Április22.- a föld napja Kölcsönkapott bolygó

TERMÉSZETI ERŐ AZ EMBER?Civilizációnk és a föld ökológiai rendszerének alapvető kapcsolata radikálisan alakult át, három tényező egymást is erősítő hatására.Az első a népességrobbanás.A világ népességnövekedésének lendülete olyan erőteljes, hogy a robbanás még mindig tart,és ez továbbra is módosítja a bolygóhoz fűződő viszonyunkat.Jézus Krisztus és Julius Ceasar idején negyedmillió ember lakta a földet.

1776-ra, az Egyesült Államok megalapításának idejére, az emberi népesség elérte az egy milliárdot, a II. világháborút követő "baby boom" generáció haladta meg a két milliárdot, de a mai középgenerációs nemzedék még megéri, hogy bolygónk népessége meghaladja, a kilenc milliárdot.Vagyis: több mint tízezer nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a két milliárdot, hogy azután egyetlen nemzedék élete során, két milliárdról kilenc milliárdra nőjön. Nem nehéz belátni, hogy a gyors népességnövekedés növeli a keresletet a víz, az energia, az összes természeti erőforrás iránt, emiatt hatalmas nyomás nehezedik, a sérülékeny területekre, elsősorban az erdőkre.A második tényező ami megváltoztatja kapcsolatunkat a földddel:A tudományos technikai forradalom.

Az újonnan rendelkezésre álló képességek azonban nem mindig járnak együtt, újfajta bölcsességgel.Gyakran megsokszorozott erőnket, ősrégi viselkedésünk folytatására használjuk.Mert például az öntözés az emberiséget régóta csodálatos eredményekhez segíti, de ha túl sok vizet terelünk el, a folyók sokszor már el sem érik a tengert.Az egykori Szovjetunióban például gyapotföldek öntözésére vezették el az Aral- tavat tápláló két folyó vizét. Mára lényegében eltünt az egész Aral-tó.Azoknak a hibáknak, amit a természettel szemben elkövetünk, ma sokkal sulyosabb kövezkezményei lehetnek. Az új technológiák, és népességnövekedés hatására, az emberiség temészeti erővé vált.Az emberiség és a természet összeütközését okozó tényezők közül a harmadik legfontosabb:az- ahogyan az éghajlati válságról gondolkodunk.A problémára nem következetesen,és ez jól magyarázható a régi tudományos kísérletről szoló klasszikus történettel. Ha egy béka beleugrik a fazék forró vízbe, azonnal ki is ugrik belőle, mert érzi a veszélyt. Ha azonban a békát langyos vízbe teszük, és fokozatosan kezdjük el melegíteni, majd forralni, benne marad amedig ki nem mentjük.A globális felmelegedés egy emberéleten belül fokozatosnak tűnik, de a föld történetéhez mérten villámsebesen zajlik.Mi pedig különbek vagyunk a békánál, nem kell megvárnunk a forráspontot, megvan a képességünk, hogy kimentsük magunkat!