Megint: A környezettudatosság, ökológiai lábnyom! Hogy mindenki megértse!

Magyarország ökológiai lábnyoma jelenleg másfélszerese, az ország tényleges területének,azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeit terheljük!

A természet állapota, az emberiség által igénybe vett készletek fogyása, és a globális környezet- szennyezés azt mutatja, hogy "ökológiai lábnyomunk"/ecological footprint/ messze meghaladja az emberiség tartós fennmaradásához szükséges "méreteket." Lássuk kicsit részletesebben, mit is jelent ez a meghatározás?

Az "ökológiai lábnyom" azt mutatja, hogy mily mértékben veszi az emberiség /személyes és ipari/ fogyasztásával, és az ehhez kapcsolódó környezetszennyezéssel igénybe, a Föld ökológiai erő- forrásait.

E globális mutató segítségével megállapítható, hogy mennyire vannak összhangban az emberek által a természeti javakra támasztott sokféle igény, bolygónk ökológiai újratermelési kapacitásával. Mily mértékben képes a szárazföld, és a tengerek, biológiailag produktív része regenerálni, az emberek által elfogyasztott készleteket, és befogadni, ártalmatlanítani, az ennek során keletkező szennyező anyagokat, és hulladékot.

Az erre alapozott becslési módszerekkel felmérhető, hogy adott, és hosszabb távon, változatlannak tekintett életvitel mellett,- a rendelkezésre álló és prognosztizálható készletek mennyiben nyújtanak ahhoz fedezetet! A kép elkeserítő! Szennyezzük és feléljük magunk alatt a Földet, jövő nemzedékeink elöl!

Földünk eltartó képességét, már 1987 -ben meghaladta, és 2006 -ban ENSZ becslések szerint, az emberiség 1,4 -szer több erőforrást vett igénybe, mint amennyi regenerálódni tud Földünkön.

De mit is jelent az, hogy egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit? A "deficit" a készletfogyás mellett, olyan környezeti ártalmakban jelentkezik, mint vízhiány, talajerózió, elsivatagosodás, a mezőgazdasági termelékenység stagnálása, vagy visszaesése, fajpusztulás, halászat összeomlása, a talajvízszint csökkenése, a legelők kimerülése, és a klímaváltozás.

Számos kutatás rámutatott arra, hogy az esztelen pazarlás mellett, a Föld népességének alakulása, a legfőbb tényezők, amik az ökológiai lábnyomunk "elméretezéséhez" vezethet.

Az ökológiai lábnyom kiszámításánál alapvetően a következő tényezőket szokás figyelembe venni: Étkezés: mennyi élelmiszert fogyasztunk, mennyi terület szükséges ennek a mennyiségnek az előállításához, és mennyi az ezzel járó hulladéktermelés. Lakhatás: Mekkora területet foglalunk el házunkkal, kertünkkel, mennyire szennyezzük azt, mivel biztosítjuk a számunkra szükséges hőmérsékletet, és az mennyi környezetszennyezéssel jár! Mivel közlekedünk,mit vásárolunk, s azt hogyan szállítjuk, hiszen a közlekedés igen meghatározó lehet a környezet szennyezését illetően. Mennyi hulladékot termelünk, abból mennyit hasznosítunk újra, mennyi az,ami szintén környezetszennyezést okozhat. Életvitelünk mennyire környezetkímélő?

Mint láthattuk Magyarország ökológiai lábnyoma mintegy másfélszerese területének, tehát életvitelünkkel a jővő nemzedékét terheljük. E "túlméretezett lábbeli" következménye Magyarország várható klímaváltozásai is. A hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja leginkább, és a hőmérséklet emelkedése főleg az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érezhetően kevesebb lesz a csapadék, az enyhe telek miatt elszaporodnak a kártevők.

Hogy mindezek a tényezők miként hatnak például mezőgazdaságunkra, és állattenyésztésünkre, arról egy külön fejezet szólhatna. Országunk meghatározó személyiségei külön figyelhetnének arra, hogy erősen import - export orientált ország vagyunk, ami szintén erősen befolyásolhatja, országunk szennyezőanyag kibocsátás mennyiségét.

Egyszóval óriási országunk környezeti terhelése. Mindenkinek oda kellene figyelni,mennyi az a káros ill. túlhasználás, amivel már hozzájárul ökológiai lábnyomunk túlméretezéséhez. El kell gondolkodnunk, hogyan élnek majd gyermekeink, unokáink, egy erősen leterhelt, és természeti adottságaitól megfosztott területen, amit nekünk, ill. esztelen felhalmozásunk, és az ebből származó hulladéközön okozta természeti adottságaink elsöprésének köszönhetnek!

Egyáltalán nem biztos, hogy amit kapnak tőlünk, természeti, gazdasági örökséget, arra büszkék lesznek, hiszen egy mai fiatal sokkal felvilágosultabb, és környezettudatosabb, mint a mostani elöregedett nemzedék. Ne mondjuk azt, hogy "majd a fiatalok"! Nem! Nekünk is erkölcsi kötelességünk, élhetővé tenni Magyarországot, és egyben a kék bolygót!!!!

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

Az ökológiai lábnyom, a mai erőforrások, és természeti lehetőségeinkben használt érték,amely kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett, egy emberi társadalmi egységnek, milyen mennyiségű vízre, földre,élni való területre van szüksége, önmaga eltartásához, és az általa termelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés Villiam Rees, és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik.Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, társadalmi csoportokra,régiókra, országokra, vagy egyéb vállalkozásokra is.




A lábnyom analízise: figyelembe veszi az egyes csoportok, mintegy - család-város,energia - étel - víz,építőanyag és más fogyasztását,hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával,az embereket a meglévő erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására, és a fogyasztói társadalom bevett szokásai megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyom adatait gyakran használják érvként, a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja leginkább az erőforrás takarékosság tudatosítása, és a figyelem felkeltése, az iparosodott országokban!

A pusztuló esőerdő, általános veszélyeztetés!

Amazónia haldoklik! Az esőerdők általában az egész világon haldoklanak. A tét az esőerdők páratlanul gazdag növény, és állatvilága, az őslakók és ősi kultúrájuk - s az a remény, hogy a betegségekre új gyógyszereket találjunk. Veszélyben van, egész bolygónk egészsége, és jóléte! Naponta percenként csaknem 70 holdnyi esőerdő hal ki,- nagyobb mint a New Yorki Centrál park. 1988 -ban egy Belgiumnyi esőerdőt nem csak kiírtottak, hanem visszafordíthatatlanul elpusztítottak.

Nem pánikkeltés amikor azt mondjuk, Amazónia néhány évtizeden belül sivataggá válhat. Afrikában volt valamikor hasonló esőerdő. Ma

az egész terület Szahara néven ismert. Mi a világ népeinek, és nemzeteinek tagjai,nem lehetünk sem közömbösek, sem,kívülálló szemlélők. Bűnrészesek vagyunk ebben a " fejlődésben"és ezért kötelességünk segíteni, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket és utakat, amelyek segítségével az esőerdő sebeit, begyógyíthatjuk.

A trópusi őserdők megsemmisítésére úgy tekintenek, mint
a világ történelmének legveszélyesebb fenyegetettségére. Az esőerdők fenyegető pusztítása, az írtás, az égetés, az állattenyésztés, a fakitermelés, a bányászat, a duzzasztógátak, az utak építése, olyan válságot idéz elő, amely egy atomháborúéhoz hasonlítható. A következmények világszerte pusztítóak volnának: áradások, erózió,

elsivatagosodás, a vízmedencék, folyómedrek kiszáradása, valamint az éghajlat megváltozása világszerte.

Mint az atomveszély esetében, itt is abban rejlik az igazi veszély, hogy az emberek félrenéznek, és a problémát egyszerűen száműzik, elfelejtik a cselekvéseikből. Az általános éghajlat - melegedés, és az óceánok emelkedése olyan katasztrófális jövőt jelentenek, ami elött az átlagpolgár egyszerűen behunyja a szemét. A kérdés olyan sokrétű, mint az esőerdők egészen meglepően összetett ökológiai rendszere.

Az esőerdő megmentése, - egyben bolygónk, és saját magunk megmentése! / és egyik feltételezi a másikat/ - egyaránt kíván megértést, és hajlandóságot a cselekvésre! Meg kell értenünk, hogyan játszódik le a fejlődés folyamata, az esőerdőn belül, ill. azon kívül. Itt számtalan szociális, politikai, és gazdasági összetevő van, amely mind a fejlődő, mind a fejlett országokban hat. Mindnyájunknak el kell gondolkodni azon, hogy milyen értékítéletek határozzák meg cselekvésünket, és hogy mennyire befolyásolják ezek az értékítéletek a világot. S ha ezt megértettük, akkor cselekednünk is kell, -mégpedig gyorsan! Másképp ugyanis, nemsokára már késő lesz!

LÁRNAKA, CIPRUS:i.e. 1400 óta lakják

Lárnaka Ciprus legöregebb városa, az itteni élet jelei 6000 évre nyúlnak vissza. Az egykori Citiumban ma alig 80 ezren élnek, viszont 25 km-es tengerpartja miatt népszerű üdülőhely.Ciprus nagy előnye, hogy klímájának köszönhetően strandjai egész évben látogathatók. A legjellegzetesebb látnivalók "Kition romjai", amelyek még az i.e. 13.századból valók. Az ásatások során hatalmas kőtömbökből álló ciklopszfalazat, és öt templomból álló épületegyüttes maradványai kerültek elő. A városon belül az erőd, és a Szent Lázár - templom lehet érdekes látványosság, míg a városon kívül a Kamares / régi vízvezeték/, ill. a több ezer flamingó költőhelyéül szolgáló Sóstó nyújthat kellemes élményt.

HANIA, KRÉTA,GÖRÖGORSZÁG i.e.1400 óta lakják

A sziget nyugati részének egyik leghangulatosabb települése. A város 150 km-re fekszik Herakliontól, és i.e. 1400 óta élnek itt emberek. Jelenleg alig 60 ezren élvezik a török és a velencei stílusjegyektől hemzsegő várost. Az állandó lakosokon kívül sok ezer turista érkezik külföldről, akik napközben a napernyőkkel fedett sikátorokban élvezhetik Hania hangulatát, majd délutáni forróságot a tengerparton próbálják átvészelni.A látványosságok közül érdemes megnézni, a Splantzia városrészben található Szent Rocco barokk templomot, az ortodox katedrálist, a kikötőt, és a világítótornyot, valamint a központi piacot.

PLOVDIV , BULGÁRIA i.e.3000 4000 óta lakott

Bulgária második legnagyobb városában a letelepedés első bizonyítékai egészen időszámításunk elött 6000 -ig nyúlnak vissza. Plovdiv ma az ország középső részén, a Marica folyó két partján helyezkedik el. Az egykori Oszmán birodalom uralkodásának nyomain túl, szinte minden korból találunk érdekes emlékeket. Igaz Plovdiv és egész Trákia, ma is a mezőgazdaságáról híres, ám a történelmi látványosságok miatt érdemes e városba is ellátogatnunk. A legtöbben a városközpontban lévő mecsetet keresik fel, de híres az 1970 - es években feltárt római kori amfiteátrum, és színház is. Jellegzetességei a 19 sz.i vallási épületek, ortodox templomok, két török dzsámija, és zsinagógája. Az óvárosi utcácskákban, szépen felújított, és gazdagon díszített faspalettás ablakokkal tagolt, a bolgár reneszánsz stílusjegyeit viselő házakban gyönyörködhetünk.

ATHÉN GÖRÖGORSZÁG i.e. 4000 5000 óta lakott

A klasszikus görög és nyugati civilizáció szülőhelye.A mai élénk nyüzsgő metropolisz tulajdonképpen ráépült ókori elődjére.A hatóságok különös gondot és figyelmet fordítanak,a történelmi emlékekre,amelyek a görög kultúra klasszikus korából,főként az i. e.5. századból származnak.Emberek már lakhattak a területen,az i. e.11 - 17. században,de az írásos történelem az i.e.1400- ig nyúlik vissza.A város legnevezetesebb látnivalója az Akropolisz. fontos látványossága az agora,a királyi palota, és a város szívének tekinthető Szintagma tér, ahol ma leginkább tüntetések zajlanak. aki inkább a város hangulatát akarja megtapasztalni, és csak tudat alatt akarja élvezni az ősi metropolisz évezredes múltját,azoknak a város éjszakai életéből ragadnánk ki egy egy jellegzetességet. Itt vannak pl. a fiatalabb generáció kedvencei, a barakiák.Ezek a pubszerű helyek főleg a ma divatos zenékkel szórakoztatnak. Ahol viszont a buzuki hangja élőben szól,és színpadon láthatjuk a zenészeket, azok a buzukiák.