2011. december 4., vasárnap

Kiszagolják rokonaikat a pingvinek

A PLoS ONE tudományos folyóiratban megjelent eredmények azt mutatják, hogy a pingvineknek sokkal fejlettebb a szaglásuk, mint azt korában gondolták a szakemberek. A felfedezés nagy segítséget jelenthet a veszélyeztetett pingvinfajok védelmét célzó programok kidolgozásában.

A pingvinek monogámiában élnek és megosztják egymásközt a gyermeknevelés feladatait, amikor egyikük elhagyja a fészket, hogy táplálékot szerezzen a családnak. A többnapos zsákmányszerzésből hazatérő madaraknak, pontosan kell azonosítaniuk családtagjaikat, a hatalmas kolóniában. Korábbi tanulmányok már bebizonyították, hogy a tengeri madarak a szaglásuk révén képesek tájékozódni, és élelmet keresni, ám ez az első tanulmány, mely szerint rokonaik felismeréséhez is ezt a képességüket használják.

A Chicagóhoz közeli, Brookfield Állatkert kutatói egy tucatnyi veszélyeztetett Humboldt - pingvint / Spheniscus humboldti / vontak be a vizsgálatukba. A szakemberek mintát vettek a tollászkodáshoz használt szúrós szagú olajból, melyet aztán kutyaólak belső falaira kentek föl, majd hagyták a pingvineket, hogy szabadon felfedezzék az eb lakokat- idézi a tanulmányt a Daily Telegraph.

A madarak képesek voltak különbséget tenni a rokon, és a nem rokon társaik szaga között, és több időt töltöttek az ismerős illatú ólakban.

"Az olyan madarak számára amelyek nagy kolóniákban élnek a vadonban, mint pl. a pingvinek, fontos a szomszédok ismerete, hogy könnyen megtalálják a saját fészküket, és ugyanilyen könnyen kijöjjenek a saját lakótársaikkal" - mondta Jason Watters, a Chicagói Állami Társaság kutatója.

A családtagok felismerésének képessége segít kivédeni az egészségtelen utódok születésével fenyegető vérfertőző kapcsolatokat is, a kolónián belül. Amikor a távolabbi rokonok és a teljesen idegen pingvinek szagát árasztó kutyaólak közül választhattak a madarak, akkor leginkább az ismeretlenség illata vonzotta őket, vagyis kiszagolták a rokonaikat, és sokkal nagyobb érdeklődést mutattak a potenciálisan új partnerek iránt. Az új felfedezés a szakemberek szerint nagy segítség lehet, az állatkertek tenyészprogramjai számára.

2011. december 3., szombat

Összecsapások kísérték a német atomvonatot

November 25. - én pénteken immár német földön folytatódtak a tüntetések, a Franciaországból Németországba feldolgozott nukleáris hulladékot szállító szerelvény útja miatt.

A veszélyes hulladékot, elhasznált radioaktív fűtőelemeket összesen 11 Castor - tartályban, különleges edényekben szállító szerelvény, kora délelőtt lépte át a francia- német határt. A határ két oldalán már előző este is heves tüntetések voltak, és környezetvédő aktivisták, ill. különböző atomellenes szervezetek bejelentették: különböző tiltakozó megmozdulásokkal, blokádokkal, kívánják megakadályozni, hogy a vonat eljusson az alsó - szászországi Gorlebenbe, ahol veszélyes nukleáris hulladékot, - ideiglenes jelleggel - , évek óta tárolnak. Pénteken délután a szerelvény még a saar vidéki Neunkirchenben vesztegelt, a tüntetések azonban már több német tartományban is folytak. Értesülések szerint több száz környezetvédő, a síneket készült megrongálni, ill. felszedni a vonat tervezett útvonalán. Neunkirchen közelében a tüntetők két rendőrségi kocsit gyújtottak föl. A rendőrség már korábban közölte, hogy erőteljesen fellép a tüntetőkkel szemben, csütörtökön este már könnygázt, és vízágyúkat vetettek be. A hatóságokat a megmozdulások kezdeti szakaszában azzal vádolták, hogy túlságosan keményen jártak el a tiltakozókkal szemben.

Egy 1995-ös német - francia megállapodás értelmében, a német atomerőművekből származó még sugárzó hulladék a francaországi La Hague-ban kerül újrafeldolgozásra, majd a feldolgozott radioaktív anyagot,a németországi Gorlebenben tárolják, egy mély, elhagyatott sóbányában. Azóta több mint tíz alkalommal került sor, rendkívül heves tüntetésekre, a tavalyi németországi tiltakozó megmozdulások- több mint ötvenezer tüntetővel,- minden korábbi méretet felülmúlta.
A tervek szerint ez az utolsó szállítmány, az említett megállapodásnak megfelelően már nem maradhat német nukleáris hulladék Franciaország területén. Bár a német kormány idény nyáron az atomerőművek fokozatos bezárása, ill. az atomenergiáról való lemondás mellett döntött, a nukleáris hulladék tárolása ellen, idén is heves tüntetések várhatók. A vonat előreláthatólag szombaton éri el az alsó -szászországi Dannenberget,ahol a hulladékot teherautókra rakják, és úgy szállítják a 20 km -re lévő Gorlemenbe. Kérdéseim: Mennyire biztonságosak a meglévő "atomtemetők" A kiégett fűtőelemek milyen sugárzással rendelkeznek, hiszen, egyes "zöld pártok" szerint a mostani"atomvonat" körül is olyan sugárzást mértek, mint a fukusimai robbanás körzetében? Mi lesz a meglévő atomerőművek sugárzó alkatrészeivel? Vagy ülünk a Földünkön jól megvezetve, míg atombárok milliárdokkal ruletteznek, egészen a bummmig? Válaszokat szeretnénk!!!!!

2011. november 21., hétfő

Lassan már az Alföldről is vágják a fát? Hatékony jogszabályok kellenek a fák védelmére!

A zöldterületek pusztításának okai többrétűek. A beruházói, építtetői érdekek erőteljes megjelenésén, és az ÖNKORMÁNYZATOK ÉRDEKTELENSÉGÉN - vagy éppen a BERUHÁZÁSOKBAN VALÓ ÉRDEKELTSÉGÉN - túl a jogi szabályozás is messzemenően megkönnyíti a fák eltávolítását, ill. károsítását

A GYENGE JOGSZABÁLYT TOVÁBB LAZÍTOTTÁK. A fák kivágásának indokai egyedülállóan széleskörűek hazánkban, kezdve az árnyékolástól ami "gyenge zöldséghozamot" eredményez, az ősszel "váratlanul" lehullott levelek által okozott szemétképződésen át, egészen a szomszéd kerítésen átnyúló faágakig, melyek "zavarják a kilátást". Csoda, hogy van még fa Magyarországon,hiszen nálunk bármely fa kivágható melyre valaki szemet vet. A fák kivágását szabályozó egyik legfontosabb jogszabály a fák védelméről szóló 21/1970 sz. kormányrendelet. Jóllehet az általa biztosított védelem már akkor elmaradt az Európában például- az Ausztriában érvényes- mértéktől, a magyar jogalkotás még ezt is túl keménynek érezhette.A 128/1999. évi kormányrendelet ugyanis úgy módosította az említett jogszabályt, hogy tovább bővítette a fák kivágásának lehetőségeit. A 21/1977. sz. rendelet hatályát leszűkítették úgy, hogy az már nem vonatkozik sem a lakóterületek fákra, sem pedig az utcai fasorokra. Ezek bejelentési kötelezettség nélkül szabadon kivághatók! Semmiféle indok nem szükségeltetik a magánterületeken álló fák kivágásához, amelyhez korábban a területileg illetékes hatóság - lakott területeken a jegyző - hozzájárulása kellett. Éppen abban az időszakban történt ez a könnyítés, amelyben a félelmetes méreteket öltő telekspekuláció, a bevásárlóközpontok, lakóparkok, utak építése, és egyéb beruházások, robbanásszerű elterjedése, amúgy is végveszélybe sodorta településeink faállományát. Mindezen túl a módosítás a korábbi rendelkezéssel szemben, mely csupán a kiszáradt fák kivágásával foglalkozott meghatározza, hogy " az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető" fát a tulajdonos köteles eltávolítani, ráadásul sürgős veszély esetén csak utólagos bejelentési kötelezettség mellett, még akkor is ha a fa kivágása engedélyköteles volt. A szabadon irtható faállományon túl, tehát a többi esetben is pusztán a vagyon biztonságának,- végtelenül rugalmasan értelmezhető - veszélyeztetését kell indokként felhozni ahhoz, hogy a fák kivághatóak legyenek.


Történt egy beadvány az Alkotmányjogok Országgyűlési Biztosához, aki akkor 2001-ben Göncöll Katalin volt. Itt nem kívánom sorolni és felhozni ilyen olyan indokait, rendbetevő dolgainak halmazát, egyszóval a rendelet megváltoztatására nem került sor.Hangsúlyozta, az Alkotmánybírósághoz való fordulást, ám elmondta azt is, hogy az igen leterhelt, az ügy csak több év elteltével kerül kivizsgálásra. / Itt megjegyezném, hogy a Levegő Munkacsoportnak és más környezetvédő szervezetnek több éve szerepelt beadványa, ami nem került sorra./Félő mire egy újabb beadvány éveket vesz igénybe míg sorra kerül, így addigra alig alig marad fa, amit az alkotmányellenesség megszüntetése megmenthetne!


JAVASLAT A RENDELET ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSÁRA Minezzel párhuzamosan a Levegő Munkacsoport - az eddigi Alkotmánybírósági beadványainak hiábavalóságán okulva - más módon próbálkozott a helyzet megoldásával.Felkérte Szakértő Testületének elnökét Dr. Radó Dezsőt, valamint a Környezeti Management, és a Jog Egyesület / EMLA/ igazgatóját, Dr. Fülöp Sándort, hogy szövegszerűen dolgozza ki a fák védelméről szóló kormányrendelet olyan átfogó módosítását, amely valóban biztosítaná a fák hatékony megóvását. A tervezet 2001 - ben elkészült. / Radó Dezső halála előtt néhány órával végezte el rajta az utolsó simításokat./


A Levegő Munkacsoport ezt eljuttatta az ipar, a tudományos élet, és a civil környezetvédő szervek képviselőiből álló Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, amely azt egyhangúan támogatta. a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei, szintén elvi támogatásukról biztosították a javaslatot. Jelenleg a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztériummal folyik az egyeztetés, és csak remélni tudjuk, hogy a javaslat hamarosan a kormány elé kerül!!!

2011. november 19., szombat

Mégis mi szennyezhettük be fél Európát rádióaktív jóddal

Senki nem értesítette a Csillebérc közelében lakókat, a radioaktív jódszivárgásról, tudtuk meg a közelben lakóktól. A szennyeződésről közben teljesen ellentmondó hírek jutottak el a különböző fórumokhoz.
Múlt héten Magyarország mellett még hét európai országban észlelték, hogy a légkörben megnövekedett a radioaktív jód, -131 izotóp koncentrációja. A megnövekedett izotóp szint még nem volt ártalmas az egészségre, /ki tudja az igazságot?/de a jelenség elég nyugtalanító volt ahhoz, hogy a szakhivatalok elkezdjék keresni a forrását,ill a sajtóban is rendszeresen szerepeljen. Csütörtök reggelre kiderült, hogy az Izotóp intézet KFt. csillebérci laborjában történt szivárgás, ahol orvosi célokra készítenek izotópokat. A cég ügyvezetője Lakatos Mihály sajtóközleményben leírta, hogy a szűrőrendszer hibája miatt már tavasszal is szivárgott. Akkor leállították a labort, de a javítások után sem működött tökéletesen a szűrőrendszer, további szivárgást észleltek, és a jód 131 szökése a múlt heti észlelésig zajlott, akkor megint leállították a gyártást. A kft szerint a Budapest felett észlelt radioaktív sugárzás egy részéért okolható, azt viszont cáfolta, hogy ők lennének hibásak a több európai országban mért sugárzásért.

Mekkora sugárzás: Az Országos Atomenergiai Hívatal /OAH/ főigazgatója Rónaki József nem ért egyet a kft állításával. Az OAH a Magyar Atomenergia Ügynökség kapcsolattartási pontja, és ugyan a cég felett nincs hatósági jogköre, figyelte a fejleményeket az izotóp ügyben./ Az atomerőművekben is rengeteg jód - 131 keletkezik, a fukusimai, és a csernobili balesetekben is ebből az izotópból jutott jelentős mennyiségű a természetbe./ Rónaki úgy véli, hogy mégis a kft laborja okolható nem csak a Budapest feletti sugárzásnövekedésért, hanem az Európa jelentős része feletti sugárzás növekedésért is. A " NAÜ" folyamatosan gyűjti az adatokat, és elemzi a helyzetet. Ez alapján azt tudom mondani, hogy bár száz százalékig nem lehet megmondani,hogy az Izotóp intézet kft-től származik az európai szennyezés,de valószínű. Mondta megkeresésünkre a főigazgató.

Ennek nemcsak a kft nyilatkozata mond ellent, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI - nek kiadott közleménye is, amely szintén állítja, hogy nem a laborból származik a sugárszennyezés. " Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód -131 izotóp készül, hanem jód - 125 is. Amennyiben a Csehországban mért sugárzásnövekedés tőlünk származna, akkor a jód - 125-öt is ki kéne mutatniuk". Írta az OKF illetékes hivatala. A kommunikációs káosz jele az is, hogy amikor kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sugárbiológiai és Egészségügyi Kutató Intézetet /OSSKI/, az ANTSZ -hez irányítottak bennünket mondván, ők nyilatkozhatnak az ügyben, majd miután az ANTSZ- nek elküldtük a kérdéseinket, azokra mégis Sáfrány Géza az OSSK főigazgató főorvosa válaszolt. Sáfrány megerősítette, hogy a kiszökött jódizotóp mennyisége ártalmatlan az egészségre. Az OSSKI munkatársainak számítása szerint,a jódkibocsátásból származó többletdózis, nagyjából azzal a többletdózissal egyenértékű mint amit a lakosság az éves természetes háttér - sugárzásból öt perc alatt kap. Így ez egészségügyi kockázatot nem jelent. A főigazgató azt is közölte, hogy az OSSKI sugárzási decentrumai a kft-t csak a sugárvédelmi szabályok betartása szempontjából ellenőrizhetik, s a kibocsátási szintek ellenőrzése nem feladata az intézetnek!

Kérdéseim: T uram, gondolom, önnek azért VIP helye van a netán mégis nagy dózisú sugárzás elleni biztos bunkerben. Továbbá, ki ellenőriz, ha Önök a kibocsátási szintek ellenőrzésére, nem kötelesek. Ön szembe helyezkedik Rónaki úr állításával, aki elismert szaktekintély. Aztán: micsoda egybeesés? Európa országaiban pontosan akkor nő meg a jódizotóp sugárzás amikor Magyarországon "csekély mértékű " túlsugárzás van? Jó lenne tisztázni bizonyos kérdéseket. A sugárzás még kis mennyiségben is okoz rákos s egyéb megbetegedéseket,nem túl könnyen "rázza le válláról ezt az apró porszemet"?

2011. október 16., vasárnap

TÖBB EZER KILOMÉTERES SZEMÉTSZIGETEK AZ ÓCEÁNOKBAN


A műanyag térhódításával az óceánok is újabb fenyegetéssekkel néznek szembe. Az elmúlt évtizedekben óriási sodródó, szemétszigetek tűntek fel. Az egyik legnagyobb a Hawaii és Kalifornia között sodródó csendes - óceáni hulladékfolt,amely a becslések szerint kétszer akkora, mint Texas, és becsült tömege 100 millió tonna.Japán környékén is felfedeztek egy hatalmas "szemétszigetet". A műanyagok nagy része óriási utat tesz meg a városoktól az óceánig, ahol többek között fogkrémesdoboz, pilepalackok, nejlonzacskók, és joghurtos poharak milliárdjai szennyezik az élővilágot. Ezek a hatalmas úszó hulladékszigetek, komoly veszélyt jelentenek a madarakra, és más állatokra egyaránt. Nemcsak azért mert véletlenül belekeverednek és megfulladnak a víz felszíne alatt lebegő nejlonzacskókban, hanem mert az apróra oszlott darabkákat lenyelik, emiatt képtelenek tovább táplálkozni, vagy épp levegőt venni.Sőt a vízi élőlényeknél belső szervi elváltozásokat okozhatnak a műanyagban rejlő mérgek!

Sokáig azt hittük, hogy ezek a műanyaghulladékok hosszú éveken át csak lebegnek a vízen,majd szép lassan lebomlanak. Ám japán kutatók épp az ellenkezőjét bizonyították. Valószínűleg a túlzott napsütés, a szelek, a tenger ásványi anyag tartalma, és a heves esőzések hatására a műanyagok gyorsan elbomlanak, ám mérgező anyagaik továbbra is jelen vannak a vizekben. A hátramaradó biszfenol - A, és a PS aligomerek nem tűnnek el. Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy pl. a biszfenol - A jelenléte az állatok szervezetében hormonális problémákat okoz. A műanyagok az állatok szervezetében nem bomlanak le. Azt egyenlőre nem tudni miért, mert hiszen a szárazföldön,- normál esetben-, a hatóanyagok a komposztálódás során eltűnnek. Arra is keresik a választ a kutatók, hogy miért szenvednek jobban a hatóanyagoktól a szárazföldi állatok, mint a tengeriek. Az ENSZ becslései szerint évente 1 millió tengeri madár, és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza, a tengerekbe került műanyaghulladék.

Mivel az európai vizekben is sok a gond, ezért Brüsszelben különös ötlettel álltak elő: Maria Damanaki halászati uniós biztos azt szorgalmazza, hogy a halászok halfogás helyett szemetet gyűjtsenek a tengerből, és ezért pénzt kapjanak. Először a mediterrán régióban vezetik be a" különös halászatot". Itt a halászok speciális hálókat kapnak, hogy a felszínen lebegő műanyagot lehorgásszák. A kifogott szemetet aztán lemérik, és ez után kapnak kompenzációt a"szeméthalászok" .




A TUDATFORMÁLÁS "ÁRA"

Nejlonzacskók milliárdjai fogynak el az európai nagyáruházakban, hogy azután feladatukat beteljesítve kukákban, vagy netán eldobva az utcákon, tereken, nem egyszerre folyókban, természetes élővizekben végezzék. Nagy Britanniában már öt évvel ezelőtt sikerült az embereket rávenni arra, hogy tartós szatyrokat használjanak az ingyen elvihetők helyett. Az áruházakkal közösen környezetvédelmi megszervezett kampány olyan jól sikerült, hogy 2006 és 2009 között a brit vásárlók,negyven százalékkal kevesebb nejlonszatyrot használtak fel. 5 évvel ezelött még 11 milliárd nejlonszatyor feldolgozásáról, összegyűjtéséről, vagy az általuk okozott szennyezésekről kellett gondoskodni, Ám három évvel később már alig több, mint a fele talált gazdára a kasszánál. Amikor a brit újrahasznosítási ügyekkel foglalkozó miniszter is hátradőlhetett volna a székében, kiderült, hogy ez a környezetbarát trend megtorpant, 2010 - ben ismét több nejlon fogyott. A háttérben az elemzők szerint egyrészt a gazdasági válság áll, amely minden másról elfordítja a figyelmet, másrészt úgy vélik, hogy a lanyhuló "zöld" lelkesedést újból tüzelni kell egy figyelemfelhívó kampánnyal. Lord Hernley újrahasznosításért felelős szakminiszter szerint, az áruházaknak mindent meg kell tenniük, hogy a kedvezőtlen arányt visszafordítsák, míg mások szerint magukat a vásárlókat kell heti egy helyett a napi bevásárlásokra ösztönözni. Akkor talán a pamutszatyrokba, és a tartós hűségszacskókba is befér a bevásárolt árú, és az emberek nem nejlonzacskókba pakolnak fizetéskor.Walesben azonban nem várnak újabb kampányokra! Akárcsak nálunk,már ott is pénzbe kerül a szatyor.Öt penny az ára, és máris érezhető a lanyhuló érdeklődés, a szatyrok iránt. A sikeren felbuzdulva Észak-Írországban is gondolkodnak a fizetős megoldásért.

És most elmesélem a magam véleményét e kis országban tapasztaltakról, nejlonzacskó ügyben.
Elhatározás kérdése minden. Ha állok a sorban és látom, hogy mekkora mennyiségű műanyagba kerül az a rengeteg árú, amit az előttem lévő vásárlónak bepakolt a pénztáros kisasszony, eszeveszettül megfájdul a gyomrom,- melléktünet-, mert ez a tünet a már felgyülemlett idegességtől van. Ezért mondtam, hogy döntés kérdése az egész! Vagy eldöntöm, hogy ha a boltba megyek, legyen az kicsi akár nagy, távoli, s akár gyakran, vagy ritkán látogatott, viszek magammal szatyrot. Ha nem döntöm el, tehát "törődik a fene az egésszel" álláspont az uralkodó, akkor határozhat bárki bárhogy, a T .állampolgár legfeljebb háborogva de fizetni fog, akárhány nejlonzacskóra is lesz szüksége! Tehát ott tartunk, hogy nem marad más, mint az átkozottul nehéz szszifuszi munka, azért nehéz, és sziszifuszi, mert annyira sok a fej, amibe el kéne ültetni a környezetünk védelmének csiráját, hogy szinte megoldhatatlannak tűnő feladat. Szerintem a gyerekek az egyetlen szál ahol,  el lehet indulni, és nevelésük legfontosabb vezérfonala a környezetvédelem legyen. Mert a gondolkodásmód igen erősen kódolt egyes, kettes, felnőtt
begyepesedett fejekben. Voltam /sehol nem kérek zacskót, és ha adni akarnak, szólok hogy nem kérek/ ahol egészen egyszerűen, különcködőnek írtak, ill. mondtak, kisebb veszekedés okozója lettem, sietve húztam az irhámat! Mert azt is megkérdezhetném?: Miért is pakolják a gyógyszert, igen sok gyógyszertárban nejlonzacskóba? Miért is? Mert az újrahasznosított papír drágább. Igen rövid távon, ám hosszabb távon bőven megtérül! És a nagy bevásárlóközpontokban ,miért is szinte soron jön, rakódik , gurúl, a pénztáros keze alá, a műanyag zacskó! Miért is? Mert így nagyobb a "konkurenciára mért csapás. Egy szó mint száz, gondolkodjunk el, azon, hogy hogyan is akarjuk szállítani becses csomagjainkat, netán egy egy magunkkal vitt cekker, szatyor kosár, s egyéb alkalmatossággal! Jár -e a Földünknek ekkora megkönnyebbülés . Még annyit: ne higgyünk abban, hogy "mert ez gyors lebontású műanyag"! Nem, ez szemét, az emberek szemete, amit nyomként ,akár szemétként, akár vesződségként hagyunk itt az utókornak! Köszönöm annak aki elolvasta! Remélem innentől csakis otthonról visz bevásárlószatyrot!

2011. október 6., csütörtök

Napjainra mindösze háromezerre zsugorodott a világ tigrisállománya


Oroszországban nemzetközi fórum kezdődött annak érdekében, hogy megmentsék a vadon élő tigriseket a kihalástól. Napjainkra mindössze háromezerre zsugorodott a vadon élő tigrisek állománya, ami egy részét a szibériai, vagy amúri tigrisek száma, és a kevés délkeleti részeken élő, szumátrai ill. indiai tigrisek teszik ki.Az amúri tigrisek száma kb. 300-400 között mozog. Úgy vélem ez halálosan komoly, és a végső órára okot adó tény!
Száz évvel ezelött a tigrisek száma még százezerre tehető volt,valós tény. 13 ország vezetői arról próbálnak megegyezni Szentpéterváron, miként segíthetnének a kihalás szélére jutott fajon. A célok közzé tartozik, hogy 2022 re megduplázzák a tigrisek számát.




A fenti képen egy amúri tigris látható!

De mi is vezetett idáig? Igen az emberek hozzáállása, a tudatlanság, a nem megfelelő felvilágosító munka, a céltalan öldöklés, és a nem megfelelő vadgazdálkodás. Értem itt, az igen csak szemmel fel nem mérhető ill.írtást, a tudatosan nem akart látnivalóvá elismert, orvvadászatot is! A tigrist vadászták ész nélkül! Indiában hatalmas tigrisvadászatok rendezésével próbálta úgy a népet, mint a vendégkiválóságokat lenyűgözni, az épp hatalmon lévő uralkodó osztály, mit sem törődve természeti értékeikkel. A tudatlan, egyszerű nép is irtotta, mert a kiéhezett állatok, betörtek sokszor otthonaikba, állataikat elragadták, s mint gyilkos démon élt gondolataikban a tigris. Pedig a tigrisek nem tehettek semmiről. Ők csak a szokott területeiket védték, a szokott zsákmányszerző útjaikat járták, az ember volt az, ki elfoglalta élőhelyét, s egyre beljebb merészkedett oda!

Másik hatalmas probléma ami tán a legsúlyosabban érintette ezt a fajt: az orvvadászat! Hasznosították bőrét csontját, nyelvét, fülét, belső szerveit, fogait, tán nincs olyan testrésze, amit a fekete piacon nem kelt el hatalmas összegekért. Köztudott dolog, hogy a tigris szerveinek, hatalmas varázserőt tulajdonítanak!

Ez az első alkalom, hogy a világ vezetői egyetlen faj megmentésére összpontosítanak. A vadon élő tigrisek életét ma már csak az orrvadászat veszélyezteti, ezért az elsők között szerepel ennek kivédése, ill. az emberek felvilágosítása.

Leonardo di Caprio egymillió dollárral segít a tigriseken. A Természetvédelmi Világalap /WWF/ vezetésének tagjaként, egymillió dollárral segít a tigriseken, a világhírű színész, aki maga is igen nagy természetvédő, sok figyelemfelhívó film készítője, anyagi támogatója. A gátlástalan vadorzás, és a tigrisek élőhelyének pusztítása, a kihalás szélére sodorta a fajt. Gyorsan kell cselekednünk, mielőtt túl késő lenne, mondta a színész. Leonardo di Capriót a "tigriscsúcsra" Vlagyimir Putyin, volt orosz kormányfő hívta meg. Ezelőtt a színész a WWF meghívására, részt vett egy Nepálban, és Bhutánban szervezett expedíción. Az út egy részét elefántháton tette meg, találkozott helyi lakosokkal, és benyomásokat szerzett állatvédők munkájáról. Az általa adományozott összeget az orvvadászat elleni küzdelem, valamint a természetvédelemmel foglalkozó projektek támogatására ajánlotta fel!

Putyin szerint: Oroszország megőrzi tigrisállományát!

Oroszországban jelentősen megszorítják a tigrisek lelövését, valamint a tigrisek biológiai anyagaival folytatott üzletelések szigorú büntetéseket vonnak maguk után, és más számos védelmet célzó intézkedéseket is tesznek.

Kijelentette, hogy Oroszország kész, tigriscsaládok áttelepítésével segíteni új tenyészállomány kifejlesztésével Kazahsztánnak és Iránnak, ahol régen éltek tigrisek de mára kipusztultak. Elmondta továbbá, hogy Kínával közös tervet dolgoztak ki, a tigrisek szabad vándorlását célzó különleges övezetek kialakítására. Putyin még beszámolt arról, hogy megtiltották az un. koreai fenyő irtását. Ez gyakori növény a Távol-keleti tajgában, termésével táplálja a vaddisznókat és a szarvasokat, így biztosítja a tigrisek táplálékát is.

Végül kijelentette: a faj megmentéséhez az szükséges, hogy ezt a feladatot beiktassák az érintett államok hosszú távú gazdasági fejlesztési terveikbe, s ehhez, s a szükséges pénzeszközök megteremtéséhez politikai akarat szükséges!

"Nagyon fontos, hogy a tigriseket megőrizzük a jövőnek, de még fontosabb, hogy a program tanulságai alapján általános elveket dolgozunk ki az egész élő természet megőrzésére" mondta ! S én erre azt mondom : ÚGY LEGYEN!!!!!