2011. szeptember 23., péntek

AZ ARAL - TÓ PUSZTULÁSA


Az Üzbegisztán és Kazahsztán határán található Aral -tó 1960 -ig, a Föld legnagyobb tava volt. Ez a lefolyástalan óriási víztömeg a száraz, forró nyarú és roppant hideg telű Turáni - alföldön helyezkedik el, hatalmas párolgási tömegét/65köbméter/év/ ezen időszakig - a csapadékmennyiségen/ 9 köbméter/ év/-túl az Amu -darja, Szir darja folyók pótolták, melyek a közép - ázsiai hegyvidék gleccsereiből táplálkoztak. A tó mára három kisebb tóra zsugorodott, korábbi 1040km3 -es víztömege 231 km3- re, kiterjedése 69,530 négyzetkilométerről 31 200 négyzetkilométerre csökkent, a két korábban tápláló folyó közül egyik sem éri el. Ez az ökológiai katasztrófa csak részben "köszönhető" a klímaváltozás hatásainak, mivel a folyók közel azonos vízmennyiséget szállítanak ma is.

Az 1950 - es évektől azonban a Szovjetunióban kitűzték a gyapottermesztés mindenáron történő növelését, mely területeket a két folyóból nyert vízzel öntöztek.A folyók a növekvő, s az immáron egyéb növénykultúrákra is kiterjesztett öntözés miatt hamarosan már csak a korábbi vízmennyiség egytizedét szállították a tóba, majd a természet eme köldökzsinórja végképp elszakadt. A kiszáradt tófenékről évente 100 millió tonna magas sótartalmú port repít szét a szél, s terít el, közel és távol. Korábban a víz felülete által képezett pára, amely megakadályozta a Szibéria felöl érkező zord, hideg levegő beáramlását, mára szabad utat kapott, ami az évi középhőmérséklet csökkenéséhez, s ezzel a gyapottermelés visszaszorulásához vezetett. A környezeti katasztrófa a közelben végzett szovjet vegyi fegyver - kísérletekkel kiegészülve a mai napig okoz az itteni településeken megbetegedéseket, mint pl. Nukuszban. Bár ezt, a mai szétesett Szovjetunió tagadja, ám totálisan hozzájárult egy hatalmas öko-katasztrófa kialakulásához, és a Föld e csodálatos jelenségét tették tönkre, lakóival együtt!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése