2010. október 5., kedd

Búcsúztató Egy hawaii gyapjasmadár megmentése


Az alig három példányra csökkent endemikus hawaii madárfaj, a po'ouli gyapjas madár / Melampros phaeosoma/ biológusok hada próbálja meg nehéz körülmények között befogni, hogy fogságban, szaporodásra bírja őket.Amikor a fajt 1973-ban felfedezték Maui szigetén a Haleakala tűzhányón, a populáció már csak pár száz egyedből állt. Feltehetően a szigetre behurcolt patkányok, macskák, és mongúzok ritkították meg őket. 1977-re csak két tojó és egy hím maradt. Ezeket rövid időre foglyul ejtették, hogy párosodjanak, majd elengedték őket. Tavaly a biológusok hálóval befogták az egyik tojót, és a hím revírjében szabadon engedték. Másnap a tojó párosodás nélkül hazarepült. A biológusok most ismét a három példány befogásán fáradoznak, hogy azután egy keltetőhelyre vihessék őket. Ha a szállítás során bármelyik madár baleset, vagy betegség áldozatául esne, annak katasztrofális következményei lennének. "Vállalnunk kell a kockázatot- mondja Trent Malcolm, Maui Forest madárvédelmi program résztvevője.- Még mindig jobb, mint tétlenül nézni a faj kipusztulását"

2010. október 4., hétfő

Veszélyben volt a föld?

Mindössze 14 ezer kilométerre suhant el a föld mellett november hatodikán a 2009 VA kódnevűaszteroida. A Catalina Sky Survey projekt csillagászai mindössze 15 órával a lehetséges becsapódás előtt vették észre, a föld felé tartó objektumot.A föld és az univerzum viszonylatában ez a távolság inkább közelségnek mondható, hiszen a hold 360 ezer kilométerre, a távközlési műholdak pedig, 36 ezer km-re keringenek tőlünk.A földet átlagosan a statisztikák szerint,évente két aszteroida is megközelíti, öt évente egy be is csapódik, de ezek a föld légkörébe érve felrobbannak, így nem is jelentenek nagyobb veszélyt.Egy nagyobb üstökös azonban katasztrófát idézne elő, ezért a NASA azt tűzte ki célul, 2020-ra feltérképezi a föld pályáját megközelítő egy kilométernél nagyobb objektumokat a Naprendszerben.





Eltünnek Hawaii strandjai?























A szigetek eróziójának köszönhetően eltűnőben vannak a Hawaii szigetek homokos tengerpartjai.A Kauai szigetek standjainak, több mint hetven százaléka pausztolófélben van, Oahu már elveszítette homokos partjainak mindegy negyedét , s a helyzet a következő évtizedekben várhatóan látványosan rosszabbodni fog. Legalábbis ezt állítják a geológusok.A tizenkilencedik század óta tartós folyamatos tengerszint emelkedés, a szokásos civilizációs gondok,az emberi tevékenység,de még a természetes környezet is komolyan hozzájárul a strandok fokozatos eltűnéséhez.Ez pedig nem egy pótolhatatlan látványosságot,természeti kincset pusztít el,de a szigetvilág gazdaságát is tönkreteheti .

2010. szeptember 29., szerda

A jövő energiája?











BARACK OBAMÁNAK EGYETLEN SZAVÁBA KERÜLNE A VILÁG ENERGIAPROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA- Állítja egy Nobel- díjas fizikus



Utána jártunk igaz-e az örömhír?


Dr CarloRubbia a világ vezető atomfizikusa, aki nemrég a britt Daily Telefraph nevű napilapnak nyilatkozott. A professzor szerint a világ energiafogyasztása hamarosan túlnő a szén-, olaj, és földgáz alapú termelésen, ez pedig komoly problémákhoz vezethet.Rubbia azt mondja, a megoldás egy a tórium nevű radioaktív fém, amelynek egy tonnájából, annyi energia nyerhető, mint 200 tonna uránból, vagy 3,5 tonna szénből. "Alig egy maroknyira volna szükség, hogy London egy hétig fényben ragyogjon". A professzor szerint Amerikának át kéne állnia a mostani, uránalapú atomerőművekről tóriummal működőkre, a világ pedig biztosan követné a példáját.Már csak a jelenlevő energialobbit kell "legyőzni",hiszen ők pénzügyileg abban érdekeltek, hogy amíg lehetséges maradjon a mostani rendszer.

Felkerestük dr. Aszódi Attilát, a budapesti Műegyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatóját, és megkérdeztük tőle, igazak-e a fenti állítások.


ÍME AMIT MEGTUDTUNK?

1. A tóriumról fontos tudni, hogy önmagában nem energiatermelő hasadóanyag, hanem úgy nevezet tenyészanyag. Ez azt jelenti, hogy ha energiát akarunk belőle nyerni, előbb át kell alakítani. Ez egy atomreaktorban lehetséges, ahol a tórium atomok neutronsugárzás hatására-több magátalakuláson keresztül-Urán 233-á alakulnak. Ez pedig már felhasználható energiatermelésre. 2. A tórium legnagyobb előnye,hogy a földön jelenleg , mint legalább 5-ször annyi található belőle, mint uránból,így évezredekig biztosíthatja az energia-utánpótlást az emberiségnek.További előny, hogy olyan országok is rendelkeznek tórium lelőhelyekkel, amelyeknek nincs uránjuk,ám egyre több energiára van szükségük.Végül, de nem utolsósorban fontos megemlíteni, hogy a tórium reaktorok működése után kevesebb veszélyes hulladék marad, mint a hagyományos atomreaktoroknál. 3.Tórium reaktorokat a múltban már építettek.Legjobb példa Németország, ahol Hamm városában működött működött egy kísérleti tóriumos erőmű sikeresen. Sajnos a csernobili katasztrófa után egy, a tóriumos reaktorban bekövetkezett üzemzavart követően, beszüntették a kutatásokat, és bezárták az erőművet. Az akkori körülmények között nem volt gazdaságilag versenyképes az uránalapú reaktorokkal szemben. 4.dr.Aszódi Attila szerint, akármennyire is jól hangzik, Rubbia professzor állítása mégis túlzó.A magyar tudós szerint az uránreaktorokat nem lehet "pikk-pakk,"csak úgy átalakítani tóriumreaktorokká. Ahhoz, hogy hatékonyan működjenek, újfajta erőműveket kell kifejleszteni, építeni, és üzemeltetni. Ezzel a nagyívű kutatási programmal, ugyanakkor tényleg előre kellene haladni, mert az atomenergia a megújuló energiaforrások mellett valóban segíthet az emberiség energiaellátását hosszú távon biztosítani.


Rövid távon tehát nem reális a Rubbia professzor által javasolt tóriumos energiatermelésre való átállás. Azonban középtávon, ha sikerűl elérni, hogy a fejlett országok összefogjanak, és közösen kifejlesszék,/megépítsék/ a jövő tóriumerőműveit, akkor Aszódi professzor szerint valóban rengeteg energiához juthat az emberiség. Kérésünkre a magyar szakember még hozzátette: a fosszilis üzemanyagok közül először az olaj, fog kifogyni, /40-60 év múlva /, utána a földgáz/kicsit később/ majd a szén/jóval később, több száz év múlva./ Korlátokat okoz azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid légköri kibocsátása . Aggódni a rendelkezésre álló energiaforrások esetleges kifogyása miatt nem kell, az emberiségnek vannak alternatív tartalékai. Minél gyorsabban nő az olajból szerzett energia ára, annál jobban megéri áttérni az új technológiákra. Magyarul, világítás lesz. Az unokáinknak is. De mennyiért?



2010. szeptember 6., hétfő

FÓKASORS Védik és vadásszák

Fagyos vízalatti birodalomban lebegek. A kanadai Szt.Lőrinc- öböl jégtömbjei gomolygó felhőkre emlékeztetnek, alattam homályba vész a fenék.Bár a téli napsugarak áthatolnak a víz felszinén, azonnal elnyeli őket a szürke mélység. Áttetsző medúzák lebegnek mellettem, az áramlatok rabszolgáiként.Alig kivehetően grönlandi fókák tünnek föl. Alakjuk, sebességük akár a szellemtorpedóké. Uszonyuk ide-oda jár, mint egy legyező.

Kecses erőteljes csapásokkal haladnak.Páran közelebb jönnek, s alaposan megnéznek, sötét dülledt szemükkel. Egyikük fejjel lefelé fordul, így láthatóvá válik hátán a fajra oly jellemző hárfa alakú rajzolat.A jégtáblák közti résen a felszinre emelkedem.Nőstény grönlandi fókák bukkanak föl a kásás jég alól, s a jégtábla pereme fölött rá-ránéznek kölykeikre.Fejük ritmikusan mozog föl s alá, mintha dugattyúk lennének egy láthatatlan tengelyen.Március közepén járunk.Fontos időszak ez a grönlandi fókák életében.Az Északi Sarkvidékről 3200km-t vándoroltak le, dél felé, hagyományos nyári szálláshelyeikre a Szt.Lőrinc öbölbe, Labrador és Newfoundland partjaihoz.Életük minden jelentős eseménye- a párzás, az ellés, a vedlés- itt történik, ahol hóviharok tombolnak a befagyott tenger fölött, s az áramlások Stonehenge formájúra gyűrik, tornyozzák a jeget. Azért jöttem ide, hogy megfigyeljem a "grönlandi jégkedvelő"-Pagophilus groenlandicus- déli tartózkodását.De más okom is volt. Negyven éve elkeseredett háboruskodás tört ki, a kanadai fókavadászok, és az állatvédők között a grönlandi fókabébik vadászata miatt.A puha fehér bundájú fekete szemű, könyörgő tekintetű fókakölyök, a vadászat ellen élesen tiltakozó mozgalom szimbóluma, és mindazon bűnök jelképe lett, melyeket az ember a természet kiuzsorázásával elkövetett.Közel húszévnyi heves tiltakozás után az az Európai Gazdasági Közösség
engedett a környezetvédők nyomásának, és 1983-ban betiltotta a fehér prémbőr, és minden más termék forgalmazását ami fehér bundájú fókabébitől származik. De amint vedleni kezdik hófehér bundájukat a halászok, elindulnak....Magyarázat: Biológusok szerint egy grönlandi fóka évente legalább egy tonna halat fogyaszt el.A halászok úgy vélik, a grönlandi fókák falják föl leendő zsákmányuk nagy részét.A grönlandi fóka ritkítása csak kiegyenlíti a játszma esélyeit- mondják.Ellenfeleik, a természetvédők, cáfolják ezt a vélekedést.A tengeri élővilág miriádnyi
kölcsönhatása ismeretében, ostobaság volna feltételezni, hogy valamely faj megtizedelése, gyarapít egy másikat.Szerintük a halászok, kényük kedvük szerint, sáfárkodnának a tenger erőforrásaival.S noha a mértéktelen lehalászás eredményei a környezetvédőket igazolják, a halászok tiltakoznak. Én már a halászok új nemzedékéhez tartozom, mondja az egyik halász, eszem ágában sincs kiirtani a fókákat. Csak sportszerű játszmát akarok.

Hogy mi számít sportszerű játszmának, az végűl is döntés kérdése.Odakint a jégtáblákon,Mike Hammill biológus épp a fókákat tanulmányozza. A kanadai kormánynak dolgozik: a tengeri erőforrásaival való gazdálkodás kidolgozását segíti. A jégen álmos szemű újszülöttek szívják anyjuk tejét. kissé odébb, több vedlő bundájú kis halálraítélt, 15-30 napos bébi is látható. Ezek elhullajtják fehér szőrüket, hamarosan " ütővé" válnak. Némelyik már a vedlés végén tart, ezek a borjak nemrég váltak el anyjuktól. A tőkehal feldolgozás elsorvadása új célt adott a halászoknak, akiknek a megélhetésük múlik,azon, hogy betakarítsák, mindazt amit a tenger kínál. -Figyelembe véve,hogy évente hány állat születik, és mennyi pusztúl el, és milyen népes egy egy korcsoport.A kormány e modell segítségével határoz meg egy fontos adatot: a TAC. ez egy kvóta mely meghatározza, a vadászok még éppen akkora zsákmányra tehetnek szert, hogy ne veszélyeztessék a fóka állományt. Ám a vadászok túl alacsonynak, a természetvédők túl magasnak tartják a kvótát.. Vagyis a megengedett zsákmány mennyiségét.Hammill szerint a minisztériumi vezetők célja a fókák még fönntartható vadászata. Az az elképzelésük, hogy ha a hivatal területenkénti ellenőrzése folyamán túlszaporodottnak találja az állományt, bőkezűbben szabja meg a kvótát.Hammill szerint ha kimerítik a kvótákat,csökkeni fog a fókák egyedszáma,de nem túl nagy mértékben. A túlzásba vitt vadászatot megellőzendő a minisztérium referenciaértékeket is megszabott- az útóbbi időkben legfeljebb 5,5 millióra becsült fóka -állomány 57, 50, ill. 30.százalékában. A kormány azon van hogy , 70 százalékon tartsa az állományt. Amennyiben eléri a harminc százalékot, ill. az 165 milliós határt betiltja a fókavadászatot.Még korai lenne megállapítani, milyen hatásai lesznek a jelenlegi kvótarendszernek.Ha a felnőtt populáció egészséges és hosszú életű akkor-elméletben-az állomány veszélyeztetése nélkűl, aránylag sok fiatal állat zsákmányolható. A fókavadászat ellenzői azzal vádolja a kormányt, hogy ingatag feltevésekre építenek.Vádjuk az,hogy egy sebezhető faj jövőjét kockáztatják."Ne feledjük, hogy amikor legutóbb ennyi grönlandi fókát ejtettek el,húsz év alatt, alig a felére apadt a populáció.Lassan kitavaszodik. Két hónapon belül mindenképp eltűnik az öböl jege, s elmennek a grönlandi fókák is,- észak felé mennek, vissza a sarkvidékre. A világ e táján régóta ismétlődik, a fókák és a fókavadászok érkezése,és távozása, a víz befagyása, majd fölengedése.A fókavadászat azonban máig fönnmaradt.A zsákmány megközelíti a száz évvel korábbit:200-300 ezer állatot ejtenek el évente,ezen felül mintegy százezret Grönlandon. A Kanadában zsákmányolt grönlandi fókák feldolgozott termékeinek értéke meghaladja a 22millió kanadai dollárt- ez az útóbbi ídők rekordja. A legtöbbet a prém hozza a konyhára, de sok millió dolláros piaca van, a fókazsírnak is.Ma már nem varrógépeket kennek vele, hanem kapszulákba feldolgozva,táplálékkiegészítőként forgalmazzák,értékes omega 3 zsírsav tartalma miatt.A kutatók egy fókazsírból álló kézápolókrémet is kifejlesztettek, s azon dolgoznak,hogy fehérjeszármazékot állítsanak elő fókahúsból.Teljes volna a siker? Nem egészen hiszen a kvóták nem válaszolják meg az alapvető kérdést? Kell e egyáltalán fókát ölni?Tovább csatáznak azok, akik egy megujúló természeti ,méltányos hasznosításának tekintik a fókavadászatot, s azok, akik szerint ugyanúgy be kéne tiltani mint a cetekét. A kanadai kormány egyenlőre a fenntartható hasznosítás mellett voksol.Ez elkeseríti a természetvédőket, viszont lehetővé teszi, hogy a halászatból élő emberek, tovább folytassák eddigi életformájukat. Mit látunk ha egy grönlandi fókára nézünk?Isten bárányát? A jég farkasát? A szent, vagy hasznosítható természetet?Talán mindkettőt együtt. A Manon Yvon hajóhídján egy rövid, nyomtatott ima van kitűzve, mellette ezüst kereszt.A tulajdonosnak a nagyanyja adta amikor hajóját a vízre bocsájtotta.Az egyszerű ima a jó sáfárkodásról szól, ami nem más, mint a fenntartó hasznosítás, csak régies szavakkal. Így szól:"Uram kicsiny az én csónakom, s hatalmas a Te tengered. Segíts meg ma engem, hisz a tenger minden gazdagsága a tiéd. Merci"

2010. szeptember 2., csütörtök

TISZTA ÜZLET

A Faire Trade méltányos kereskedelmet jelent. Azt, hogy segítő kezet kellene nyújtanunk,azoknak akik tőlünk távol élnek, de kávénk, csokink, ruhánk, a ő kezük munkájának eredménye.MIT TEHETÜNK ÉRTÜK? A FÖLD MÁSIK OLDALA: Csak ritkán szembesülünk azzal, micsoda különbségek vannak,a világ polgárainak életszínvonalában.Pedig a fejlődő országoknak nincs esélyük, helyzetük javítására.Ez adja a Fair Trade mozgalom alapgondolatát:e szerint a fejlődő országokban előállított termékekért is reális árat kell fizetni,nem bagóért megvenni azokat. A Fair Trade ennek érdekében újszerű és ésszerű segítséget kínál: nem a gyakran ellenőrizhetetlen segélyek és könyöradományok eljuttatásával tesz a harmadik világ felemeléséért, hanem azzal, hogy helyi fejlesztéseket ösztönöz, kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatokat épít, tisztességes árat fizet a "gyarmatáruért". TÁMOGATÓ SZTÁROK: A Fair Trade mozgalom olyan hírességeket nyert meg, mint Antonio Banderas,Colin Firth, Alanis Morissette, Chris Martin, vagy Bono.Sólyom László volt köztársasági elnököt lehetett említeni a kezdeményezés támogatójaként, mígnem egy éve A sztárok a fejükre estek c. műsor győztese, Kucsera Gábor kajakozó a Fair Trade nagykövete címet kapta meg.Frei Tamás is támogatja a rendszert: ő a nevével jegyzett kávék alapanyagát,közvetlenül a termelőktől szerzi be. MI LESZ ITTHON? A Fair Trade-et méltányos kereskedelemnek fordítjuk,és bár nálunk néhány éve indult el, már létezik Fair Trade árut kínáló kávézó is. Elsősorban mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket/kávé, kakaó, tea, szárított gyümölcsök, méz, rizs/tudunk az üzletekben beszerezni,de létezik ruhában is méltányos minősítésű.A rendszerbe a hipermarketek is bekapcsolódtak, így már a legtöbb nagyobb üzletlánc kínál ilyen árut.A Fair Trade termékek fogyasztása terén mégis rosszul állunk: a rendszer több mint két milliárd eurós világszintű éves összvolumenéből hazánk csak mintegy 30 milliós forgalommal veszi ki a részét./Fair Trade bolt és terméklistát a http://www.fair/ világ.hu oldalon találhatunk.


2010. augusztus 28., szombat

A Badacsony és Tihany tájvédelme


Geológiai értékekben, történelmi és irodalmi értékekben gazdag, tájképi, szépségekben bővelkedő vonzó üdülő és kirándulóhely,ahol Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza regényes szerelmét,és a balatoni táj festőjének,Egry Józsefnek, emlékét idézve csendülnek koccintásra, a zamatos badacsonyi borral teli poharak. A tágas Tapolcai medencemozgalmas és szép tájában nemrég még működő tűzhányóknak tűnő bazaltsipkás tanúhegyek, legjellegzetesebbje a 336 méter magas Badacsony.A hegy alakja nem eredeti felhalmozódás eredménye,hanem szelektív lerakódás révén létrejött forma.A Tapolcai -medencét eredetileg pannon rétegek töltötték ki, többször egymás után. a kiömlő híg bazaltláva megszilárdulva, a lazább üledékes réteget megmentette, a teljes pusztulástól.A kihűléssel járó térfogatváltozás miatt, a felületre merőlegesen összehúzódó repedések keletkeztek.A repedések aprózódás , mállás, következtében tovább tágulva hozták léte a bazaltra oly jellemző oszlopos elválási formákat.A bazaltfennsík élén sorakozó-rendszerint tekintélyes méretű-bazaltoszlopok,úgy állnak egymás mellett és egymás mögött, mint egy orgona sípjai, innen az elnevezés bazaltorgona. A bazaltoszlopok a haránt elválásokat is mutatják,így egy egy formája a pénztekercsekre emlékeztet.Az elváló bazalttörmelék a pannon üledékkel elvegyülve,hazánk egyik leghíresebb szőlőtermő vidékét hozták létre.A hegyet beágazó turista út hálózattal, a hegy minden érdekes és nevezetes pontja bejárható" így a Bujdósok lépcsője,, mint geológiai érdekesség a " Kőkapu", ahol a bazaltoszlopok koszorúzta kapun keresztül csodálhatjuk az egész tájat, s rálátást kapunk gyönyörű tavunkra, a Balatonra.Eme kis tájvédelmi megemlékezésemben szorosan idekapcsolódik és megemlíteném még a Balaton egyik különleges üdülő és kirándulóhelyét a Tihanyi félszigetet.A Balaton egyik leglátogatottabb üdülő és kirándulóhelye a 5,5km, hosszú és 2-3 km széles félsziget, a geológiai, biológiai, népművészeti, történelmi és tájképi értékek, harmonikus szép együttese.A magas vízállású Balatonban Tihany sziget volt,a vízszint csökkenése óta, az"aszófői nyak" biztosítja, az északi parttal való kapcsolatot. A félsziget valóságos geológiai paradicsom. A félsziget legszebb, legéppeben maradt hévforráskúpja az un."Aranyház"amely elnevezését a sziklákat borító sárga zuzmó kéregszerű telepeiről kapta.Geológiai érdekesség a balatoni kecskeköröm, mely régebben igen sokféle elbeszélés alapjául szolgált, mesék és történetek, kapcsolódtak hozzá. A balatoni "kecskekörömnek"nevezett, de valójában a hullám mosott partokon meggörgetett és lekoptatott, Congeria- kagylóhéjak egyre ritkábban fellelhető darabjai.Emlékszem gyerekként versenyt szedtük barátainkkal. Hiszen számunkra nem a tudományos meghatározás, hanem a tündérmese vált igazán vonzóvá, mely a tihanyi kecskekörmök kedves népmondáját idézte, Fáy András tündér regényéből és GarayJános költeményéből ismerjük.A területen végzett ásatások sok muzeális leletet hoztak a felszínre.Történelmi emlékek a "Barátlakások"amellyel a bazalttufa sziklafalába vájt cellák.Lakóikat a görögkeleti szerzeteseket I.András hozatta, a Kijevi fejedelem udvarából Tihanyba,ahol kb. egy évszázadon át éltek ezekben a maguk készítette üregekben.A barátlakásoktól felfelé kanyarodó útról, szép a kilátás a Balatonon sikló vitorlások, mint fürge lepkék cikáznak, a fénylő víztükrön,és jól látszanak, a háttérben emelkedő hegyvonulatok, amelyekből sajnos egyre több szabad területet foglalnak el a gyorsan gazdagodó tulajdonosok gyorsan szaporodó házai, kertjei.Nem volna szabad, engedni országunk kincseit, magántulajdonba adni, mert majd egyszer elérjük, hogy az egész Tihanyi félsziget, s a szemben lévő szőlőtermő hegyek magántulajdonban vannak.
A tihanyi félsziget szubmediterrán jellegéhez jól illeszkedő egykori levendulamezőknek, ma már csak nyomai fedezhetők fel,mely Tihany jellegzetessége volt mindig.Később e levendulatelepeket mandulafákkal ültették be, ilyen olyan meggondolásból, ami viszont akadályozta a telep fogatos művelését, és a várt termést sem hozta, így a magukra maradt mandulafák lassan kipusztultak. A világhírű levendulatermelésre visszatérve, kár volt elpusztításuk, mert a világ egyik illóolaj-szakembere, aki jól ismerte a francia levendula telepeket,a Tihanyban termelt levendula illatát és minőségét azonosnak minősítette a francia levendulaolajjal.Különös látvány a félsziget déli katlanában a Balaton tükrénél, mintegy 25m-el magasabban fekvő kis tó az un. Belső- tó,mely nincs összefüggésben a Balatonnal.Szakemberek feltevése szerint a puha talajból, a szél vájta ki a tó medencéjét, s ebben jól felhalmozódhatott a csapadékvíz.Igy tehát megdőlt az a feltevés miszerint a a Belső tó medencéjét is kráternek tekintette. A település mint néprajzi emlék is érdekes. Lakói régen szőlőtermeléssel,és halászattal foglalkoztak.A félsziget becses állattani értékei:Füles kuvik, nyári lúd, kabasólyom. Az állandó változás az igények, a pénz hatalma támasztott építések, Tihanyban is jelentkeznek. Tennünk kell azért, hogy e táj eredeti szépségét megőrizve, ne az üdülőparadicsomok sorsára jusson, megfosztva minden eredeti és régi értékeitől.