Mi történt a békákkal

Óriás varangy

Szörnyű híreket hallottam a békákról.
Nem is gondolnánk ,hogy ez az kicsiny állatka mekkora veszélynek van kitéve.Kutatók megállapították, hogy számuk hatalmas léptekben csökken. Pl a Yosemite parkban/Amerikában/ már egyetlen békát nem lehet találni.Az első lépés kipusztulásukhoz, az 1930 as években É- Amerikában a tavak halakkal való betelepítése volt.Ezt ugyan még a kutatók kivédték azzal,hogy minden olyan tavat , mely a békák élőhelye volt, teljesen halak, /pisztrángok/, nélkülivé varázsolták vissza, ami a nagy ásóbékák gyors szaporodásához vezetett.Azonban megjelent egy másik veszély ami a mai napig veszélyeztet minden békafajtát, ami egy bizonyos spóra.Ezek úgy hatnak a békákra mint a z emberekre az influenza vírusai azzal a különbséggel,hogy még a kutatók sem tudják honnan jött, mivel lehet megállítani, vagy megszüntetni.Sorra pusztítja a békák populációit, Amerikában ,Mexikóban a Panama csatorna erdeiben.Félő hogy egyes békafajok amik eddig ismeretlenek voltak a kutatók számára, de mára már az orvostudomány nélkülözhetetlen példái, amelyek olyan váladékot termelnek a bőrükön, amely igen sok betegség gyógyítására alkalmas szintén áldozata lesz, ennek a spórának.

 Azokból a tavakból patakokból amelyek ma már teljesen "békamentesek "tönkre megy az ökológiai egyensúly, kihal az élővilág, minden a zöld alga áldozata lesz, mert az ebihalak áldásos tevékenységük folytán ezek a vizek tiszták és megfelelő összetételűek maradtak, más élőlények számára.Az ebihalak feltúrták a medret ezáltal eltávolították a szennyeződéseket, lefolyt a felesleges homok, és algamentesítették a környezetüket hiszen ezzel táplálkoztak. Ma azok a helyek, ahol nyaranta hangos volt minden a béka jellegzetes hangjától, ma csend van. Kísérteties csend.Kutatók és biológusok százai kutatják ma, hogyan lehetne megszabadítani a békákra leselkedő spórától az élőhelyeiket ,teljesen tanácstalanok a számukra teljesen ismeretlen élő méregtől. 

 Legtöbb áldozatuk az Amerikában élő sárgalábú béka, de már találtak az esőerdőkben honos gyönyörű színezetű az orvostudomány számára nélkülözhetetlen gyönyörűséges kicsiny béka áldozatokat is . Hisz ez a spóra mint mindegyik, imádja a nedves vizes helyeket, és félő hogy igen hamar eljut a világ összes tájára.Mi lesz velünk békák nélkül.Gyermekként visítoztunk ha egyet megláttunk, s ma felnőttként reszkethetünk az életükért. Általuk más állatok is megszűnnek létezni, hiszen volt akinek eleség volt, volt ahol a talajtakarót tartotta rendben, s a nagyobb, kisebb tavak egyensúlya múlott rajtuk.
Ott ahol a petével tele lévő nősténybékák pusztulnak, egy teljes év békapopulációja képes kiveszni.Szívesen kiabálnék, mentsük a békákat! De ez nem csak nekünk lehetetlen ,hanem ma még szakemberek, kutatók, biológusok, legnagyobb félelme. Milyen lesz a világ békák nélkül?

Az elvesztett gólyák

A 365 magyarországi madárfaj minden napra ad tenni valót.Tizenegy világszerte veszélyeztet fordul elő nálunk,negyvenhárom fontos madár élőhelyünk van.Nincs olyan megyéje, régiója az országnak,ahol ne lenne egy ilyen terület.Vegye védőszárnyai alá a madárfiókákat a természetet.Magyarországon a madárvédelemnek igya gólyavédelemnek is nagy múltja van.Az első gólyafelmérés1941-ben készült,akkor 16000 fészkelő párról tudtunk.1974-ben amikor szervezetünk alakult,már kevesebb mint egyharmaduk, kevesebb mint4900pár maradt.

Kitartó munkánk eredményeként 1999re, körülbelül 5600 párra emelkedett a nálunk fészkelő fehér gólyák száma, és ez a létszám folyamatosan nő. A felmérés elsődleges célja, hogy pontos képet adjon a fészkelő gólyaállomány alakulásáról, és a madarakat veszélyeztető tényezőkről.A felmérés során gyűjtött adatok, elengedhetetlen feltételei sikeres gólyavédelmi munkánknak.Megvédjük őket az áramütésektől, az emberi brutalitástól,biztosítjuk élőhelyeiket,és segítünk az árván maradt fiókáknak talpra állni, azzal már nagy lépést az élhető világ fenntartásáért,a természet védelméért.
VESZÉLYEZTETETT FAJOK:túzok, parlagi sas,kerecsensólyom,EURÓPÁBAN VESZÉLYEZTETETT FAJOK:fehér gólya, kék vércse,szalakóta, haris.A gólya visszatérésekor ismét használni szeretné a fészkét, s ha ebben segítünk, ezt meg is teheti.Ha megfelelő a fészek minősége, és a környezet elég táplálékot biztosít, marasztalhatjuk a gólyákat, így gyarapítva állományukat.Egy egy élőhely természetes működésének fenntartásában a gólya kiemelt szerepet játszik.Teremtsünk, együtt megfelelő körülményeket ahhoz , hogy a fehér gólya jövő nyáron is visszatérjen hozzánk költeni!Igazi segítség a madaraknak mert támogatásunkkal lehetővé tesszük árván maradt fiókák mentését, segíthetünk a középfeszültségű távvezetékek szigetelését, a műfészkek kihelyezését.Ezzel együtt erősíthetjük a természet iránt elkötelezett emberek mozgalmát

A nagy utazók A darvak

Japánban Hookaido szigetén egy egyéves japán daru szárnyvégét megvillantva ugrik fel,udvarló vagy fenyegető tánca közben.Talán a mesékben vannak ilyen szép madarak.A darvak a legmagasabb és legelegánsabb röpképes madarak,amelyeket szépségükért, kecsességükért, valamint hosszú fárasztó vándorlásaikért tisztelnek.Sokféleségük talán olyan hatalmas és védendő mint vonulásuk, messzi tájakra.A kanadai darvak napnyugtakor hatalmas seregekbe gyűlnek a nebraskai Platte folyó fölött.A vonulás idején több mint félmillió kanadai daru pihen meg itt, mielőtt továbbrepülne a messzi északon lévő költőhelyek felé-a daruvonulás az egyik legnagyobb látványosság az állatvilágban. Az Oroszországból Spanyolországba tartó fiatal szürke daru teste elegánsan siklik Franciaország földje felett. A darvak aktív repüléssel akár ötven kilométert is megtehetnek óránként, ám szívesebben választják az energiatakarékos siklást, kihasználva a szeleket és a felszálló meleg légáramlatokat, a termikeket.

A darvak világa: A darvak igazi világpolgárok: a tizenöt faj öt földrészen van jelen, vonulásuk során sivatagok, hegyek, fagyott tundrák,valamint határok tucatjain repülnek át.Így ők a béke nagykövetei is, olyan népek között, amelyek összefognak, hogy megmentsék az elegáns madarakat, s megóvják sérülékeny élő és pihenőhelyeiket a mocsarakon, és füves pusztákon.Élőhelyeik elvesztése, és az ember terjeszkedése miatt sok, egykor jóval nagyobb területen honos faj- köztük a japán daru, a feketenyakú koronás daru, és az amuri daru- mára a parkok és rezervátumok védett területeire, sőt néha két ellenséges állam közti vitatott hovatartozású zónákba szorult vissza. Valójában a múlt mesél: a darvak ott vannak az egyiptomi sírokon, az orosz dalokban, az észak - amerikai indián törzsi totemeken, az ausztrál őslakosok táncaiban a görög - római mítoszokban , mozdulataik az ősi japán harcművészet mozdulatsoraiban.A szürke daru hűsége legendás. A faj a nagy elszigetelt mocsaras vidéken párban költ a legszívesebben. Csakhogy a hasonló élőhelyek egyre zsugorodnak, emiatt a darvak kénytelenek beérni a művelt területek közt rekedt lápréteggel. A darvaké a leginkább veszélyeztetett madárcsaládok közé tartozik, mivel az ember vadászta, üldözte, és terjeszkedésével az utolsó menedékeiből is kiszorította őket. Ősszel útban a telelőhelyre, majd tavasszal az északi költőhelyek felé haladva, vonulnak át fölöttünk.Útvonalaikat jó harmincezer év óta használják, ezek zömmel ma is az egykori Ős - Tisza és a mostani meder közötti terület fölött húzódnak.Valamikor itt szinte összefüggő mocsárvidék terült el.

A Hortobágyot övező kukoricatáblák egészen 1970-ig nem volt igazán vonzó e szép szürke madaraknak, aztán évről évre egyre többen lettek.Az utóbbi évtizedben számuk elérte a 60 70 ezer példányt és több "vendégéjszakát" körülbelül hat hetet töltenek nálunk.Újabban száz daru itt tölti a nyarat is.A daru alakja a magyar nép - és műköltészetben is feltűnik. Dalok, versek idézik, e kecses, szürke madarakat.Nagy a felelősségünk: ha már a darvak nem is fészkelnek többé Magyarországon, legalább maradjanak szívesen látott visszatérő vendégek.Ezért nem is kell olyan nagy áldozatot hoznunk.A kukoricatarlók késői beszántása, a vizes élőhelyek gondozása,éjszakázóhelyeik zavartalanságának megóvása, talán elegendő lesz ahhoz, hogy sok év múltán is részesei lehessünk a nagy látványnak, amint az elegáns szürke madarak méltóságteljes szárnycsapásokkal elrepülnek a lenyugvó nap irányába.

A globális felmelegedés hatása a tengereken

A globális felmelegedés gyökeresen megváltoztathatja a korallzátonyokat, s azok életközösségeit.Les Kaufman és Greg Stone is ezt vizsgálja. Korallmintákat helyeznek a vízbe melynek összetétele a 2100ra-várható változásokat modellezi. Hasonló kísérleteik alapján már rájöttek,hogy negyedével lassul a korallok növekedése"A korall az alapja mindennek.A zátonyok állatai és növényei, a korallban,vagy a korallon élnek".-mesélte nekünk Stone.Egy különleges mini tengeralattjárót szerkesztve, s abban lakva,melyben megoldott volt a ki és bejárkálás, víz alatti műtéttel ültetnek be, parányi jeladókat a halakba-anélkül hogy az állatot kiragadnák eredeti környezetükből és súlyosabb trauma érné.Miután a hal testén ejtett apró metszésen át behelyezték a mini jeladót,Kaufman a vízben mozgatja a halat, hogy ezzel is segítse, hogy a kopoltyúkon át kiürüljön az altató."Ha kótyagosan eresztenénk el a halat,- mondja- még rátalálna egy ragadozó, s egy kettőre végezne vele".Így megállapítható az is ,hogy a halak ritkán távolodnak el védett korallszirti otthonuktól.A következő hat nap során, összesen huszonhárom műtétet végeztünk, és hét különféle halfajt jelöltünk meg.E halak mozgását két akusztikus vevőkészülékkel követtük, élőhelyük a korallzátony mentén.

Vízalatti jelölési módszerünk bevált,A halak mindenfajta károsodás nélkül viselkedtek, beavatkozásunk után,és így megtudtuk, hogy a halak többsége egy körülhatárolható területen tölti ideje javát.Az első eredmények igen reményt keltőek - A tengeri rezervátumok, igen hatékonyak lehetnek abban,hogy megóvjuk a világtengereket a túlhalászástól, a szennyezéstől, és az emberiség oly hosszú ideje tartó pusztító tevékenységeitől. Ám a tenger még több segítségre szorul.Az elmúlt száz évben sok halfaj állomány csaknem a tizedére csökkent, s az emberi települések közelében, szinte mindegyik tengeri élőhely károsodott valamilyen módon.Egyéb módszerek mellett a víz alatti laboratórium, és a tengeri élőlényekről gyűjtött adatok alapján, értettük meg csupán, hogy milyennek is kell valójában lenni a tengernek.Az Aquarius kutató állomásról-ahol a halak társaságában éltünk- új szemszögből tárult fel előttünk bolygónknak az a 70 százaléka, melyet víz borít.A tengerfenéken álló "űrhajó" így a világtengerek egyik védőbástyája lett.

Április22.- a föld napja Kölcsönkapott bolygó

TERMÉSZETI ERŐ AZ EMBER?Civilizációnk és a föld ökológiai rendszerének alapvető kapcsolata radikálisan alakult át, három tényező egymást is erősítő hatására.Az első a népességrobbanás.A világ népességnövekedésének lendülete olyan erőteljes, hogy a robbanás még mindig tart,és ez továbbra is módosítja a bolygóhoz fűződő viszonyunkat.Jézus Krisztus és Julius Ceasar idején negyedmillió ember lakta a földet.

1776-ra, az Egyesült Államok megalapításának idejére, az emberi népesség elérte az egy milliárdot, a II. világháborút követő "baby boom" generáció haladta meg a két milliárdot, de a mai középgenerációs nemzedék még megéri, hogy bolygónk népessége meghaladja, a kilenc milliárdot.Vagyis: több mint tízezer nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a két milliárdot, hogy azután egyetlen nemzedék élete során, két milliárdról kilenc milliárdra nőjön. Nem nehéz belátni, hogy a gyors népességnövekedés növeli a keresletet a víz, az energia, az összes természeti erőforrás iránt, emiatt hatalmas nyomás nehezedik, a sérülékeny területekre, elsősorban az erdőkre.A második tényező ami megváltoztatja kapcsolatunkat a földddel:A tudományos technikai forradalom.

Az újonnan rendelkezésre álló képességek azonban nem mindig járnak együtt, újfajta bölcsességgel.Gyakran megsokszorozott erőnket, ősrégi viselkedésünk folytatására használjuk.Mert például az öntözés az emberiséget régóta csodálatos eredményekhez segíti, de ha túl sok vizet terelünk el, a folyók sokszor már el sem érik a tengert.Az egykori Szovjetunióban például gyapotföldek öntözésére vezették el az Aral- tavat tápláló két folyó vizét. Mára lényegében eltünt az egész Aral-tó.Azoknak a hibáknak, amit a természettel szemben elkövetünk, ma sokkal sulyosabb kövezkezményei lehetnek. Az új technológiák, és népességnövekedés hatására, az emberiség temészeti erővé vált.Az emberiség és a természet összeütközését okozó tényezők közül a harmadik legfontosabb:az- ahogyan az éghajlati válságról gondolkodunk.A problémára nem következetesen,és ez jól magyarázható a régi tudományos kísérletről szoló klasszikus történettel. Ha egy béka beleugrik a fazék forró vízbe, azonnal ki is ugrik belőle, mert érzi a veszélyt. Ha azonban a békát langyos vízbe teszük, és fokozatosan kezdjük el melegíteni, majd forralni, benne marad amedig ki nem mentjük.A globális felmelegedés egy emberéleten belül fokozatosnak tűnik, de a föld történetéhez mérten villámsebesen zajlik.Mi pedig különbek vagyunk a békánál, nem kell megvárnunk a forráspontot, megvan a képességünk, hogy kimentsük magunkat!

Jegesmedvék veszélyben

 Tavaly szeptemberben elkísértem a Hudson-öböl déli partjára Martin Obbard biológus kutatót, aki az Ontariói Természetvédelmi minisztérium támogatásával dolgozik.Körülbelül ezer jegesmedve él ezen a területen, az észak amerikai jegesmedvék legdélebbi élőhelyének, legdélebbi peremén.Obbard és társa az állatorvos biológus az utolsó szakaszában járt annak a négyéves kutatásnak, melynek során háromszáz jegesmedvetesti adottságait, és egyéb élettani jellemzőit vizsgálják.

 A mérések adatait annak a kutatásnak az eredményeivel vetette össze, melyet húsz évvel korábban ugyanazon a helyen folytattak. Obbard feltevése szerint ha a jegesmedvék az 1980-as években tapasztalt időpontokhoz mérten,két három héttel kénytelenek elhagyni a tenger jegét- abban az időszakban tehát amikor elődeik bőségesen belakmározhattak a gyürüsfókaborjakból- akkor ezt megsinylik, legyengülnek.Egy szeles szürke napon elindultunk az öböl felé.A fenyvesekkel szabdalt tundra fölött repülve a part fölé értünk,ahol megpillantottuk a jegesmedvéket. A nyári hónapokban koplalnak és várják az őszt, hogy a tengeren újra összeálljon a jég.Egy kilométerrel elöttünk,egy anyamedvét és egy bocsot vettünk észre ,és lejjebb ereszkedtünk.

 Egy altatólövedékkel elaltatva öt perc múlva békésen aludt.Leszálltunk,és közelebb lopóztunk a medvékhez.A kilenc hónapos medvebocs felkapaszkodott anyja testére, de kis idő múlva már ö is békésen aludt.A következő két órában testi paramétereiket vizsgáltuk,mindketten egészségesnek tüntek.Bár egészségesek, nem olyan szívósak, mint húsz évvel ezelött élt társaik,Obbard megállapította, hogy 1980 közepe óta, a Hudson öbölben élő jegesmedvék tömegének testhosszukhoz viszonyított aránya 15%-kal csökkent. Más szóval lefogytak.A Kanadai Vadvédelmi Szolgálat kutatói is megállapították, hogy az öböl nyugati felén élő jegesmedvék is nagy mértékben lesoványodtak.Szerintűk más folyamatok is arra utaltak, hogy a medvék nem jutnak elegendő táplálékhoz.Évtizedekkel ezelött nem volt ritka a hármas iker világra hozatala sem, ma már gyakorlatilag ilyen nem is fordul elő.Annak idején a tizennyolc hónapos bocsok negyven %-a önálló volt. Ma már csupán öt százalékuk az.A kutatók meggyőződése,hogy mindezt a tengeri jég olvadása okozza.Attól tartanak, hogy ha a klímatológusok előrejelzése igaznak bizonyul, az öbölből 2070-re eltűnik a jég, az ott élő jegesmedvék- a világ kb. huszonötezer példányából több ezer-elpusztúlnak.A kutatók úgy vélik, hogy a tengeri jég olvadása és a jegesmedvék testsúly csökkenése közötti összefüggés valószínűsíthető, ám még bizonyításra vár.Abban a kulcsfontosságú kérdésben azonban mindenki egyetért, hogyha tovább emelkedik a hőmérséklet és tovább olvad a jég szomorú sors vár a Hudson öböl jegesmedvéire.Nem jutnak majd elegendő táplálékhozDönteniük kell:vagy megtanulnak, karibura vadászni,Vagy északabbra költöznek. de mindenki meggyöződése, hogy ösztöneik, nem fognak megváltozni, és a kihalás mellett döntenek.

A nemek harca teknőséknél

Zandy Hillis Starr biológus veszélyeztetett frissen kikelt teknősök kicsinyeit tanulmányozza a Virgin szigeteken. A kutatók régóta tudják,hogyha a költés középsö harmadában, meleg az idő, a tojásokból több nőstény kel ki.Mostanában világszerte több nőstény született, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a fajra nézve.A viharok tovább erősítik a folyamatot,azzal, hogy ledöntik a fákat, amelyek hűs árnyat vethetnek a tengerparti fészkekre."A végletes időjárási körülmények, a nőstényeknek kedveznek"- állítja Hillis Starr.

Vándorló csorda

 A Porcupine folyónál élő karibucsorda egész észak Kanadát átszeli, amikor nyáron,az ellési időszak végén elhagyja Alaszka sarkvidéki vadrezervátumát.A csorda létszáma1989-töl2001-ig az utolsó számlálásig, 178 ezerről123 ezerre csökkent.A kutatók úgy vélik, hogy a jelenséget a klímaváltozás okozza.A tavasz egyre korábban kezdődik és ér véget, és így előfordúlhat, hogy a növényzet elhal, mielött a borjak elérnék a tél átvészeléséhez szükséges testsúlyt.

MENTSE MEG A VILÁGOT

Vegye fel a kapcsolatot egy Avon tanácsadóval, /nőknél ez igazán nem probléma/, hogy egy fa ültetésével szebb holnapot teremthessen a jövő generációjának.Az Avon kozmetikai cég 1 millió dollárt adományoz ennek a világméretű kezdeményezésnek a bevezetésére,melynek keretében elültetjük az első 1 millió fát a föld tüdejeként ismert, dél-amerikai őserdőkbe.Az ön segítségének köszönhetően, még több fát tudunk telepíteni. Az Atlanti Óceán Brazil Partjain lévő esőerdők 93% -a eltűnt.Az illegális fakitermelés, a levegőszennyezés, és az emberi beavatkozás, az erdők pusztulásához vezet,ez pedig katasztrofális következményekkel jár mindannyiunkra nézve.Az erdőirtás annyira súlyos probléma, hogy a globális klímaváltozás okai között a második helyet foglalja el- a fosszilis üzemanyag-fogyasztás égetése során keletkezett, szén-dioxid kibocsájtás után.A Hello Green Tomorrow /miénk a zöld holnap/kezdeményezés keretében ültetett fákkal az ENSZ Környezeti Programjának "Billion Tree- Milliárd fa" világméretű faültetési akcióját segítjük. Ahányszor 200 forintot adományoz, ültetünk Dél- Amerikában, és egy- környezetbarát papírból készült- információs zöld füzettel is megajándékozzuk, melyben, hasznos információkat, és "zöld"tippeket olvashat. Ne feledje:kis lépésekből nagy dolgok születnek!MENTSE MEG A VILÁGOT!Rendelje meg az adományozást igazoló Zöld füzetet,minél több darabot rendel annál több fa ültetéséhez járul hozzá.Újra telepítés, mérséklés, újrafelhasználás,újrahasznosítás,ÚJRAGONDOLÁS!