csak a katasztrófaelháeítás350 millió dollárba került, a katasztrófa környezetvédelmi, és gazdasági hatásairól egyelőre még mindössze becslések vannak. Naponta hétszázötvenezer liternyi nyersolaj ömlik a Mexikói öböl vizébe, táplálva azt a hatalmas olajfoltot amely ökológiai katasztrófával fenyeget.A folt terjedését több módszerrel próbálják gátolni, de nincs még megnyugtató megoldás. A madarak számára az olajfolt biztos halált jelent: amikor a tollukat tisztogatják lenyelik a nyersolajat amely a gyomrukba jutva megmérgezi őket.Környezetvédők ezért igyekszenek annyi madarat megmosdatni amennyit csak tudnak.

Fodrászok és kutyakozmetikusok fogtak össze, egy jótékonysági szervezet felhívására, hogy hajat és szőrt gyűjtsenek az olajfolt felitatására.A szőr saját súlyának hatszorosát képes felszívni olajból.Napi kétszáznegyvenezer kilogramm, női harisnyába tömött haj és szörhurka érkezik a katasztrófa helyszínére.





Olajbefogó hálókkal akadályozzák meg a folt továbbterjedését, a szivárgó cső mellett pedig,olajlebontó vegyszereket fecskendeznek a tengervízbe.Környezetvédők szerint ez legalább olyan ártalmas,mint maga a szennyeződés.

Gorrillák a ködben.

Dian Fossey amerikai etologusnő13 évet töltött a kelet- afrikai Virunga hegységben.Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, az akkor csak 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza.3000 m magasan, meredek, trópusi terepen, esők természetvédőkkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal, és helyi "el"folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie,és velük együtt élve,bizalmas viszonyt kialakítva , hatalmas méretű kutatómunkát végeznie Ő volt az aki csaknem az egész állományt felmérte, megfigyelhette viselkedésüket, apró napi teendőiket, esti készülődésüket a lefekvéshez, és a hozzá tanusított közeledés különböző formáit.Alattunk egy igen nagy nehézségek árán lencsevégre kapott apróság, kicsinyeiket a végletekig védik A másik képen látható a kelet afrikai Virunga hegység ami otthont nyújt a hegyi gorilláknak.

Annyira kevés a termőterület,hogy a lakosság nagy magasságokig műveli, s a gorillák számára egyre kevesebb lakóterület jut

Megtapasztalta szokásaikat,sőt még a legintimebb szokásaikat is megfigyelhette A gorillák önálló lények, mindegyiknek, külön sorsa van.

Dian Fossey nagyszerű humorát dicsérik a kedvenceinek adott találó nevek A könyvet olvasva Beethoven,Bartók, Ikarusz Bert bácsi személyes ismerőseinké válnak.Gorilla és ember kapcsolatának talán legmeghatóbb és legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit talán a legerősebb és legkedvesebb gorillája kezét kinyújtva megérinti Dian Fossey kezét.Egyedülálló tudományos értéke mellett,az áradó emberiesség,humor és természetszeretete teszi maradandó élménnyé a hegyi gorillák lehetőleg nem utolsó példányainak történetét. Az elmaradott országok bonyolult problémáit, mai természetvédők,közgazdászok, szociológusok, újságírók már sokkal realisztikusabban közelítik meg, mint a múltban.Ez az örvendetes változás egyre inkább Afrika természetvédelmében is, megmutatkozik.Emiatt azután, tettvágy és kezdeményezőkészség, bontakozott ki akiktől a nemzeti parkok vadállományának,jövője leginkább függött.A tengődő fásult lakosság számára csak nyűg volt, a vadállatok, és csak annyit és csak akkor tartják őket valamire, ha gazdasági hasznot hajtanak, méghozzá kézzel fogható módon, agyarak ,hús, vagy bőr formájában.Másfelől azonban az idegenforgalom, amennyiben a megfelelő ederne mara, az egész nemzet számára hasznosnak bizonyulhat, és így talán a vadállatok mészárlóit, is rábírhatja, hogy fejet hajtsanak a többség akarata előtt.Afrikában azonban, ahol még élnek a"törzsi szokások"virágzik a nepotizmus, és élesen elhatárolt,társadalmi osztályok léteznek egymás mellett- csak azok érhetnek célt, akik következetesek, nem tesznek engedményeket, és az állatok érdekeit saját érdekeik, elé helyezik.A veszélyeztetett fajoknak, legyen akár szó a hegyi gorillákról, a egyéb más országokban élő veszélyeztetett fajokról, minden nap meg kell küzdeniük fennmaradásukért.Az idegenforgalom sokkal csekélyebb hatásfokkal érnek el eredményeket intézkedéseikkel, rendeleteivel, mint az érdekükben foganatosított,határozott célravezető intézkedések. a tevőleges vadvédelemnek, gondoskodni kell sz orvvadászok eszközeik, és fegyvereiket hatástalanító őrjáratokról, a törvények szigorú és következetes betartatásáról a védett állatok számára legalkalmasabb területek számbavételéről, és az élőhelyek szigorú őrzéséről.E tevékenységek senkinek nem hoznak dicsőséget és anyagi hasznot, de a vadon egyre fogyatkozó állatainak egyre nagyobb esélyt adnak fennmaradásra.A tevőleges természetvédelem módszerei,hosszútávú elképzelések is szükségesek.De csak úgy juthatunk egyről a kettőre ha az elméleti természetvédelmet, megelőzi a mindennapok természetvédelem.A hegyi gorillák védelmében ez a csapdák hatástalanítását, és a bűnösnek talált orvvadászok bebörtönzését, és a természetvédelmi területek szigorú őrzését jelenti.Nagyon hálás vagyok a sok elszánt ruandainak és zaireinek, akik áldozatos munkájukkal segítettek hogy a hegyi gorillákra egyszer jobb napok virradjanak.

Vedlés,nász , halál: a virágzó Tisza

Ez hát a tiszavirágzás.Esztendőről esztendőre késő tavasszal, nyáron a természet elvarázsolja a Tiszát.A falusiak csodájára járnak a víz felszinén kibomló"virágoknak"A hoszú "uszályú" kérészek millióinak alig néhány óra leforgása alatt kell az utódokról gondoskodniuk.A tiszavirágok hatalmas felhőkben kirajzanak, párosodnak, majd haldokolva a vízbe zuhannak.Édesapám aki a folyóhoz közel nevelkedett, mesélte, hogy a halászok és a révészek mintha előre tudnák,hogy mikor rajzanak a kérészek.Megkerestem hát ezeket az embereket,hol és mikor kaphatom lencsevégre, a kérészek váratlan tömegét,Tiszatardos közelében szerencsével jártam - egy nagy rajzás kezdetén fényképeztem le a kérészeket. A folyó iszapbölcsőjéből rajzanak ki, egy röpke nászra a levegőbe.

VIZALATTI KEZDETEK: A tiszai Palingenia longicauda melynek hímje a fejétől a farokfüggelékéig a tizenhárom centimétert is elérheti, Európa legnagyobb kérészfaja.Röviddel a párzás után a nőstények a vízbe rakják petéiket,melyek a fenékre süllyednek, majd mindegy negyven nap múlva kikelnek a lárvák.Ezek a folyóágyba ássák magukat.Három év után a lárvák a felszinre bukkanak. Itt a

hímek hímek két a nőstények egy alkalommal vedlenek.A teljes kifejlődés után a hímek és a nőstények alig három órát élnek. A tiszavirágzás a három éve bekövetkezett természeti katasztrófa tükrében, csodálatosnak mondható.

2000 januárjában egy romániai bánya zaggyal telt

ülepítőtározójának fala átszakadt, s a Tisza egyik

mellékfolyójába cián és más mérgező anyagok kerültek.Több mint ezerkétszáz tonna hal pusztult el, a Tisza magyar szakaszán.

A falvak lakói jelképes temetéseket tartottak, és a folyót koszorúkkal gyászolták. Ezután az erős esőzések miatt, egy másik támfal is leomlott Romániában, s húszezer tonna nehézfém került a Felső Tiszába.Ezt két kisebb szennyezés követte.Hogyan maradt életben mégis a tiszavirág? Szerencse, hogy a baj télen történt, amikor a lárvák még a járataikban bújtak meg, a tavaszi ujabb esőzés pedig elmosta a szennyeződés nagy részét.Így hát tovább gyönyörködhet az, akinek sikerűl egy, egy, rajzást elkapnia,és láthatja a virágba borult Tiszát.

A hímek kérlelhetetlen légiói ostromolják a nőstényeket a Tiszán. A kérészeket a polarizált fény vonzza a vízhez. A NÁSZLÁZ: A nászídő alatt a víz felszíne élettől pezseg.A kifejlett hímek a folyó fölött verdesnek szapora szárnyukkal. A kérészek nem igen ismerik az udvarlást. A párosodás gyakran erőszakos, és egyetlen nőstényt egyszerre akár húsz hím is üldözőbe vesz. Az üldözők valószínűleg a külső alapján ismerik fel célpontjaikat: a nőstényeknek kisebb a szemük,és a farokfüggelékük.A testük halvány borostyánszínű, ami nyilván vonzóan hat. Az ídő eközben vészesen fogy.Egy béka körül elpusztult, és néhány élő tiszavirág kavarog. A kérészek milliói dús lakomát kínálnak a ragadozók számára, bár azok legtöbbje csak a még élő rovarokat fogyasztja el.Közben a nőstények petéiket mentve több kilométert repülnek,folyással szemben, ahol a megtermékenyített petéknek a legideálisabb helyet találva, egy nyugodtabb helyen, a vízbe majd az iszapban fejlődési helyükön érik el az aljzatot.

Susan Sarandon a Machu Picchuért

Méretében kis hír, ám tartalma annál nagyobb, és szívet melengető.Újra látható a perui romváros, Machu Picchu. A világörökséghez tartozó műemléket, januárban zárták be ,amikor az áradások és földcsuszamlások, megrongálták az odavezető utakat, több mint húsz ember halálát okozták, és négyezer embert helikopteren kellett kimenteni a környékről. Azóta helyreállították az utat, és újra várják a turistákat."A helyieknek is nagy segítség, ha megjelennek újra a környéken a látogatók" - mondja Susan Sarandon, aki személyesen is megjelent a romváros megnyitóján és arra buzdít utazzanak többen Peruba.

Veszélyben a Nagy - korallzátony ?

A világ egyik legimpozánsabb búvárparadicsoma, és legnagyobb élő organizmusa a Nagy korall-zátony Ausztrália partjainál. Ám most veszélybe került, mert egy az útvonaláról letért kínai hajó, megfeneklett rajta, és léket kapott.A mentőalakulatok most a hajó kettétörését próbálják megakadályozni, nehogy több száz tonna olaj szennyezze be a zátony élővilágát/a baleset során már így is kiömlött több tonna olaj, amely szinte "szőnyeget" terített a víz felszínére. /

Az élet keserű összjátéka ez a két katasztrófa, vagy bolygónk

megelégelte az örökös kihasználást, és visszaüt a maga módján?

Megint látom a vergődő madarakat, a ki feredő korallokat,

a levegő után kapkodó élőlényeket.Hatalmas olajkonszernek tulajdonosait kéne úsztatni egy kicsit az olajban, őket kéne befogni arra az emberfeletti munkára, ami kis százalékban ugyan, de valamennyire lehetővé teszi, a különböző vészhelyzetekben munkálkodó, önfeláldozó emberek veszélykiáltások közepette végzett természetmentő munkáját.

Veszélyben a világ tengerei

Sok sok évvel ezelőtt neves tudósok hívták fel a figyelmet, a mélytengeri olajkutak telepítésének és az ott lévő olaj kitermelésének veszélyeire.Nem figyelt senki, az olaj kellett, jóléti társadalmak magyarázták, veszélytelenségét és az olaj kitermelésének szükségességét.Ez volt az igazi kizsákmányolás földünk, kizsákmányolása, ami nem tudott védekezni, nem tudta azt mondani, hogy nem, nem adom.Ez az enyém. Hogy lehet a földnek olyan lakója aki veszi a bátorságot, és magáévá teszi azt ami nem az övé. Ami a tenger alatt van az a tengeré.Senki nem mérte fel egy, esetleges katasztrófa lehetőségét annak a tengerre kiható következményeit, hanem egy cél lebegett mindenki szeme előtt: a mérhetetlen energiaforrások kiaknázása, természetesen hasznosítás céljából.

 








A mexikói öbölben felrobbant egy olajkút. Halottak is vannak. Nagyon sajnálom őket de hisz amikor vállalták ezt a munkát, vállalták ennek a lehetőségét is.Pénzért , sok pénzért de nem annyiért amiért érdemes lett volna meghalni Ezután óránként elmondhatatlan mennyiségű nyersolaj ömlik a tengerbe.Egyszer már átéltünk egy ilyen, bár sokkal kisebb kaliberű katasztrófát, és emlékszem, hogy sírtam a rengeteg olajban fuldokló állat látványától.De míg az főleg a felszínt károsította, addig ez a feltörő olaj mindent, a tenger összességét, élőlényeit,egyszeri és megismételhetetlen tengeri mivoltát.Az első áldozatok a legegyszerűbb élőlények lesznek, vagy vannak már. A moszatok, planktonok, apró egysejtűek, táplálékai, a felettük álló tápláléklánc következő élőlényeinek. Ők ha életben sikerül még egy ideig maradniuk, akkor megeszik őket az apró ragadozók, a puhatestűek, a korallrákocskák, és a halak, azok az ezerféle gyönyörűségben pompázó halak, amik táplálékok voltak a következő szinten elhelyezkedő eknek.De nem is ilyen pontos ez a felépítés hisz, vannak bálnák is akik planktonokkal táplálkoznak, most mi lesz velük. Mi lesz a fókákkal akik a kisebb nagyobb halak, fogyasztói voltak .Mi lesz a madarakkal akikben már benne van a fertőzés és talán testi elváltozásuk megdönti az évezredek alatt kialakult természetes rendjüket, egészségüket, költési szokásukat.

Mi lesz a tengerrel?Mi lesz az ott lakókkal akiknek elég volt elviselni az emberi kapzsiságot, a túlhalászás veszélye megjelenésében.Mi lesz az évmilliók alatt kialakult renddel ami odalent kialakult és most belepancsolt az emberi kapzsiság?Menyien gazdagodtak meg s lettek milliomosok, milliárdosok, abból amit a föld oly készségesen nyújtott feléjük.Enni adva, szépséget adva, mámorító érzést adva, mikor suhansz vagy nyaralsz legszebb tájain.Most történt valami ami figyelmeztetett, iszonyú ára van ennek a figyelmeztetésnek.Hisz annyiszor elmondta már minden épeszű ember.A föld nem a miénk, csak kölcsön kaptuk,de nem azért, hogy tönkre is tegyük.De most a legjobb úton haladunk, hogy felrobbantsuk ezt a piciny bolygót, amely annyi gyönyörűséget ad mindenkinek aki kér belőle.Vigyázzunk hát rá.Minden akarata meg van az embereknek e kincs őrzésére, és a benne lévő ma már nagy részük ritkaság számba menő gyönyörűségnek, mely életünk ritka pillanatainak feledhetetlen élménye. Ilyen volt a Mexikói öböl.Egyszer régen.

 

Ilyen volt a Mexikói öböl a robbanás előtt

Farksodrók a panamai esőerdők éjjeli játékosai

Nem nehéz de ritka rátalálni.Éjjel hallható rikoltásuk, a rövid,ugató ví, ví ví, ami olyasmit jelenthet, hogy ez itt az én fám, tartsd tőle távol magad!A farksodrók eleinte gyanakodtak ugyan, de később cseppet sem bánták, hogy emberek tanyáznak az emeletükön ám, tartsd magad távol -mondja a fotós MattiasKlum.a panamai esőerdő lombkoronájában, harminc méterrel a föld fölött.Klum és asszisztense sok párás éjszakán át ücsörgött,terepszínű ruhájában, a virágzó balzafák ágain éjjellátó távcsövekkel pásztázva az erdőt."kezdetben legalább hatméternyi távolságot tartottunk a virágoktól, melyre táplálkozni jártak.Amint azonban hozzánk szoktak egyre közelebb lopakodtunk. S végül elfogadtak minket.Tíz éve még jószerivel senki sem tudta ,hogyan is él ez az alig megpillantható, a házi macskától valamivel kisebb állatka az Újvilág trópusi erdőiben.Jószerivel természetes ellensége nincs, nem iszkol el ha rátalál az ember a farksodróállatkára. Ritkán jön le a fáról, faodvakban alszik egész nap.Mindenki úgy gondolta,hogy magányosan él, mert egyesével lel rá az ember.Azt senki nem tudta, mi történik a fakoronákban az éj leple alatt. Roland Kays kutató sokat gondolkodott, hogyan lehetne megfigyelni e kis állatot?Vajon miként lehetne rádiós nyakörvet adni rá ? Hogyan csalogassa be a farksodrót? Koponyája és fogazata alapján a húsevők közé sorolták be ezt az állatot, Kays ezért csirkehúsos csalival próbálkozott. Nem jött be.Hallotta ,hogy a háznál tartott farksodró "rájár a bárszekrényre,, kipróbálta tehát a baracklikőrt. Az állat józan életű maradt.Ekkor jutott Kays eszébe a banán ami ismeretlen ebben az erdőben.A farksodró erre már ráharapott.A kutatások bebizonyították hogy ezek a kis állatok szinte csak gyümölcsön élnek: vadfügén. E mellé balzanektárt nyalogatnak. "Ökológiai értelemben nem húsevők"- állítja Kays, aki felderítette rendkívüli együttélési szokásukat is. Együtt alszanak és tisztogatják egymást, de külön járnak élelem után.Emlősöknél szokatlan módon a nőstény távozik a családból ha ivaréretté vált.Egyszer két hím játszott a fán. Farkukkal kapaszkodva lógtak és úgy bokszolták egymás fejét.Erős karmaival, kerek fülével mackóra emlékeztet,ügyes mancsa, és kapaszkodó farka majomra vall.Pedig a farksodró voltaképpen a mosómedvefélék családjába tartozik.Mattias Klum lyukakat vett észre némelyik balzabimbón. Ezek túl aprók voltak, semhogy farksodrók harapásai legyenek. A fotós később lekapta a tetteseket:A sárgalábú papagájok a nélkül csenik el a nektárt, hogy cserébe beporoznák a növényt.A farksodrók a maradékot - desszert gyanánt -nyalták fel, fülig virágporosan, az étkezés után.Nagyon könnyen szelídíthető ha kérik csiklandós puszit ad gazdájának, de Kys mégsem ajánlja,hogy farksodrót tartsunk lakásban: egész éjjel ébren van ,és soha nem lesz szobatiszta.

SZÁZADUNK RABSZOLGÁI

Kéretik a nagybetűs címet szó szerint olvasni.Ez az írás rabszolgákról szól. Nem azokról, akik éhbérért gürcölnek, mintha rabszolgák volnának.Nem is kétszáz éve élt rabszolgákról. Hanem 27 millió olyan emberről, akiket a profit érdekében adnak- vesznek, fogva tartanak, megaláznak és kizsákmányolnak, a világ" majd minden országában.Észak- Indiában gyerekek görnyednek egy félhomályos, levegőtlen helyiségben a gázégők fölé. Karkötőket készítenek, melyeknek tucatja negyven centet ér. Ezek a 9-14 évesek tíz órát dolgoznak minden nap. Szüleik készpénzért adták el őket, a műhely tulajdonosának S hogy mekkora az összeg, amelyért rabszolga lesz egy indiai gyerekből? 35 dollár.Országok, ahol legális a rabszolgaság: nincsenek. Országok ahol tavaly a jelentések szerint, száznál több embert adtak vettek Albániától az Amerikai Egyesült Államokon át,India a Balkán félsziget országai, Afrika, Európa, Suriname ,Tadzsikisztán, Venezuela Vietnam, Zambián keresztül, csak kiragadott nevek, az összes felsorolt ország közül. Forrás: az Egyesült Államok Külügyminisztériumának jelentése az emberkereskedelemről.Szakmát tanulni küldték ezt a fiúcskát szülei a benini főváros Porto Novo egyik műhelyébe.Pihenő és fizetség nélkül dogozik naphosszat. Csak engedéllyel léphet ki az utcára. Ha szófogadatlan, verést kap.A rabszolgaság ismert kutatója, s egyben az amerikai székhelyű Szabadságot a rabszolgáknak! szervezet igazgatója,Kevin Balés szerint a modern kori rabszolgatartás a teljes alávetés és a gazdasági kizsákmányolás elegye.A rabszolgák fölötti uralom ma nem a tulajdonjogon, hanem- Bales szavaival élve-" az erőszak végső hatalmán" alapul.A rabszolgaságot olykor könnyebb leírni, mint a nyomára lelni.Olaszországban 60 ezer kínai él, a becslések szerint, és előfordult, hogy legális és illegális bevándorlók is dolgoztak a rabszolgákkal egy helyen.A vendégmunkások mnkahelyi ellenőrzését ebben a Firenze mellet-ti bőrgyárban gyakran hiúsítják meg, a nyelvi akadályok, és a hamis személyi okmányok.Az eladósodás egész családokat taszít rabszolgasorba.Anyák és lányaik dolgoznak nehéz ,embertelen munkákat pl. téglaégetés,cipelik a hatalmas súlyokat, míg a fiúk és apák a tüzet táplálják. A gyártulajdonos anyagi erejüket jócskán meghaladó kölcsönöket ad,- orvosi kezelésre, temetésre, a szegény családoknak.Azok évek munkájával sem tudják törleszteni a kölcsönt, az uzsorakamatok és a tisztességtelen elszámolás miatt.Adósságuk így állandósul, és gyermekeik öröklik a szülők terheit.A világ fogolymunkásainak mintegy kétharmada /15 -20 millióan vannak / indiai, pakisztáni, bangladesi, és nepáli adósrabszolga. Az emberkereskedésért ma már hosszú börtön jár. Az amerikai külügyminisztérium szerint, a hosszú börtönbüntetések, a célratörő rendőri akciók,komoly erőfeszítések tanúsítják, hogy véget vessen az emberek adásvételének.Boszniában azért tartóztatták le májusban Milorad Milakovicsot, mert nőket vásárolt és adott el, bárjain, és bordélyain keresztűl.A gazdag szerb legbecsesebb ügyfelei közt voltak, az ENSz rendfenntartói, és a boszniai bevándorlási és vízumhívatalnokok. "Világos kapcsolat van a rabszolgaság és az állami korrupció között" - állítja Corbin Lyday aki az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hívatalánál dolgozott.