Negyedszázada történt a csernobili katasztrófa

25 éve 1986 április 26-án történt az emberiség atomfelhasználásának egyik legnagyobb atomkatasztrófája, a csernobili erőmű négyes blokkjának robbanása. A detonáció során hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott az atmoszférába, melyből bőségesen kapott az akkori Szovjetunió nyugati része, valamint Európába is eljutott. Moszkva csak napokkal később ismerte be a történteket.

A csernobili atomerőmű Kijevtől 130 km-re északra található. A hat blokkosra tervezett erőmű építését még 1969 - ben kezdték meg, az első négy blokkját 1984 - ben helyezték üzembe. Az erőmű közel sem sikeredett tökéletesre. Fennállt pl. a lehetősége annak, hogy egy esetleges áramszünet során, nincs mivel keringetni a hűtővizet, amelyre még a reaktor leállítása esetén is szükség van.Ezen probléma elkerülésére felmerült egy ötlet,amelyet éles helyzet elött le kellett tesztelni, modellezni. A próbát csökkentett reaktor -teljesítmény mellett lehetett csak elvégezni, amelyhez kapóra jött a négyes blokk karbantartásából adódó ütemezett leállítása. Ezt 1986 március 25-én kezdték meg, de a hétvége miatt, mikor is többletenergiára volt szükség, 50 százalékos teljesítménynél félbeszakították a leállítási szekvenciát, a reaktor tovább működött félgőzön. Ez nem tett jót neki, s mikor 25-án tovább csökkentették a teljesítményt, a reaktor már extrém instabil állapotban volt. A láncreakció hirtelen összeomlott, a teljeítmény visszaeset egy százalékra. A teszthez min. 10% - os teljesítményre volt szükség , s a biztonsági előírásokra fittyet hányva, vadul növelni kezdték azt. Üzemen kívűl helyezték a legnagyobb mentsvárat is, az erőmű biztonsági rendszerét is. Majd annak ellenére, hogy a teljesítmény a szükséges mérték alatt volt, megkezdték a tesztet.

Ez a döntés végzetes hiba volt, a reaktor melegedni kezdett, egy konstrukciós hiba következtében, az ellensúlyozó automatika miatt megfutott a láncreakció, a teljesítmény az egekbe ugrott, meggörbültek a fűtőanyag - rudak, felforrt a hűtővíz. A reaktorblokkot pillanatok alatt, kettő hatalmas robbanás rázta meg, a falak szétszakadtak, a reaktortető lerepült. A fűtőanyag összeolvadt, izzó masszává alakult, a detonáció során pedig hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe. Súlyosbította a helyzetet, hogy Moszkva csak három nappal a történtek után, ismerte be a katasztrófát, mikor már Svédországban is mérni lehetett a radioaktivitást. A reaktor összesen tíz napig égett, a környékről 200 -ezer embernél is többet kellett kitelepíteni.

A romeltakarításban több százezer katona vett részt, akiket likvidátoroknak, vagy bio-robotoknak hívtak. Miután a sugárzó anyagok eltávolítására hivatott robotok az őket ért írtózatos sugárzástól tönkrementek,/!/ emberi erőt kellett mozgósítani. Arról, hogy hányan vesztek oda, a munka kapcsán elszenvedett írtózatos, több életre elegendő sugárzás miatt, nincs pontos adat, egy biztos: kevesen élték meg a nyugdíjas kort. A likvidátorok a környéken élő összes állattal is végeztek, hogy ne vigyék tovább a sugárzást!

Oroszország 45 millió, Franciaország pedig 47 millió eurót ajánlott fel, a csernobili atomerőmű felrobbant atomreaktora köré építendő új betonszarkofág építéséhez, azon a csúcstalálkozón, mely Kijevben nyilt meg kedden, a katasztrófa 25. évfordulóján.

"A csernobili katasztrófa mély sebet hagyott, amellyel Ukrajnának még sok éven át együtt kell élnie!" hangzott el a találkozón, Viktor Janukovics Ukrán elnök szájából. Egyuttal köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek amiért nem hagyja Ukrajnát egyedül, ebben a rettenetesen kiszolgáltatott állapotban. Egyben emlékeztetett rá, hogy a tragédia megtörténtéért, az akkori egész Szovjetunió a felelős, / felsőbb utasítás/ azonban a történtek okozta hatalmas károk felszámolására, Ukrajna az elmúlt években hatalmas erőfeszítéseket tett. A károk felszámolására tett intézkedésekre dollárszázmilliókat fordítottak, pusztán a költségvetésből.

Az Európai Bizottság 110 millió euróval járul hozzá az új szarkofág megépítéséhez,- közölte még hétfőn az ukrán fővárosban José Manuel Barroso bizottsági elnök.

NINCS JOGUNK CSERNOBILT ELFELEJTENI!

Utoljára a húsvétról.

A nyugati világ legnagyobb tavaszi ünnepe a Húsvét. Időpontja évről évre változik, hiszen minden alkalommal a tavaszi napéjegyenlőség, március 21. utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn, idén április 24-én és 25-én ünnepeljük. A világ különböző pontjain igen eltérőek az ünneplő szokások.

Németországban húsvétkor sok helyen hatalmas máglyát raknak az udvaron, mert ilyenkor égetik el a karácsonyfát.Ők ezzel köszöntik a tavaszt, és búcsúznak a téltől. 

Svédországban mindenki színes virgácsot készít, melyet piros tojással, tollakkal, nyírfaágakkal díszit. A gyerekek pedig ajándékot kapnak, cukorkával teli papírtojásokat.

Lengyelországban a húsvétvasárnapi reggeli, éppolyan szertartásos, mint karácsonykor a szentesti vacsora. Jószerencsét és boldogságot kívánnak egymásnak, és a négybevágott húsvéti főtt tojás egy egy szeletét,mindenki továbbadja a mellette ülőnek.

Bulgáriában a különleges húsvéti kenyeret, páratlan számú színes tojással rakják körbe.

Angliában rengeteg vidám hangulatú felvonulást, és kirakodóvásárt rendeznek húsvétkor. 

Húsvét Magyarországon

A Húsvét ünnepéről az előzőekben írtam. Most a magyarországi vonatkozásairól fogok írni!

A keresztények legnagyobb ünnepe a Húsvét. Nagyszombaton, Húsvét vigíliáján,van ahol vasárnap is, körmenetek indulnak, megemlékezvén Krisztus feltámadásáról.

A Húsvétvasárnap délelőtt, Ünnepi Szent misét tartanak. Ehhez a naphoz tartozik az étel szentelés hagyománya is. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, sonka, tojás és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig, az újjászületés jelképe. A Magyar néphagyomány szerint, a húsvéti tojást együtt kell elfogyasztani a családtagoknak, azért ha valaha eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson,kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig haza találjanak. A Húsvét igen nagy ünnepe a Magyar Egyháznak.

Húsvét-Hétfő: Ezen a napon igen sokféle népszokás él. Például, a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító,megújító ereje, az alapja ennek a népszokásnak, mely idővel a kölnivel való locsolkodássá szelídült napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodásnak, e- szerint a Krisztus sírját őrző katonák, a feltámadás hírét vevő ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti piros tojások egyesek szerint, Krisztus vérét jelképezi. A tojások festése, és díszítése az egész világon elterjedt.

A Húsvét szimbólumai: a húsvéti nyuszi, és a hímes tojás. A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma, a húsvéti bárány, a fegyvertelenség szimbóluma, a vadállatokkal szemben. A húsvéti tojás, a tisztaság, a termékenység, és minden előtt az élet szimbóluma. A legszebb tojásminták, motívumok, Gyimes táján lelhetők fel.

Honnan ered a húsvéti locsolkodás szokása? Eredete nem egészen tisztázott. Keresztény hagyományok szövődnek bele, hiszen hajdan a vízbe merítéssel, a vízzel leöntéssel történő keresztelés, Húsvét táján volt. Amikor az egyház az év bármelyik napján keresztelt, az ősi gyakorlatot a nép tartotta fönn, alkalmazva azt, a maga sajátos szemlélete szerint. Locsoláskor igen híresek voltak a sajátos locsolóversek is. Magyarországon a Húsvét Ünnepe alatt mindenütt istentiszteleteket tartanak, zajlanak az igehirdetések.

A húsvét története

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint, két nappal előtte pénteken......

Gondolom észrevetted már,hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon, hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 20. után, és akkor az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a Biblia szerint, az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával,Jézus és tanítványai, a Peszach előestéjén szokásos, Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret,/maceszt/ és megittak az előírt, több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha/ görög, orosz/,Pascua/spanyol/, Páscoa/portugál/, Pasqua /olasz/, Paque /francia/,PIsk/svéd/,PIske/norvég/,Pasre/ román/. A keresztény hagyomány szerint, nagypénteken feszítették keresztre Jézust, aki harmadnapra, azaz vasárnapra támadt fel. Vasárnap a feltámadás napján , mindenütt szentmisével, istentisztelettel emlékeznek.

Több európai nyelven, a teuton/norsze/ Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra.Oster/német/,Easter/angol/. Az istennőt szimbolizálta a tojás, és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra, húsvéti szimbólumként használni az 1800 - as években, és onnan terjedt el ma már mindenhol a világon.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet, a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, az új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros" vagy " hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták.Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal. Ma a legmesteribb díszített tojásokat az ukránok készítik.

A liliom is, ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintén a gyertyák,amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.

A FÖLD NAPJA 2011

Az első Föld Napját egy amerikai egyetemista fiú Dennis Hayes kezdeményezte. 1970 április 22.-én, 25 millió amerikai emelte föl a szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény, az Egyesült Államokban - és más országokban is - fontos változásokat hozott: az USA - ban szigorú törvények születtek, a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és sokan változtattak addigi életmódjukon,s tértek át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1989 - ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot,és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába,hogy sokféle akcióval,és a környezetbarát társadalom közös vágyával ünnepeljék,április 22. -én a Föld Napját. Több mint 125 ország környezetért aggódó lakossága,civil szervezete válaszolt a felhívásra,és városok, falvak, iskolák,környezetvédő szervezetek emlékeztek meg különböző programokkal erről a napról.Afrikában az ünneplők felzarándokoltak,egy 2000 méter magas hegyre,ahol egy a természetvédelmet méltató istentiszteletet tartottak.Az ausztrálok akciót szerveztek,hogy megakadályozzák hazájuk utolsó esőerdőinek pusztítását. Indonéziában teknőstojásokat keltettek,a biológiai sokféleség megőrzéséről beszélgettek.Tibetben expedíciót szerveztek a Mount Everestre, hogy összegyűjtsék a hegymászók által szétszórt szemetet.A franciák a Loire mentén 800 km hosszú élőláncot alkottak,hogy felhívják a figyelmet a vizek védelmére. Dennis Hayes 1989 - ben Magyarországra is ellátogatott,ahol a frissen alakult Ökológiai Központ munkatársaival találkozott, és együtt szőttek terveket a nap megünneplésére,melyből aztán boldog népünnepély kerekedett,sok örömmel, kreativitással. Magyarországon a környezetvédők 1990 -ben megalapították a Föld Napja alapítványt,és létrehoztak egy hírközpontot is,a Föld napi rendezvények összehangolására,hírlevelekből értesülhettünk az eseményekről,ajánlásokkal segítették az ünnep megszervezését.

Betiltotta a delfin exportot a Salamon szigetek

HATALMAS NEMZETKÖZI FELHÁBORODÁST KELTETT NEMRÉG, HOGY A SALAMON - SZIGETEK EGY MEXIKÓI VÍZI PARKNAK ÉLŐ DELFINEKET ADOTT EL. EZÉRT A MELANÉZIAI SZIGETÁLLAM ÚGY DÖNTÖTT, BETILTJA AZ ÉLŐ DELFINEK EXPORTJÁT.

A döntést a halászati és természetmegőrzési miniszter együttesen jelentette be, a döntést azonnal érvénybe is léptették. A miniszterek megnyugtatták a szigetlakókat, hogy a döntés nem érinti a "delfinek tradicionális felhasználását". A Salamon - szigetek nem tagja a Washingtoni Egyezménynek /CITES/ ezért az elmúlt években szinte folyamatosan zajló delfinexport nagy vitákat váltott ki. 2003 júliusában, egy nemzetközi ellenőrző bizottság, pont akkor érkezett a szigetekre, amikor 28 delfint készültek átszállítani Mexikóba. Az ügy - többek között a delfinek elégtelen tartási körülményei miatt,- nagy port kavart, ezért Ausztrália és Új-Zéland együttesen próbált nyomást gyakorolni a Salamon-szigetekre, az exportok beszüntetése érdekében.

Az összes hazai fecskefaj védett, mégis egyre kevesebb tér vissza hozzánk

A több mint 30 éves múltra visszatekintő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/MME/ hazánk legnagyobb természetvédő szervezete, amelynek fő célja a madarak védelme. Legfontosabb feladatunk, hogy védjük, a világszerte veszélyeztetett madárfajokat,/ túzok, parlagi sas, kerecsensólyom,/ az Európában veszélyeztetett fajokat, / fehér gólya, kék vércse, szalakóta, haris/ emellett a szemléletformálás, és a madárélőhelyek védelme. Ha igazi eredményeket akarunk elérni a természetvédelemben, és élhető környezetet szeretnénk, akkor most kell cselekednünk! A hatékony és sikeres természetvédelmi munka, csak komoly társadalmi támogatással alósítható meg.Ezáltal viszont unokáin, is élvezhetik majd, a természet regeneráló hatását, szépségét.

Tizenegy világszerte veszélyeztetett faj fordul elő nálunk, ötvennégy fontos madár élőhelyünk van. Nincs olyan megyéje,régiója az országnak, ahol ne lenne legalább egy ilyen terület. Hazánk az egyik leggazdagabb nemzeti értékekkel bíró ország.

Veszélyeztetett madaraink egyike: a fecske.Miért épp a fecskék?

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj: a füsti fecske, a molnár -fecske, és a parti -fecske.A sarlós -fecske, valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet/sarlósfecske alakúak rendje/ alkot,és állománya emelkedő tendenciát mutat. De nem így a valódi fecske fajok!

A vidáman csivitelő füsti fecske családot tavaly augusztus végén láttam utóljára.Akkor még a fecskemama fáradhatatlanul etette öt fiókáját,hogy kirepülhessenek, és utána az akár Dél - Afrikáig tartó hosszú vándorútra elegendő tartalékot gyűjtsenek. A tavasz beköszöntével gyakran figyelem őket,vajon visszatérnek-e fészkelőhelyükre?Útjuk most is viszontagságos lehet! Meg kell küzdeniük a táplálékhiánnyal, a kiszámíthatatlan időjárással, át kell kelniük a sivatagon, és a tengeren. Azok a madarak akik sikeresen hazatalálnak, vajon találnak- e megfelelő élőhelyet?

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj : a füsti fecske, a molnár fecske,és a parti fecske hosszú távú vonuló, fokozottan veszélyeztetett, a telet a Szaharától délre tölti. A molnár fecske állománya 65%- kal, a füsti fecskéé 44 % - kal, a parti fecskéé 30 % - kal csökkent, 1999- 2009 között. Ha így megy tovább, tíz év múlva a fecskék a ritka madaraink közé tartozhatnak.

A fecskéket az eltűnő madárfajok nagyköveteinek is tekinthetjük. Számuk csökkenése jelzi, hogy hozzájuk hasonlóan, a többi vonuló madár is veszélyben van. A veszélyforrások között, az egyik legfontosabb a klímaváltozás okozta időjárás - változás, mert a gyülekező,vagy úton levő madártömeget, érő szélsőséges hatások , akár több tízezer madár pusztulását okozhatják,néhány nap alatt. Az így megfogyatkozott madarak a vonulásból egyre kedvezőtlenebb élőhelyekre érkeznek haza, ezért tovább csökken a számuk. A fogyatkozás hátterében több ok áll: Az élőhelyek átalakítása, az őszi gyülekezőhelyek felszámolása, a települési szúnyogírtás,a növekvő gépjármű forgalom, és az intenzív mezőgazdaság jelentette környezetszennyezés. A közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása .

A klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának változása. A fecskevédelemből bárki kiveheti a részét. A védelemben legfontosabb a költési siker,a kirepülő fiókák számának növelése.

Mit is tudunk segíteni: Sárgyűjtőhelyek létesítésével, molnárfecske telepek és műfészkek kihelyezésével, partifecske költőfalak kialakításával, és védelmével, sarlósfecske oduk kihelyezésével, és nem utolsó sorban fecskeadatok feltöltésével, a www. fecskefigyelo.mme.hu oldalon!

Az összes hazai fecskafaj védett, szigorúan tilos költési időszakban leverni fecskefészkeket!

Az MME 1992 - től a világ egyik legnagyobb nemzetközi természetvédő szervezetének, a 92 országban működő, világszerte közel 4500 munkatárssal,2,5 millió önkéntessel dolgozó BirdLife International tagja.