A SARKOK ÉS AZ EGYENLÍTŐ

Hihetetlen de egy két fokos módosulás a hőmérsékletben már drasztikus éghajlati változásokat tud elindítani.Bolygónk éghajlata ugyanis, azon a hőmérséklet különbségen alapul, amely a sarkok, és az Egyenlítő környékének átlaghőmérséklete között fennáll/-35 és +30 fok Celsius./ Ha ebben bekövetkezik az egy két fokos módosulás, az már jelentős következményekkel jár!

KÖZELEBB A JÖVŐ MINT GONDOLTUK....

MEGINT A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSRŐL

Egy világváros méretű antarktiszi jégtábla szilánkokra esett és beolvadt a Déli óceánba.Ez épp három éve történt,és a tudósok szerint a sarkköri jég olvadásának mértéke és sebessége továbbra is ijesztő. A globális felmelegedés az emberiség egyik legaggasztóbb problémája!

MIT TEHETÜNK ? MIRE KÉSZÜLJÜNK ?

"Az északi - sark nyári jégborítása halálspirálban van.Nem fog helyreállni" - jelentette ki nemrég Mark Serreze, Amerika egyik vezető klímakutatója, az USA colorádói Országos Hó - és Jégadatközpontjának igazgatója.Hozzzátette:Ha a teljes nyugat - antarktiszi jégmező elolvad, a tengerszintek emelkedése elérheti a hat métert.

VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL

Egyre több a bizonyíték a melegedő sarkvidék széleskörű hatásaira.A Jeges - tenger parti régóiban az átlaghőmérsékletek már most 3 - 5fok Celsius-al magasabbak, mint 30 éve.Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése a jelenlegi 0,8fok Celsius-tól eléri a 2 fok Celsiust/ ebben a kutatók biztosak/ akkor a sarkvidéki terület legalább 4 - 6 Celsius fokkal, de lehet, hogy 8 fokkal is melegebb lehet. Ha a sarkvidék 6 fokkal melegebb lesz, akkor a föld bizonyos területein az örökké fagyott talaj/ permafrost/ megolvad, néhány méteres mélységig. A permafrost rég elpusztult élőlények maradványaiból képződött szén-dioxidot és metánt tartalmaz, ami az olvadással felszabadul. Ez katasztrófális lenne, ugyanis a permafrost kétszer annyi szén - dioxidot tartalmaz, mint amennyi a légkörben van, és háromszor annyit, amennyit a föld erdői tárolnak. A kiszabadulásuk tehát óriási mennyiségű üvegház-gázt fog termelni.

A nemzetközi klímakonferenciákon elhatározott kibocsátás - mérséklési célok, csak az emberi ténykedés hatásaival számolnak, a mostani klímamodellek ugyanis nem veszik figyelembe a permafrost olvadásából kiszabaduló üvegházgázok hatását. A szakemberek így is azzal számolnak, hogy 2100 - ig a globális átlaghőmérséklet 3,5 - 4 fok Celsius- t emelkedik.Ez azt jelenti, hogy a sarkvidék akkor 10 - 16 fokkal lesz melegebb, és elolvad a jég. A klímakutatók sürgetik a fosszilis üzemanyagok/ szén, kőolaj, földgáz,/ gyors kiiktatását, azt ajánlva, hogy 2015 legyen a "csúcsév", majd évente 3 % - al csökkenjen a kibocsátás. Ha a kibocsátás csúcsa kitolódik 2025 - re/ ez várható a mostani mértékű kibocsátás csökkenéssel,/ akkor a globális hőmérséklet már 3 fokkal emelkedik, az Északi sarkkör 8 - 10 fokot, és a fagyott talaj nagy része megolvad, - a láncreakció tehát beindul.

MI VÁRHATÓ ? MENNYI IDŐN BELÜL?

. Paradox módon a melegebb sarkvidék okozza a szárazföldek hideg és havas teleit./ Lásd:2009 - 2010 zord tele Európában,Kelet- Ázsiában és Észak - Amerikában./

. A sarkvidéki olvadás következtében a folyók akár 10 % - kal több vizet jutattnak az óceánba. Ez gyengítheti azt a pumpát, amely a nagy óceáni szállító áramlatokat működteti,/ ilyen a Golf - áramlat./Az áramlatok lassulása is drámai változásokat okozhat: például felbomlasztja az ázsiai monszunt - ez közel kétmilliárd ember táplálékának megtermelését veszélyezteti.

. Már a 2 fok Celsius -os hőmérséklet - emelkedésben is Európa bizonyos vidékein nyáron az emberek a hőgutától szenvednek majd, állandósulnak az erdőtüzek, az állatfajok harmada kihal.A vízkészlet veszélybe kerül.

. A Himalájában olvadó gleccserek komoly vízellátási gondokat okoznak főként Pakisztánban és Indiában.

. Az Amazonas esőerdeje kipusztul, Amerikában a part menti városokat,hurrikánok pusztítják, ill. víz alá kerülnek. Éhező emberek polgárháborút vívnak vagy elvándorolnak - Közép-Amerikából Mexikóba, és az Usa - ba, Afrikából Európába.

MIT TEHETÜNK A KLÍMAVÁLTOZÁS LASSÍTÁSÁÉRT?

Váltsunk életmódot, spóroljunk, takarékoskodjunk az energiával, használjunk megújuló energiát. Pl. szélerőművek, biomassza égetése, vegyes tüzelés. Állami akarat, és támogatás. Termeljünk minél kevesebb hulladékot! Palackozott italok helyett igyunk tisztított csapvizet! Ne vásároljunk felesleges tárgyakat, folyton új holmit. Minden kis lépés számít! A hulladékot gyűjtsük szelektíven! Ha egy 7000 főt alkalmazó irodaház "újrapapírt" használ, évi 570 tonna szén-dioxid kibocsátást előz meg!Ez egyenlő 360 autó forgalomból való kivonásával.

TELEPÍTSÜNK ZÖLD NÖVÉNYEKET, ÓVJUK A ZÖLDTERÜLETEKET! A NÖVÉNYEK JELENTŐS MENNYISÉGŰ SZÉNDIOXIDOT TUDNAK MEGKÖTNI. NAGYOBB LÉPTÉKBEN A JOBB ERDŐGAZDÁLKODÁS, GONDOSABB MEZŐGAZDASÁGI MÓDSZEREK, A TŐZEGLÁPOK VISSZAÁLLÍTÁSA, AZ ESŐERDŐK PUSZTÍTÁSÁNAK MEGÁLLÍTÁSA SZÁMÍT SOKAT. MI MAGUNK AZZAL SEGÍTHETÜNK, HA FÁKAT ÜLTETÜNK, ÁPOLJUK KERTJEINKET, PARKJAINKAT! ÓVJUK A MEGLÉVŐ ZÖLDTERÜLETEKET

Életünk bölcsője , a víz

Teremt és rombol.Éltet és öl. Megnyugvást ad, és borzongató ijedelmet szül. Ölébe simulunk, és levegő után kapkodva menekülünk, a szorításából. Szomjazunk...Piszkítjuk.Pazaroljuk. Leigázzuk.Védjük. Őselem. A föld, a levegő, a tűz mellett a víz, - életünk, urunk. Tudjuk - e? Becsüljük - e?Szeretjük - e teremtet világunk vizeit?...Hisz ismerős a kezdetektől. Kilenc hónapig benne lebegtünk, készülődtünk, hogy keserves diadalmas úton, kiverekedhessük magunkat a száraz partokra! A világra.Víz ringatott míg földet nem értünk!

Fújom a mondókát:",víz,víz tiszta víz,ha nem tiszta, vidd vissza, ott a szamár megissza...Aztán eszembe jut a mese:

Történt egyszer,hogy egy királyfi tettei jutalmául, három nádszálat kapott. De figyelmeztették:- Csak ott vágd föl éles késeddel a nádszálakat, ahol víz van a közeledben! Ám a királyfi kíváncsi volt módfelett. Megpihent egy erdőszélen, elővette az első nádszálat, és fölmetszette. Hát lássatok csodát ,egy gyönyörű lány bukott ki belőle, felsikoltva: vizet , vizet, mert mindjárt meghalok! Kapott fűhöz fához a legény, de sehol nem talált vizet, el is veszelytette a gyönyörű leányt. Így járt a második nádszállal is. Abból is szép lány feslett ki , de annak sem tudott vizet adni a királyfi. Na erős fogadalmat tett most, hogy a harmadik nádszálat csak akkor hasítja fel, ha vízhez ért. Ment ment, míg egy folyó partjára ért. Ott aztán elővette a harmadik nádszálat, jó késével fölmetszette! Hát abból fordult ki a legszebb leány. - vizet, vizet mert mindjárt meghalok! - kiáltotta. A királyfi megmerítette a kalapját és megitatta a szép leányt. Hát az a víztől még szebb lett...

A mesék rég tudjuk, igazat szólnak. Ennyire éltet bennünket a víz . A szomjúság veszedelmesebb, mint az éhség. Étel nélkül egy két hetet ,kibír az ember.Víz nélkül jó ha két, három, esetleg négy napot. Folyók,tavak, óceánok, tengerek. Források, gleccserek, dermedt vize, tengerszemek mélye.Verítékünk cseppjei, könnyeink.... Öreg kaszások korty itala a kannatetőben. Acapulcóban az ötméteres hullámok fölött a meleg trópusi eső.Becehegy alatt a nádason túl, a zöld Balaton...Keresztvíz egy kislány homlokán. Egy utoljára súgott mondat, az alkonyi Tisza két partja között.. Hogy viszi a víz a hangot! Forró homlokod mögött jéghideg finn tóban a felejtés... Az utolsó mosdatás megbékélt csendje. Odakint ekkor zuhogni kezdett a hó. A kiöntött Moldva partján a prágai könyvtár elázott fóliánsai... Lapátos hajó a Dunán... Jávárdi patakán a sulykoló asszonyok, a kanyargós gyimesi völgyben. Zsilipkapuk fájdalmas, kivagyi győzelme.... Úszó jéghegyek kristálytömbjei. Víz te gyönyörű..... Hol kezdjem a leltárt?

Egy japán professzor, dr.Masaru Emoto megvizsgálta víz kristályszerkezetét. Sokféle vízét. Arra jutott, hogy a víz rejtélyes módon átveszi a kapott információt. Ha a víz fölé hajolva, rendre ronda szavakat mondasz, a víz kristályszerkezete elroncsolódik a víz megposhad! Ha szép szavakkal illeted, tiszta, áttetsző marad. Gondoljuk csak meg, az ember is hasonlóképpen válaszol. Talán mert testünk hetven százaléka nem más, mint víz.

Láttam a Corporation c. filmet. Nem tudom elfelejteni a történetet. A hatalmas pénzvagyonnal rendelkező nemzetközi multinacionális cég a világ sorsára spekulálva, élő vizeket vásárolt. Igaz a történet: Bolívia vizét vették meg. Minden csepp édesvizét. Folyók, tavak, források vizeit. A majdan leeső esővizét is. A szerződés nyomán kitört lázadásba belebukott a kormány.Visszament a bolt...

VIZÜNK A TERMÉSZET ADOMÁNYA, EGY FÖLDÖN, ÉGBEN VÉGBEMENŐ CSODÁLATOS KÖRFORGÁS RÉSZE. NEM VÉGTELEN KÉSZLET, CSODÁLATOS AJÁNDÉK. NE FELEJTSD EL!!......

A balatoni jégvilág

A balatonfőkajári halászok esetét 1868-ban szépen leírták a lapok. De én is elbeszélem, mert a téli Balaton jelleme így mutatkozik meg teljesen.Tizenkilencen voltak a legények,. Éppen az akarattyai szilfa nyomvonalában dolgoztak a jégen. A nagy kerítőhálót kellett behúzni, s már be is húzták,mikor észrevették, hogy a fűzfői sarok felöl, a litéri és a vörösberényi magaslatokon, nagy hírtelenséggel beborul az ég! A halászgazda nyugodtan pipázgatva nézi a borulatot!Siessetek legények förgeteg jön! A vész leér a Balaton jegére. Ahová lép, csikorogva törik alatta jég. Abban a pillanatban a legények is meghallják a vésznek e hangját. S mire a vész elcsendesült, a legények mind odavesztek egy kivételével.Úgy vetődött két támaszkodó jéglap üregébe, hogy elevenen kitudták onnan húzni. Nádasi György akit ma már Gyuri bácsinak szólítanak, körbeint , s ebben az intésben szeretet van, otthonosság és biztonság. A gazda biztonsága.A gazdáé aki gyerekkorától ismeri a vizet, a mélyét, a partját, az utolsó nádzsombékot is.Tudja mit enged a víz az embernek, és mit tehet az ember a vizzel.-Nem játék a tél a tavon- bár aki ismeri játszhat a jéggel. Azért nem kell a jégtől félni, segített az a balatoni embernek. Csak bánni tudni kell vele. Január végén, februárban , amikor már acélosra hízott, akkor kezdtük a jégvágást.Vonalban vágtuk a jeget, kétélű csákánnyal, hatalmas kockákra, aztán jégcsákánnyal húztuk a partra. Kint - muzsikálva pattan a jég, öröm volt hallgatni, - daraboltuk, minél kisebbre zúztuk, annál több fért a kocsikra. A vendéglősök több jégvermet is tartottak,egybe-egybe, száz-százhúsz kocsi jeget is beterítettünk. Szalmára raktuk akár az újévig is kitartott. Odavitték a húst, a tejet, a halat, mindent, ami romlandó.Vidám dolog volt az! Került egy kis bor is, volt aki legénykedett, s meg is fürdött a feltörő vízben. Jégvágásnál nemigen eshetett bajunk, itt voltunk a parton. De a hevesek. Azok sok embert elnyeltek! A befagyott jégen nem könnyű észrevenni, csak annyit látni közelről, hogy bugyborékos, vizes a jég.Ezek amolyan feltörő hőforrások a vízben,soha nem fagy be fölöttük biztonságosra a jég. Alattomosak ezek. Az idegenek mindig a rianásokat emlegetik. Pedig annak helye van tud róla az ember.Addig mentünk a rianás szélén, míg olyan keskeny sávot nem találtunk , ahol aztán átkelhettünk rajta. Jó volt akkor. Szegényebb volt a világ, de valahogy jobban éltünk. Jó volt a jégen viháncolni. Szánkózni, fakutyázni. Pezsgő élet volt itt a bitztonságos jégen. A szegényes játékok teliszájas örömöt hoztak. Szétnézek:de nincs gyerek a jégen ,még mutatóba se.Itt kezdődött és itt végződött a világ , s ennyi elég is volt. Most több kell - mégsem elég semmi. Néhány bokor nádra mutat . - Azelött, ahogy beállt a jég, indultunk nádat aratni. Elöl ment valaki a tolókaszával, az vágta, mögötte kaptuk, kötöttük kévékbe,hordtuk állítottuk nyalábbá . Lett belöle sok minden : tető,nádpalló, miegyébb.Most még ott sem aratják a nádat ahol lehetne, pedig itt a parton mindenki tudja,hogy a levágott nád helyén nő az egészséges új nádas. De a legtöbb fiatal elment oda ahol nincs nád, nem kell aratni.

Mi öregek maradtunk, és amennyit bírunk, annyit csinálunk. S a hal !Gyerekkoromban annyi volt a hal, hogy léken is halásztunk. Hogy elhallgattunk, megnő a csönd. Nincs élet ilyenkor a jégvilágban.Hallgatózom. Míg kezüket lehelgetve nekiindulunk a partnak, a két öreg arról beszélget, mi áramot lehetne megtakarítani, ha ma megint elvermelnék a jeget. Aztán legyintenek. Szinte sajnálja az ember otthagyni , néz vissza a tóra Gyuri bácsi , pedig se vendéglője, se kocsmája se panziója nincsen.

Közel - Kelet csodaországa: Jordánia

Merné valaki azt mondani a jordániai fővárosra, Ammánra,hogy olyan öreg mint az országút? Kikérné magának. Sokkal öregebb. Jerikó és Damaszkusz mellett,a világ egyik legrégibbb,a bibliai korban is létezett városa.Később hanyatlásnak indult,csak a 20.század elején ébredt fel hosszú álmából, de akkor roham tempóban hozta be a lemaradását.Ókori színháza, és bazilikája antik ékszerek, az az ultramodern városképben. Forgalmas eleven világváros,ahol minden kapható, a nyugati márkás holmitól, a keleti csemegékig.Bazár is van, az árusok már magyarul szólongatják a turistáinkat:"Gyere be kicsit, csak nézni"S bemegyek csak nézni.És kijövök két szatyor fűszerrel, mézédes arab édességekkel. Elveszni sem lehet a kétmilliós házdzsungelben, annyi a taxi.Nyugodtan beszállhatunk,nem fognak megkopasztani.Mivel Ammánból minden nevezetes hely könnyen elérhető,érdemes taxit fogadnunk.


SZIKLAVÁROS RÓZSASZÍNBEN

Naponta turisták ezrei keresik fel a nabateus arabok kétezer éves sziklavárosát, Petrát. Petra Jordánia gyöngyszeme. Mély szurdokok között kanyarog az odavezető út, a táj lélegzetelállítóan gyönyörű, de a Sik /azaz szűk/ - szorosnál, át kell szállnunk négy kerékről, négy lábú járművekre.Választhatunk lovat, szamarat, tevét. Megadom magam egy vidám beduin kisfiú, bús képű tevéjének, és a "sivatag hajóján" hullámzom a képről már jól ismert épülethez, a Fáraó Kincstárához. Úgy faragták ki rózsaszínű homokkőből, akár egy szobrot. Kiemelkedik belőle, mint dióbél a héjából.



WADI RUM - ÉJSZAKA A SIVATAGBAN
"Végtelen visszhang zeng benne,nem e világi" - írta e gyönyörű, vad, sivatagról Arábiai Lawrence. Ma már csak kőhalmot találnak a híres brit kalandor egykori szálláshelyén, de általa a bölcsesség hét oszlopának nevezett sziklaszurdok szinte visszhangozza a szavait. Nem e világi. A kőzetek harmincmillió éve törtek fel a mélyből, és valóban úgy merednek a magasba, akár a gigászi oszlopok. Ezen a köves, sziklás, homokos, terepen, csak dzsippel lehet közlekedni.Éjszakára is ott maradunk, felejthetetlen élmény vendégszerető beduinokkal vacsorázni a csillagfényes éjszakában.

MÁSNAP.

Állok a Nebo - hegyen, ott, ahol Mózes megpillanthatta az Ígéret földjét.Ha arra gondolok ,hogy otthon most tél van, itt meg süt a nap, mindjárt lemegyek és megfürdöm a királykék,Vörös - tengerben, akkor tudom, mit látott Mózes. Ugyanazt mint én. Jordániát.

Közel-Kelet csodaországa Jordánia. Lehet búvárkodni, a Vörös - tengerben, fantasztikus formájú vörös sziklafalat mászni a Wadi Rum sivatagban. Felkeresni az Ószövetség szent helyeit,ahol megkeresztelték Jézust, Illés próféta ketté választotta a Jordán vizét, mielőtt a mennybe száguldott. A földünk. Ez a hely is a földünk szépségeit, egyediségét igazolja. S mi háborúzunk e szent helyeken? MIÉRT?

Itt telelő gólyáink

Amint arról augusztus végi felhívásunkban beszámoltunkk, a júniusi időjárásban "megcsúszó" fehér gólya költések késői fiókáiból nagy eséllyel több madár is itthon maradhat télen, emelve az utóbbi években egyre nagyobb számban áttelelő gólyák számát. Az előrejelzés - úgy látszik - bejött, egyre több gólya megfigyelés érkezik Monitoring Központunkhoz, ezért fontos néhány szót ejteni arról, hogy mit tehetünk gólyáink védelmében.

Mivel és hogyan etethetők a telelő gólyák?A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit: halat, békát, kígyót, kis rágcsálókat megfognak, amit le tudnak nyelni.

Ez a stratégia szinte az énekesmadarakéhoz hasonlóan megkönnyíti a téli etetésüket, amihez a következő táplálékokat használhatjuk:

női tenyérnél nem szélesebb vagy ekkorára darabolt hal, elsősorban keszegfélék;

10-15 cm hosszú, kolbász vastagságú nyers marhahús (nyers disznóhús a féregfertőzés veszélye miatt sem állatnak, sem embernek nem adható!) darabok;

tenyészetből származó egér, süldő patkány, naposcsibe és napos kacsa tetemek.Egy gólya napi táplálékigényét: 3-5 tenyérnyi keszeg, egy nagy marék marhahús nyesedék, 6-8 egér, 1-2 süldő patkány, 3-4 naposcsibe vagy -kacsa télen is fedezi.

Az etetés elkezdése a dolog legkényesebb része. Lassan, nem közvetlenül a madarak felé haladva közelítsük meg max. 6-8 méterre a földön keresgélő gólyát, majd lassú, nyugodt, alulról induló kézmozdulattal dobjuk a madár elé 1-2 méterre a táplálékdarabokat. Amint ezzel megvagyunk, óvatosan hátráljunk el, hagyjunk teret és időt a madárnak, hogy felfedezze az élelmet, hogy rájöhessen, neki próbálunk segíteni.

Néhány alkalom után már nem nagyon kell óvatoskodni, a madarak tudni fogják, sőt, várják is az etetést, különösen akkor, ha alkalmazni tudjuk az alábbi praktikákat:

Etetéskor érdemes fütyülni, hívóhangot hallatni - a lényeg az, hogy mindig ugyan azt a hangot adjuk -, mert ezt a madarak gyorsan megtanulják, és tudni fogják, hogy a közeledő ember táplálékoz hoz.

Próbáljunk meg a nappal azonos időpontjában élelmet vinni a gólyáknak, akik néhány alkalmat követően már várni fogják ezt, távolabbról is odarepülnek, ami azért is fontos, hogy a táplálékot ők, ne pedig macskák és kutyák szedjék össze.

A képeken látható telelő fehér gólyákat a környékbeliek rendszeresen etetik,amit a madarak megtanulnak kihasználni. Az ilyen gondoskodó helyeken a gólyák az emberek nagy örömére rendszeres áttelelővé válhat.

Mégegyszer a Vörös áradatról

Az október 4.-én történt iszapkatasztrófa, főképpen Kolontáron és Devecseren pusztított végig. A tájékoztatások szerint mintegy egy millió köbméter vörös iszap ömlött ki a zagytározóból. A károsodott terület a becslések szerint, Veszprém megyében megközelíti az ezer hektárt. Az emberi áldozatokat is követelő katasztrófa után a kormány megkezdte a helyreállítást. A szörnyű károkról és természeti értékek pusztulásáról,Baracskay Lajost az OMVK Veszprém megyei területi szervezetének titkárát kérdeztük. Elmondta, hogy a katasztrófa miatt felhívást tettek közzé,hogy a megye és az egész ország vadgazdálkodói támogassák a bajba jutott Veszprém megyei településeket. A legfontosabb feladat most az, hogy a lakosság életét rendezzék, és csak ezt követően lehet majd a külterületekkel foglalkozni.Baracskay Lajos arról beszél,hogy amennyiben a talaj pH-ja engedi azonnal erdőt kéne telepíteni,hiszen a legfejlettebb növénytársulások a legalkalmasabbak, a sebek gyógyítására.Ilyen esetekben mindig az erdészeket hívják. Ahogyan a terepjáróval áthaladunk Devecseren, mindenütt vegyvédelmi ruhába öltözött emberekkel találkozunk.Rajtunk is maszk van, mert lassanként szikkad a terület,és a szálló vörös por irritálhatja a nyálkahártyát, - sokan köhögnek. A legnagyobb problémát a maró hatású lúg, /NaOH/tartalma okozza, amit az alumínium - hidroxid bauxitból való kivonására használnak, és aminek egy része visszamarad a vörös iszapban.Baracskay Lajos azt is elmondta, hogy teljes vadászati és horgászati tilalom lépett életbe, a Marcal folyón, és árterületén, a Torna patak, a Gerence, a Kodó, a Cinca patakon, a Kigyós patak a Rába folyó és a Mosoni - Duna érintett szakaszán és,Dunán is, és a Mersevári tőzegbanyatavon, és lápon, és a Nagypinti bányatavon.Részleges vadászati tilalmat rendeltek el, Veszprém megyében a Fekete István vadásztársaságnál,a Képesfa, vadásztársaságnál, a Sümegi Kinizsi vadásztársaságnál, a Somlótája vadásztársaságnál, a Marcal - Bitfaközi vadásztársaságnál,és még kb. három közeli vadásztársaságnál.Ezek a tilalmak október négytől léptek életbe.Az intézkedés a vadászatra jogosultak területének, a vörös iszappal borított részeit érinti,valamint azok egy kilométeres védőzónáját.A szennyezéssel érintett vízterületeket, és azok szintén egy kilométeres védőzónáját.Majd újabb korlátozó intézkedéseket vezetnek be, a környező összes vadásztársaságoknál.Veszprémgalsa közigazgatási területén határozatban tiltják meg a földművelést.B.L. még elmondta,hogy számottevő vadhullásról nem tudnak, de az iszappal elárasztott területekre, ki sem tudtak menni az erdészek, és vadászok. Továbbá a szennyezett patakokat magánszemélyek nem közelíthetik meg, így egyenlőre nem tudják mi vár rájuk. Az MgSzH. Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Apácatorna, Tüskevár, Kisberzseny,Veszprémgalsa, közigazgatási ,határozatban tiltotta meg a talajművelést.Prof.dr. Németh Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet korábbi vezetője a napokban bejelentette,hogy az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a föld felső rétegeiben maradt a vörös iszap anyagának jó része. Ezt magam is láttam, hiszen a tározó kiszakadt gátja alatt most földgyalukkal dolgoznak. Itt első ránézésre is látszik, hogy a felső rétegekben jelen van a vörös iszap, míg az alsóbb rétegekben már nem, vagy alig látszik. A tározó alatt ipari bányamunkagépek,bilencsek, köbméteres kanalakkal felszerelt markolók dolgoznak, hogy megépítsék a védőgátat.Tehát a munkálatok folynak, az áldozatok, házai még mindig vöröslik a az iszaptól, a fák, megtisztítása, alig alig halad, holott a gyönyörű kastélyparkban a legkűlönbféle, értékes fák, és egzotikus fák, várják, hogy törzsükről lemossák, az ott maradt vörös iszapot.Remélhetjük csak, hogy megmenekülnek. A felelősség megállapítása még mindig folyik!