Közel - Kelet csodaországa: Jordánia

Merné valaki azt mondani a jordániai fővárosra, Ammánra,hogy olyan öreg mint az országút? Kikérné magának. Sokkal öregebb. Jerikó és Damaszkusz mellett,a világ egyik legrégibbb,a bibliai korban is létezett városa.Később hanyatlásnak indult,csak a 20.század elején ébredt fel hosszú álmából, de akkor roham tempóban hozta be a lemaradását.Ókori színháza, és bazilikája antik ékszerek, az az ultramodern városképben. Forgalmas eleven világváros,ahol minden kapható, a nyugati márkás holmitól, a keleti csemegékig.Bazár is van, az árusok már magyarul szólongatják a turistáinkat:"Gyere be kicsit, csak nézni"S bemegyek csak nézni.És kijövök két szatyor fűszerrel, mézédes arab édességekkel. Elveszni sem lehet a kétmilliós házdzsungelben, annyi a taxi.Nyugodtan beszállhatunk,nem fognak megkopasztani.Mivel Ammánból minden nevezetes hely könnyen elérhető,érdemes taxit fogadnunk.


SZIKLAVÁROS RÓZSASZÍNBEN

Naponta turisták ezrei keresik fel a nabateus arabok kétezer éves sziklavárosát, Petrát. Petra Jordánia gyöngyszeme. Mély szurdokok között kanyarog az odavezető út, a táj lélegzetelállítóan gyönyörű, de a Sik /azaz szűk/ - szorosnál, át kell szállnunk négy kerékről, négy lábú járművekre.Választhatunk lovat, szamarat, tevét. Megadom magam egy vidám beduin kisfiú, bús képű tevéjének, és a "sivatag hajóján" hullámzom a képről már jól ismert épülethez, a Fáraó Kincstárához. Úgy faragták ki rózsaszínű homokkőből, akár egy szobrot. Kiemelkedik belőle, mint dióbél a héjából.



WADI RUM - ÉJSZAKA A SIVATAGBAN
"Végtelen visszhang zeng benne,nem e világi" - írta e gyönyörű, vad, sivatagról Arábiai Lawrence. Ma már csak kőhalmot találnak a híres brit kalandor egykori szálláshelyén, de általa a bölcsesség hét oszlopának nevezett sziklaszurdok szinte visszhangozza a szavait. Nem e világi. A kőzetek harmincmillió éve törtek fel a mélyből, és valóban úgy merednek a magasba, akár a gigászi oszlopok. Ezen a köves, sziklás, homokos, terepen, csak dzsippel lehet közlekedni.Éjszakára is ott maradunk, felejthetetlen élmény vendégszerető beduinokkal vacsorázni a csillagfényes éjszakában.

MÁSNAP.

Állok a Nebo - hegyen, ott, ahol Mózes megpillanthatta az Ígéret földjét.Ha arra gondolok ,hogy otthon most tél van, itt meg süt a nap, mindjárt lemegyek és megfürdöm a királykék,Vörös - tengerben, akkor tudom, mit látott Mózes. Ugyanazt mint én. Jordániát.

Közel-Kelet csodaországa Jordánia. Lehet búvárkodni, a Vörös - tengerben, fantasztikus formájú vörös sziklafalat mászni a Wadi Rum sivatagban. Felkeresni az Ószövetség szent helyeit,ahol megkeresztelték Jézust, Illés próféta ketté választotta a Jordán vizét, mielőtt a mennybe száguldott. A földünk. Ez a hely is a földünk szépségeit, egyediségét igazolja. S mi háborúzunk e szent helyeken? MIÉRT?

Itt telelő gólyáink

Amint arról augusztus végi felhívásunkban beszámoltunkk, a júniusi időjárásban "megcsúszó" fehér gólya költések késői fiókáiból nagy eséllyel több madár is itthon maradhat télen, emelve az utóbbi években egyre nagyobb számban áttelelő gólyák számát. Az előrejelzés - úgy látszik - bejött, egyre több gólya megfigyelés érkezik Monitoring Központunkhoz, ezért fontos néhány szót ejteni arról, hogy mit tehetünk gólyáink védelmében.

Mivel és hogyan etethetők a telelő gólyák?A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit: halat, békát, kígyót, kis rágcsálókat megfognak, amit le tudnak nyelni.

Ez a stratégia szinte az énekesmadarakéhoz hasonlóan megkönnyíti a téli etetésüket, amihez a következő táplálékokat használhatjuk:

női tenyérnél nem szélesebb vagy ekkorára darabolt hal, elsősorban keszegfélék;

10-15 cm hosszú, kolbász vastagságú nyers marhahús (nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt sem állatnak, sem embernek nem adható!) darabok;

tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és napos kacsa tetemek.Egy gólya napi táplálékigényét: 3-5 tenyérnyi keszeg, egy nagy marék marhahús nyesedék, 6-8 egér, 1-2 süldő patkány, 3-4 naposcsibe vagy -kacsa télen is fedezi.

Az etetés elkezdése a dolog legkényesebb része. Lassan, nem közvetlenül a madarak felé haladva közelítsük meg max. 6-8 méterre a földön keresgélő gólyát, majd lassú, nyugodt, alulról induló kézmozdulattal dobjuk a madár elé 1-2 méterre a táplálékdarabokat. Amint ezzel megvagyunk, óvatosan hátráljunk el, hagyjunk teret és időt a madárnak, hogy felfedezze az élelmet, hogy rájöhessen, neki próbálunk segíteni.

Néhány alkalom után már nem nagyon kell óvatoskodni, a madarak tudni fogják, sőt, várják is az etetést, különösen akkor, ha alkalmazni tudjuk az alábbi praktikákat:

Etetéskor érdemes fütyülni, hívóhangot hallatni - a lényeg az, hogy mindig ugyan azt a hangot adjuk -, mert ezt a madarak gyorsan megtanulják, és tudni fogják, hogy a közeledő ember táplálékoz hoz.

Próbáljunk meg a nappal azonos időpontjában élelmet vinni a gólyáknak, akik néhány alkalmat követően már várni fogják ezt, távolabbról is odarepülnek, ami azért is fontos, hogy a táplálékot ők, ne pedig macskák és kutyák szedjék össze.

A képeken látható telelő fehér gólyákat a környékbeliek rendszeresen etetik,amit a madarak megtanulnak kihasználni. Az ilyen gondoskodó helyeken a gólyák az emberek nagy örömére rendszeres áttelelővé válhat.

Mégegyszer a Vörös áradatról

Az október 4.-én történt iszapkatasztrófa, főképpen Kolontáron és Devecseren pusztított végig. A tájékoztatások szerint mintegy egy millió köbméter vörös iszap ömlött ki a zagytározóból. A károsodott terület a becslések szerint, Veszprém megyében megközelíti az ezer hektárt. Az emberi áldozatokat is követelő katasztrófa után a kormány megkezdte a helyreállítást. A szörnyű károkról és természeti értékek pusztulásáról,Baracskay Lajost az OMVK Veszprém megyei területi szervezetének titkárát kérdeztük. Elmondta, hogy a katasztrófa miatt felhívást tettek közzé,hogy a megye és az egész ország vadgazdálkodói támogassák a bajba jutott Veszprém megyei településeket. A legfontosabb feladat most az, hogy a lakosság életét rendezzék, és csak ezt követően lehet majd a külterületekkel foglalkozni.Baracskay Lajos arról beszél,hogy amennyiben a talaj pH-ja engedi azonnal erdőt kéne telepíteni,hiszen a legfejlettebb növénytársulások a legalkalmasabbak, a sebek gyógyítására.Ilyen esetekben mindig az erdészeket hívják. Ahogyan a terepjáróval áthaladunk Devecseren, mindenütt vegyvédelmi ruhába öltözött emberekkel találkozunk.Rajtunk is maszk van, mert lassanként szikkad a terület,és a szálló vörös por irritálhatja a nyálkahártyát, - sokan köhögnek. A legnagyobb problémát a maró hatású lúg, /NaOH/tartalma okozza, amit az alumínium - hidroxid bauxitból való kivonására használnak, és aminek egy része visszamarad a vörös iszapban.Baracskay Lajos azt is elmondta, hogy teljes vadászati és horgászati tilalom lépett életbe, a Marcal folyón, és árterületén, a Torna patak, a Gerence, a Kodó, a Cinca patakon, a Kigyós patak a Rába folyó és a Mosoni - Duna érintett szakaszán és,Dunán is, és a Mersevári tőzegbanyatavon, és lápon, és a Nagypinti bányatavon.Részleges vadászati tilalmat rendeltek el, Veszprém megyében a Fekete István vadásztársaságnál,a Képesfa, vadásztársaságnál, a Sümegi Kinizsi vadásztársaságnál, a Somlótája vadásztársaságnál, a Marcal - Bitfaközi vadásztársaságnál,és még kb. három közeli vadásztársaságnál.Ezek a tilalmak október négytől léptek életbe.Az intézkedés a vadászatra jogosultak területének, a vörös iszappal borított részeit érinti,valamint azok egy kilométeres védőzónáját.A szennyezéssel érintett vízterületeket, és azok szintén egy kilométeres védőzónáját.Majd újabb korlátozó intézkedéseket vezetnek be, a környező összes vadásztársaságoknál.Veszprémgalsa közigazgatási területén határozatban tiltják meg a földművelést.B.L. még elmondta,hogy számottevő vadhullásról nem tudnak, de az iszappal elárasztott területekre, ki sem tudtak menni az erdészek, és vadászok. Továbbá a szennyezett patakokat magánszemélyek nem közelíthetik meg, így egyenlőre nem tudják mi vár rájuk. Az MgSzH. Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Apácatorna, Tüskevár, Kisberzseny,Veszprémgalsa, közigazgatási ,határozatban tiltotta meg a talajművelést.Prof.dr. Németh Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet korábbi vezetője a napokban bejelentette,hogy az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a föld felső rétegeiben maradt a vörös iszap anyagának jó része. Ezt magam is láttam, hiszen a tározó kiszakadt gátja alatt most földgyalukkal dolgoznak. Itt első ránézésre is látszik, hogy a felső rétegekben jelen van a vörös iszap, míg az alsóbb rétegekben már nem, vagy alig látszik. A tározó alatt ipari bányamunkagépek,bilencsek, köbméteres kanalakkal felszerelt markolók dolgoznak, hogy megépítsék a védőgátat.Tehát a munkálatok folynak, az áldozatok, házai még mindig vöröslik a az iszaptól, a fák, megtisztítása, alig alig halad, holott a gyönyörű kastélyparkban a legkűlönbféle, értékes fák, és egzotikus fák, várják, hogy törzsükről lemossák, az ott maradt vörös iszapot.Remélhetjük csak, hogy megmenekülnek. A felelősség megállapítása még mindig folyik!