Jegesmedvék veszélyben

 Tavaly szeptemberben elkísértem a Hudson-öböl déli partjára Martin Obbard biológus kutatót, aki az Ontariói Természetvédelmi minisztérium támogatásával dolgozik.Körülbelül ezer jegesmedve él ezen a területen, az észak amerikai jegesmedvék legdélebbi élőhelyének, legdélebbi peremén.Obbard és társa az állatorvos biológus az utolsó szakaszában járt annak a négyéves kutatásnak, melynek során háromszáz jegesmedvetesti adottságait, és egyéb élettani jellemzőit vizsgálják.

 A mérések adatait annak a kutatásnak az eredményeivel vetette össze, melyet húsz évvel korábban ugyanazon a helyen folytattak. Obbard feltevése szerint ha a jegesmedvék az 1980-as években tapasztalt időpontokhoz mérten,két három héttel kénytelenek elhagyni a tenger jegét- abban az időszakban tehát amikor elődeik bőségesen belakmározhattak a gyürüsfókaborjakból- akkor ezt megsinylik, legyengülnek.Egy szeles szürke napon elindultunk az öböl felé.A fenyvesekkel szabdalt tundra fölött repülve a part fölé értünk,ahol megpillantottuk a jegesmedvéket. A nyári hónapokban koplalnak és várják az őszt, hogy a tengeren újra összeálljon a jég.Egy kilométerrel elöttünk,egy anyamedvét és egy bocsot vettünk észre ,és lejjebb ereszkedtünk.

 Egy altatólövedékkel elaltatva öt perc múlva békésen aludt.Leszálltunk,és közelebb lopóztunk a medvékhez.A kilenc hónapos medvebocs felkapaszkodott anyja testére, de kis idő múlva már ö is békésen aludt.A következő két órában testi paramétereiket vizsgáltuk,mindketten egészségesnek tüntek.Bár egészségesek, nem olyan szívósak, mint húsz évvel ezelött élt társaik,Obbard megállapította, hogy 1980 közepe óta, a Hudson öbölben élő jegesmedvék tömegének testhosszukhoz viszonyított aránya 15%-kal csökkent. Más szóval lefogytak.A Kanadai Vadvédelmi Szolgálat kutatói is megállapították, hogy az öböl nyugati felén élő jegesmedvék is nagy mértékben lesoványodtak.Szerintűk más folyamatok is arra utaltak, hogy a medvék nem jutnak elegendő táplálékhoz.Évtizedekkel ezelött nem volt ritka a hármas iker világra hozatala sem, ma már gyakorlatilag ilyen nem is fordul elő.Annak idején a tizennyolc hónapos bocsok negyven %-a önálló volt. Ma már csupán öt százalékuk az.A kutatók meggyőződése,hogy mindezt a tengeri jég olvadása okozza.Attól tartanak, hogy ha a klímatológusok előrejelzése igaznak bizonyul, az öbölből 2070-re eltűnik a jég, az ott élő jegesmedvék- a világ kb. huszonötezer példányából több ezer-elpusztúlnak.A kutatók úgy vélik, hogy a tengeri jég olvadása és a jegesmedvék testsúly csökkenése közötti összefüggés valószínűsíthető, ám még bizonyításra vár.Abban a kulcsfontosságú kérdésben azonban mindenki egyetért, hogyha tovább emelkedik a hőmérséklet és tovább olvad a jég szomorú sors vár a Hudson öböl jegesmedvéire.Nem jutnak majd elegendő táplálékhozDönteniük kell:vagy megtanulnak, karibura vadászni,Vagy északabbra költöznek. de mindenki meggyöződése, hogy ösztöneik, nem fognak megváltozni, és a kihalás mellett döntenek.